Öltözzön busónak mobilapplikációval, és űzze el a telet!

Erre az alkalomra autentikus matricacsomagot és üdvözlőkártyákat kínál, egy speciális AR-lencse pedig lehetővé teszi, hogy magunk is busónak öltözzünk.

Egyes legendák a busójárás eredetét a török kiűzetés idejéhez kötik, de az első feljegyzések a 18. századból származnak. A népszokást a sokác népcsoport hozta be Magyarországra betelepülésük idején; később a hagyomány Mohácson teljesedett ki. A több száz éves tradíciót látványos farsangi karnevállal ünneplik, amely minden évben látogatók ezreit vonzza a farsangi időszakban. A hazánkban megrendezett esemény ebben a tekintetben olyan híres fesztiválokhoz hasonlít, mint a velencei és a riói karnevál.

A magyarországi Viber-felhasználók még többet tudhattak meg magáról az ünnepről a Viber magyarországi csatornáján megosztott busójárásról szóló kérdőívvel. A négy kérdésből álló tudáspróba azt mutatta, hogy a válaszadók többsége már elég jól tájékozott az eseményről.

A válaszadók számára a poklade, vagyis átváltozás szó meghatározása jelentette a legnagyobb kihívást, ugyanis a legtöbben (42%) a karnevál jelentést társították hozzá, 16%-uk pedig ünneplésként definiálta. A szavazók 41%-a ismerte a valódi jelentést, amely mögött nemcsak a jelmezváltás átalakulását értik, hanem egy belső átszellemülést is. A busók személyazonossága ugyanis teljesen rejtve marad a bundát, szalmával kitömött fehér nadrágot, bocskort és birkabőr csuklyás álarcot is magába foglaló hagyományos öltözet mögött.

Kiemelkedően magas számban (94%) voltak tisztában a népszokás céljával: a busójárás egyszerre jelképezi a tél elűzését és a természet újjászületését, vagyis a tavasz köszöntését. A megkérdezettek 87%-a pedig ismerte, hogy a hagyomány egyik elengedhetetlen kiegészítője a kereplő, amely kellő zajt tud csapni a tél elűzéshez. Hagyományosan a busók kereplővel járták a házakat, hogy szétosszák jókívánságaikat és varázslataikat.

A busójárást 2009-ben az UNESCO rögzítette a szellemi és kulturális örökségeket tartalmazó listáján, így ez lehetett az első magyar tétel, ami helyet kapott az összeállításban. Ezt az információt a Viber felhasználók 75%-a helyesen válaszolta meg. Az UNESCO listájára később olyan magyar sajátosságok kerültek fel, mint a matyó népművészet, a népzenei örökség megőrzését szavatoló Kodály-módszer vagy a hazai solymászkultúra.

A télbúcsúztató, tavaszköszöntő karnevál idén holnap, február 16-án, azaz kisfarsang napján veszi kezdetét Mohácson; az érdeklődők egészen február 21-ig, húshagyókeddig találkozhatnak a busókkal. Akik pedig nem tudnak ellátogatni az ünnepre, a Viberrel kerülhetnek közelebb ehhez a fantasztikus hagyományhoz.