Győzött a home office, vagy minden maradt a régiben?

Sokan jósolták, hogy bizonyosan átértékelik majd a cégek a járvány tanulságainak hatására, érdemes-e ragaszkodni ahhoz, hogy a munkavállalójuk úgymond szem előtt legyen. Különösen, ha számítógépen dolgozik, s távolról is végezheti a munkáját.

Az IThon.info a koronavírus járvány kirobbanása óta immár másodszor végzett felmérést az informatikusok között: több mint ezer szakember osztotta meg az elmúlt hónapok tapasztalatát a júniusi kutatás során.

Kijelenthető, hogy a vírus nem rengette meg az iparágat:

a válaszadók 5,5%-a nyilatkozott úgy, hogy elveszítette munkáját a pandémia következtében, ami a legjobban érintett szektorokhoz képest mindenképpen alacsony szám. A kérdőívet kitöltő informatikusok harmada egyáltalán nem fél attól, hogy megszűnhet az állása. Ezzel együtt minden 16. szakembert foglalkoztat ennek a lehetősége, ami jelentős javulás a márciusi adatokhoz képest, amikor minden 7. informatikus tartott ettől.

Az otthoni munkavégzés megítélését két szempont alapján is mérte a kérdőív: egyrészt a kérdések kitértek arra, hogy a különböző projektek tervszerű haladása szempontjából mennyire volt sikeres az elmúlt időszak, másrészt vizsgálták azt is, hogy egyéni szempontból ki mennyire tudott hatékony lenni (határidők tartása, elvárt feladatszám elvégzése).

Úgy tűnik, hogy ebben a tekintetben igazi sikersztorit köszönhetünk a járványnak: a

6-os skálán a kitöltők 4,6-ra értékelték a home office-ban végzett munka eredményességét.

Az 1048 válaszadó 63%-a vélekedik úgy, hogy a projektek az elvártaknak megfelelően haladtak ezekben a hónapokban is. Ez a szám szinte teljesen megegyezik a márciusi adatokkal, az idő múlása tehát nem befolyásolta a távoli munkavégzésben szerzett pozitív tapasztalatokat.

Még ennél is optimistábbak a számok akkor, ha az egyéni munka megítélése kerül górcső alá: ebben az esetben a megkérdezettek 75%-a érezte úgy, hogy számára kifejezetten előnyös a saját négy fal között dolgozni. Természetesen a legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy vajon a munkáltatói oldal is osztja-e ezt a lelkesedést.

A márciusi felmérés egyik legelgondolkodtatóbb eredménye az volt, hogy a munkáltatók 8,3%-a egyáltalán nem kommunikál azzal kapcsolatban, hogy mi várható a vállalatnál a járványra való tekintettel.

Ha kis mértékben is, de három hónap alatt csökkent ezen cégek száma, azonban így is 100-ból 6 munkaadónál még mindig nem fordítottak erre időt, energiát és figyelmet. Minden 17. válaszadó olyan helyen dolgozik tehát, ahol végig a teljes bizonytalanság érzésének fenntartása volt jellemző. Csak úgy, mint tavasszal, a kitöltők harmadának munkahelyén bár van kommunikáció, információcsere, de nem a konkrétumokról, a várható intézkedésekről szól, hanem mindössze általánosságban az együttműködés, az elköteleződés fontosságáról. A korábban ezen a területen jól teljesítő cégek vélhetően továbbra is követték a bevált gyakorlatot: a válaszadók tapasztalata alapján a munkáltatók 55%-ánál hiteles, a bizonytalanságot felszámolni hivatott, korrekt tájékoztatással próbálták meg ösztönözni a kollégákat.

Bizonyára sokakat foglalkoztat, hogy hogyan tovább a járvány után: vajon a korábbiaknál támogatottabb és elterjedtebb lesz az otthoni munkavégzés a tapasztalatokra alapozva, vagy minden visszaáll a régi kerékvágásba?

A válaszok alapján a vállalatok harmadánál még nem született döntés ezzel kapcsolatosan, vagy legalábbis még nem kommunikálták a kollégák felé. Nagyjából ugyanilyen arányban vannak azok is, akiknél egészen pontosan meghatározzák, hogy heti hány nap lesz az engedélyezett.

A cégek 13,4%-át azonban biztosan nem győzte meg az elmúlt időszak: ahogy a vírus előtt sem volt lehetőség otthonról munkát végezni, úgy a vírus után sem lesz.

Meglepően magas viszont azoknak a száma, akik eldönthetik, hogy heti hány napot járnak be, és mennyit maradnak otthon: minden 5. kitöltő élhet majd ezen opcióval, ami talán a legnagyobb rugalmasságot adja. A válaszadók 2,4%-ának munkahelye pedig ezentúl teljesen home office-ban fogja végezni a munkáját. Továbbra sem lehet tehát egyértelműen kijelenteni, hogy a vírus át fogja rendezni a munkavégzés mikéntjét, egy flexibilisebb hozzáállás azonban körvonalazódhat.

Mindig érdekes azt vizsgálni, hogy egy adott célcsoport mi alapján dönti el, hogy hol fog dolgozni. A rugalmas munkaidő, a munka-magánélet egyensúlya olyan döntési faktorok, amelyek az elmúlt években egyre inkább kritikusabbá váltak, a válaszadók 26%-ának ez lenne a legfontosabb szempont, ha munkahelyet választana. Nagyon szorosan követi mindezt a bér, illetve béren kívüli juttatások, elenyésző a különbség. A képzeletbeli trónra, azaz a három legfontosabb tényező közé még az fért fel, hogy biztos anyagi háttérrel rendelkezik-e az adott vállalat.

Az anyagi biztonság így a vártakkal ellentétben nem lépett új fontossági szintre az elmúlt évek gyakorlatához képest. A technológiai fejlődés és a járvány utáni home office lehetősége már a kevésbé mérvadó összetevők közé tartozik, pedig talán sokan azt gondolják, hogy informatikusok esetén az előbbi előkelőbb helyen áll. Utóbbi esetében pedig úgy tűnik, bármennyire is hatékonynak érezték a válaszadók az otthon töltött időt, ez nem függ össze azzal, hogy mennyire várják el az otthoni munkavégzés lehetőségét.

Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol érdemi változások történtek három hónap alatt. Márciusban, a járvány kezdetekor toronymagasan (32%) a legfontosabb döntési faktor egy váltás esetén az volt, hogy biztos anyagi hátterű-e az adott vállalat. Ezt ugyanúgy a rugalmas munkaidő, munka-magánélet egyensúlya, majd a bér, béren kívüli juttatások követték. Az első három tényező tehát nem változott, a sorrendjük viszont átalakult. A válaszok alapján úgy tűnik, az informatikusok preferenciái között elkezdődött a visszarendeződés.

A kutatás zárásaként még egy, az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos kérdést tettek fel, amelyből kiderült, hogy

a válaszadók 16,4%-a nem jelentkezne olyan munkahelyre, ahol köztudottan nincs lehetőség home office-ra.

A kitöltők több mint fele esetében a bér, a juttatások nagy szerepet játszanának abban, hogy pályáznának-e ilyen esetben, minden 4. megkérdezett számára viszont egyáltalán nem jelentene akadályt, ha nem tudna home office-ban dolgozni.

Borítóképünk illusztráció