Orsós Zoltán atya tartott előadást a cigányság elfogadásáról Dabroncon

Az atya a térség plébánosa, Papp Sándor István kérésére látogatott a községbe. Orsós atya a mise szentbeszédében a türelem erejéről szólt. A misét követő előadásában elmondta, hogy a cigányok helyzete ma Magyarországon jobb, mint a világ nagy részén. Van, ahol még választójoguk sincs. Téves az a felfogás, hogy a cigánynak csak segély kell. Ők is elfogadásra, befogadásra, szeretetre vágynak. Magyarországon ma 800 ezer cigány él, 700 ezren tagadják a származásukat.

Orsós Zoltán atya a türelemről és a toleranciáról beszélt
Fotó: Tisler Anna

- Felszentelésem előtt utaltak rá, hogy talán jobb lenne, ha nem Orsós névvel állnék szolgálatba - emlékezett. - Mondtam, hogy eszemben sincs nevet változtatni, akkor én is megtagadnám a származásomat. Aki szeret és elfogad, annak mindegy, hogy hívnak, aki meg nem szeret, az bármi is a nevem, akkor sem fog. Megértették. Arról is beszélek, hogy nehéz körülmények között éltünk, majd nevelőszülőkhöz kerültem. Rossz voltam, aztán megismertem az evangéliumot és Istent. Onnantól jó útra tértem.

Az, hogy megtagadjuk a származásunkat helytelen, a cigányságnak ugyanis gazdag kultúrája van. Nélkülük szegényebb lenne a társadalom. Erőszakosan beilleszkedésre kényszeríteni nem lehet egy népet sem. A megértés, a tolerancia vezet hosszú távon eredményre. Ehhez az kell, hogy a többségi társadalom értse meg őket, tudja meg, hogy miért viselkedik és gondolkodik úgy. A cigány gyermekek nem azért hangosak az iskolában, mert nem nevelték meg őket. Nekik olyan a kultúrájuk, hogy egy térben van az egész család, a gyermek és a felnőtt. Mindig hangzavar van, így, ha közölni akarnak valamit a környezetükkel, kiabálniuk kell. A kórházban az ápolók gyakran panaszkodnak, hogy látogatóba jön a népes család, alig férnek el a kórteremben, a folyosón. Tudni kell, hogy a cigányságban erős a családi kötelék.

Orsós atya a börtönökben is felkeresi az elítélteket. Az elfogadáshoz meg kell ismerni a másikat, megérteni. Anélkül nincs eredmény.