Csabrendek, a nemesek egykori lakhelye

Turcsi József polgármester a hatodik ciklusban vezeti a települést, 1997-ben az időközi választáson nyert először. A községben 2000-ben készült el a Millenniumi lakópark, ahova fiatalok költöztek, így nincs probléma sem az óvoda, sem az iskola létszámával.

Turcsi József polgármester
Fotó: Tisler Anna

Az önkormányzat nemrég szociális szövetkezetet alapított. A szövetkezet működésének megalapozásához Nyírespusztán egy elhagyott ipari épületben jól működő gazdálkodást folytat.

A harminchektáros területet fokozatosan népesítik be az állatállománnyal. A biogazdaságban őshonos magyar fajták is vannak. Fleisz András telepvezetőtől megtudtuk, csaknem minden héten ellik valamelyik állat. Január közepén 142 malacot gondoztak, azok közül 26 a mangalica. Birkából 47 darab van, szürkemarhából kilenc tehén, egy bika, tavalyi növendék kilenc, idén már néggyel szaporodott az állomány. Tartanak három kecskét is. Jelenleg heten dolgoznak a telepen, három műszakban. Az állatok egy része a szabadban telel. Ahogy nő az állomány, bővítik a rendelkezésükre álló területet. A térségben soha nem folyt mezőgazdasági termelés, így az megfelel a biogazdálkodás feltételeinek. A takarmány egy részét termesztik, és vásárolnak is. Tervük, hogy ha a munka mennyisége indokolja, bővítsék a dolgozói létszámot is. A szociális szövetkezetre a vállalkozásokéval azonos szabályok vonatkoznak, akkor tudnak beruházni, bővíteni, ha rendelkezésre áll a fedezete.

Fleisz András, Turcsi József és Kárai Zsolt a szociális szövetkezet egyik telepén

A községhez tartozik Nyírespuszta és Nagytárkánypuszta is. Az ott élőket a tanyagondnoki szolgálat segíti. A közös önkormányzati hivatal, a település üzemeltetését ellátó Közszer és a tűzoltóság épületére napelemes rendszert szereltek.

A Mese-domb óvoda és bölcsőde konyhájának felújítását, bővítését, újabb eszközök beszerzését is tervezik. Szükségessé vált a nagytárkánypusztai orvosi rendelő felújítása is. A fogorvosi rendelőnek és a védőnői szolgálatnak a háziorvosi rendelő épületébe költöztetését is tervezik, valamint szükségessé vált a felszíni vízelvezető rendszer kiépítésének megkezdése is. A teljes rendszer bekerülési költsége több száz millió forint, így azt csak szakaszonként és pályázati támogatással tudják megvalósítani.

A sümegi járás második legnagyobb településének lélekszáma stagnál, a létszám évek óta 3150 körül mozog. A 2000-ben elkészült Millenniumi lakóparkba sok fiatal költözött, a családokban sok óvodás- és iskoláskorú gyerekeket nevelnek. Az óvoda, amelynek létszáma a mostani nevelési évben némileg csökkent, a bölcsődei csoportban kétéves kortól fogadja a kicsiket. Az iskolában a helyieken kívül a környező kistelepülésekről is járnak. Az iskola diákjai a kötelező tananyagot kiegészítő ismereteket, lehetőségeket is kapnak, tudtuk meg Gősi Zoltán igazgatótól. A környezettudatosság jegyében használt mobiltelefonokat és elemet gyűjtenek. Az intézményvezető örömmel újságolta, hogy a tavalyi tanévben az ország legeredményesebb iskolája lettek ezen a téren. Az akcióban szinte mindenki részt vett. Az iskola projektort és televíziót kapott jutalomként. Idén már az egyéni eredményeket is jutalmazzák a szervezők. A diákok pontokat kapnak a leadott mennyiség után, amelyeket értékes ajándékokra válthatnak be. A program kapcsán a gyerekek tanáraiktól arról is hallanak, hogy miért nem szabad az elektronikai hulladékot a háztartásihulladék-tárolóban gyűjteni vagy a természetben szétszórni. A győzelem és az ajándék híre még jobban meghozta a gyűjtési kedvet. A 2015–2016-os tanévben már most, január közepén nagyobb mennyiséget gyűjtöttek, mint előtte egész évben.

Az intézmény egy Erasmus-programba is bekapcsolódott. A  Lego-robot témakörben játékosan ébresztik fel az informatika iránti érdeklődést. A Lego-robot szakkörön a negyedik osztályosok vesznek részt. A programban Észak-Irország, Törökország, Románia, Olaszország, Portugália és Magyarország egy-egy oktatási intézménye vesz részt. A kommunikáció angol nyelven folyik, a kisdiákoknak, akik szeptemberben kezdték a nyelvtanulást, ma még tanáraik segítenek, később, ahogy haladnak előre a tanulmányaikban, önállóan is levelezhetnek. A hároméves program zárása egy észak-írországi iskolában lesz, ahova a legjobbak ki is utazhatnak. A diákok évek óta részt vesznek egy programban, amelyben a határon túli magyar diákok életével ismerkednek, a májusi kiránduláson felkeresik a történelmi emlékhelyeket.

Gősi Zoltán iskolaigazgató és szakkörvezető mutatja a Lego-robotot

A civil élet is jól működik. A Kid Dance modern tánccsoport több mint két évtizede alakult. Az akkori táncosok ma már segítőként vesznek részt a csoport életében. A táncosok a helyi programok állandó fellépői, és sok helyre hívják őket falunapra is. A citerazenekarhoz is sokan csatlakoztak. A sportolni szeretőket két labdarúgóklub várja, valamint működik a polgárőrség. A rendőrségi beszámolókból kiderül, mióta rendszeresen járőröznek, tovább javultak a korábban sem magas bűnelkövetési mutatók.

A helyi értékek felkutatására megalakult az értéktárbizottság, amelyik számba vette a jellegzetes régi épületeket is. Az iskola mellett található Hátzky-kúriának nemcsak az épülete különleges, a története is érdekes. Ott zajlott ugyanis a betyárvilág utolsó emberölése 1881. augusztus 31-én. Hátzky Kálmán földbirtokostól Savanyú Jóska és betyártársai jöttek beszedni a betyárkonvenciót, amelynek ellenében megkímélték a birtokosok vagyonát. Bogyay Antal főbíró abban az időben épp Hátzkynál tartózkodott. Bogyay, miután észrevette a betyárokat, megpróbált elmenekülni. Kiugrott az ablakon, a kint várakozó betyár azonban észrevette és lelőtte őt.

A Hátzky-kúria épülete

A jelenleg kulturális célra használt épületet az önkormányzat újítja fel. A tetőszerkezetet már kicserélték. A kúria teljes helyreállítását az önkormányzat több ütemben tervezi.

A községháza, a könyvtár és a művelődési ház az egykori Barcza-kastély lerombolt épülete helyén épült fel. Az épület tornya az egykori kastélyra emlékeztet.

Mögötte a parkosított terület, a Barcza-kert jó időben közösségi programoknak ad helyet. A közelben található a játszótér, korszerű fajátékokkal.

A községháza mögött rendezték be a tűzoltószertárt, amely előtt egy felújított, régi szerkocsi utal az épületben folyó tevékenységre.

A Fekete-kastély a 18. század második felében, barokk stílusban épült. Feltételezések szerint az idők folyamán többször átalakították azt. A magántulajdonban lévő épület egykor Csabrendek legnagyobb birtokosának, a galánthai Fekete családnak a tulajdona volt.

Fekete György,  aki elnyerte a grófi címet, felesége, Nicky Anna hozományaképpen került a Fekete család birtokába Rendek. Fiuk, János már ott született 1741-ben. Fekete János író és költő volt, aki Voltaire-rel is  levelezett.

Az Oszterhueber-kúria a 18. század végén épült. A család csabrendeki ágának megalapítója az a sümegi születésű Oszterhueber György volt, aki Széchenyi István jószágigazgatójaként elsőnek szerzett birtokot Csabrendeken. Feleségétől, Hertelendy Klárától öt gyermeke született,  a másodszülött Péter honvéd hadnagy itt élte le életét. A ház a 19. században többször  gazdát cserélt. Jelenleg magántulajdon.