Lakossági fórum az önálló Balatonakarattyáról: a számadatok biztatóak

Mint arról a Napló már beszámolt, a településrészen élő állandó lakosok augusztus 5-én szavazhatnak arról, hogy továbbra is Balatonkeneséhez akarnak csatlakozni, vagy el akarnak szakadni. Farkas Sándor, a bizottság tagja ismertette az „idei költségvetési számokat”, aminek kapcsán azt hangsúlyozta: a kenesei önkormányzattól kapott adatok alapján több bevétel van, mint tervezett kiadás a településrészen, vagyis ahhoz a szinthez elég, hogy ne kelljen adót emelni.

Ezt, mármint, hogy nem kell adóemeléssel tervezni többször is elismételte, ugyanis szerinte vannak, akik arról beszélnek, hogy különválás esetén adóemelést kell végrehajtani. – Legtöbb problémát az okozza, hogy az önkormányzat nem volt elég hatékony, nem volt elég takarékos – osztotta meg szubjektív véleményét. Konkrét számokat ismertetve elmondta, hogy az akarattyai önkormányzat az idei évben 178,4 millió forintos bevétellel számolhatott volna, ennek a legnagyobb része, 61 millió forint ingatlanadó, míg például a strandoknál 19, az idegenforgalmi adóból pedig 14 millió forintos bevétellel számolnak, de az állami normatív támogatás is összege is 16 millió.

– Alacsony a központi költségvetéstől való függőség – jelentette ki. Dr. Imrédy Szabolcs, a bizottság munkáját segítő ügyvéd arról beszélt, hogy soha vissza nem térő történelmi pillanat lehet augusztus 5-e az állandó lakosok számára. Szólt arról, hogy a földrajznév bizottság engedélyezte a Balatonakarattya név használatát, a település határa pedig az 1929-es térképek alapján a Matacsalja és a Tompa Mihály utca lenne, de erről egyeztetni kell Balatonkenesével. Volt olyan felszólaló, aki azt hiányolta, hogy nem elég intenzív a kampány az elszakadás mellett, más a rendszeres tájékoztatást hiányolta.

Ezekkel kapcsolatban elhangzott: a pontos adatokba minden pénteken 17-től 19 óráig bele lehet tekinteni a közösségi házban, ahol információkat is kaphatnak az érdeklődők. Keretes: Azt már tudjuk, milyen Balatonkenesével együtt, próbáljuk ki milyen nélküle. Lengyel János balatonkenesei önkormányzati képviselő, a részönkormányzat vezetője mondta bevezetőjében azzal kapcsolatban, hogy az elválást kezdeményezők ezt hangoztatták idén januárban, ami az egész folyamatot elindította. Elmondta, hogy az 1950-es években csatolták Balatonakarattyát Balatonkenese. Az 1970-es évektől nincs gazdája Balatonakarattyának, az iskolát 1974-ben zárták be, onnantól lepusztult a település, nincsenek beruházások, „retróstrandok” maradtak.