Görögország esetleg kiválik az eurózónából

Nyolc nappal a rendkívüli választások után az országnak még mindig nincs kormánya, s egyre valószínűbbnek tűnik újabb választások kiírása. Ezeken viszont gyaníthatóan a populista, szélsőséges pártok tábora gyarapodna, ami még kilátástalanabbá tenné a megegyezést a külföldi hitelezőkkel.

Újabb megállapodás hiányában azonban június végétől fizetésképtelenné válna a görög állam. Emiatt Brüsszelben 50 százaléknál nagyobb esélyt adnak annak, hogy Athén rövidesen kiválik az eurózónából. Bár az uniós pénzügyminiszterek hétfői tanácskozásukon egybehangzóan támogatásukról biztosították a görög erőfeszítéseket, a ZDF televízió brüsszeli értesülése szerint a színfalak mögött javában folyik a felkészülés a B tervre.

Ha Görögország kiválna az eurózónából...

Ez a lehetőség érdekes módon nincs benne a vaskos maastrichti szerződésben: a tagállamoknak nincs joguk ahhoz, hogy egy "renitens" tagot kizárjanak a "klubból". Egyedül az Európai Központi Bank jogosult arra, hogy a görög bankrendszert leválassza Európáról, miáltal Görögország megszűnne az euróövezet tagja lenni - nyilatkozta a ZDF-nek Daniel Gros, a Centre for European Political Studies szakértője. Ami annyit jelent: ha az EKB nem ad több pénzt Athénnak, akkor a balkáni ország kiválik a közös fizetőeszközt használó országcsoportból.

A drachmához való visszatérés súlyos megrázkódtatás volna a görög gazdaság számára, amely már amúgy is hatalmas gondokkal küzd: a GDP két év alatt 20 százalékkal zuhant, a munkanélküliség csaknem 22 százalékos, ezen belül a fiatalok körében eléri az 53 százalékot. Annyi bizonyos, hogy a görög állampapírok hosszú időre eladhatatlanná válnának, míg a külföldi befektetők nagy ívben elkerülnék az országot. Az emberek megpróbálnának hozzájutni a bankokban elhelyezett megtakarításaikhoz. Hasonló helyzet alakulhat ki, mint bő tíz évvel ezelőtt Argentínában, ahol fegyveres katonák őrizték a bankjegykiadó automatákat, s a kormány megszabta, hogy egy-egy argentin naponta mennyi pénzt vehet föl a bankból.

Ugyanakkor a drachma visszatérése pozitív effektusokkal is járna. Az importált javak ugyan azonnal megdrágulnának, viszont a görög áruk és szolgáltatások olcsóbbá és így versenyképesebbé válnának, ami húzóerőt jelentene a nemzetgazdaság számára. Görögország turisztikai ágazata is lendületet kapna, hiszen olcsósága révén a korábbinál több külföldit vonzana Athén, a görög tengerpart és szigetvilág.

Görögország benn tartása az euróövezetben eddig sok-sok milliárdjába került a többi tagállamnak - csakhogy a kiválás sem lenne olcsó mulatság. Horst Löchel, a frankfurti School of Finance and Management professzora szerint az értéktelenné vált görög állampapírok révén egyedül Németországot 60-80 milliárd, míg az euróövezetet összesen 300-500 milliárd euró veszteség érhetné.