Többet kell költeni az innovációra

Többek között ezt is tartalmazza a Magyar Innovációs Szövetség állásfoglalása. A szövetség felhívta a figyelmet arra, hogy a válság, a megfelelő tudomány-, technológia- és innovációpolitika (TTI) hiányában felgyorsítja többek közt az innováció emberi erőforrásának csökkenését, növeli az innovációs eredmények elmaradását, mely probléma - a gazdasági hatások miatt - az egész társadalmat érinti. Ha az ország a jól képzett kutatás-fejlesztési (K+F) szakembereit elveszti, nem lesz képes arra sem, hogy az EU Horizon 2020 programjában 2014-től jelentősen megnövekvő K+F forrásokból megfelelően részesüljön, és így akár nettó befizetőkké válhatunk.

2014 végéig az adottságainkra épülő, hatékony TTI politika végrehajtása, az új értékeket létrehozó, originális termékekre és szolgáltatásokra épülő hazai innovatív középvállalkozások megerősítése, és így a magas hozzáadott értéket tartalmazó szellemi export önmagában mintegy 1,5-2 százalékos nemzetgazdasági növekedést generálhat. Kiszolgáló és bedolgozó országból csak így válhatunk ismét válságtűrő és innovációs alapon növekedő, tudásalapú gazdasággá.  A legfontosabb célkitűzés, hogy öt éven belül a gazdasági növekedés  az innovációt, illetve az innovatív vállalkozásokat középpontba állító gazdaságpolitika révén érje el vagy haladja meg hazánk az EU-országok átlagát. Ezen cél eléréséhez elengedhetetlen, hogy az ország K + F ráfordítása 2015 végére a GDP 1,5-2 százalékára növekedjen. Ugyanezen időszak alatt az innovációs teljesítmény érje el az EU-átlagot.