Elzárhatja a csapot Brüsszel

Január 17-i, vagyis jövő keddi ülésén a biztosok testülete újra foglalkozik a témával - közölte Pia Ahrenkilde, José Manuel Barroso európai bizottsági elnök szóvivője. Mint mondta, az elemző munkával néhány napon belül végeznek, és a dolgok jelenlegi állása szerint továbbra is erős aggodalmaik vannak egyes magyar törvényeknek az uniós joggal való összeegyeztethetőségét illetően. Szerinte az elemzés eredménye lehetővé teszi majd, hogy a biztosok a jövő kedden "szilárd jogi megállapítások alapján megfelelő döntéseket hozhatnak".

A szóvivő az aggályos területek közül kiemelte a jegybank függetlenségének ügyét, az igazságszolgáltatást érintő intézkedéseket, azon belül különösen azt, amely a bírák kötelező nyugdíjazási korhatárát 70 évről 62 évre szállította le, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségének kérdését.

Ahrendkilde emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság az elmúlt hónapokban az új magyar alkotmánnyal és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvények előkészítésével összefüggésben együttműködött a magyar hatóságokkal, és hangot adott azon aggodalmainak, hogy e törvények nem mindenben állnak összhangban az uniós joggal. Ezeket az aggodalmakat decemberben levélben fogalmazta meg Barroso bizottsági elnök, továbbá Viviane Reding igazságügyi, Neelie Kroes médiaügyi, illetve Olli Rehn gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök.

A magyar parlament - folytatta a brüsszeli szóvivő - december 30-án számos további törvényt fogadott el. Az Európai Bizottság tíz nappal ezelőtt megkapta az elfogadott törvények szövegét, és most már a záró szakaszba jutott a szövegelemző munkával.

A brüsszeli bizottság, anélkül, hogy megelőlegezné az elemzés végeredményét, az uniós jog tiszteletben tartásának őreként fenntartja magának azt a jogot, hogy minden szükségesnek tartott lépést megtegyen, beleértve akár a kötelezettségszegési eljárás megindítását is Magyarország ellen az uniós alapszerződés 258. cikke alapján - idézte a szóvivő a biztosok testületének nyilatkozatát.

"Az Európai Bizottság emlékeztet arra, hogy a szilárd jogi környezet - amely a jogállamiságon alapul, beleértve a médiaszabadság, a demokratikus elvek és az alapvető jogok tiszteletben tartását - garantálhatja a legjobban a polgárok, a partnerek és a befektetők bizalmát" - hangsúlyozta a szóvivő, utalva arra, hogy az általa kiemelt néhány aggályos terület mellett az uniós végrehajtó testület általánosabb értelemben is górcső alá vette a magyar jogszabályokat.

Pia Ahrenkilde szerint "az aggályok eloszlatásának a leggyorsabb módja természetesen az lehetne, ha maguk a magyar hatóságok cselekednének". Emlékeztetett arra, hogy kötelezettségszegési eljárás megindítása esetén a bizottság által kiküldött hivatalos értesítést követően az érintett országnak két hónapja van a szükséges lépések megtételére jogrendszerének az uniós joggal való összhangba hozása érdekében.

OLDALTÖRÉS: EU-bizottság: Magyarország nem tett elegendő intézkedést a deficit csökkentésére

EU-bizottság: Magyarország nem tett elegendő intézkedést a deficit csökkentésére

Az Európai Bizottság szerint Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy "időben és tartósan" kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát.

Szerdai ülését követően kiadott közleménye szerint az európai uniós végrehajtó testület ennek megállapítását javasolja az európai uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is.

Tavaly Magyarország tiszteletben tartotta ugyan a GDP-hez viszonyított 3 százalékos deficithatárt, és az idén is várhatóan ez alatt marad, de ez elsősorban egyszeri lépéseknek köszönhető, és jövőre a hiány már 0,25 százalékponttal ismét meghaladhatja a határt - derül ki a közleményből. Eszerint a magyar államháztartási mérleget jelentős mértékben "egyszeri bevételek befolyásolják", amelyek "nem eredményeznek tartós hiánykorrekciót", a szerkezeti mérleg helyzete pedig rosszabbodott.

Olli Rehn pénzügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy Magyarország ősz vége óta további intézkedéseket hozott a deficit leszorítására. Úgy vélte azonban - megerősítve a közleményt -, hogy ez nem elégséges a hiány tartós küszöb alatt tartására.

Elismerte, hogy a tavalyi államháztartási többletet figyelembe véve a bizottság megállapítása meglepetésként hathat. A bizottság azonban nem látja biztosítottnak a csökkenés fenntarthatóságát a közleményben is említett megfontolások miatt - fejtette ki.

Kijelentette azt is: a túlzott deficit miatt Magyarország ellen folyó eljárás "nem új, és nem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége". Több, különböző politikai színezetű kormány közös "termékéről" van szó - fogalmazott a finn biztos.

Nem értett egyet ugyanakkor azzal az újságírói felvetéssel, hogy a jelenlegi magyar kormánnyal szemben a bizottság meglehetősen türelmetlen, miközben az előző kabinetekkel szemben elnézőbb volt. Emlékeztetett egyebek között arra, hogy a túlzott deficit miatti eljárás 2004 óta folyik.

A bizottság egyenlő elbánásban kívánja részesíteni a tagállamokat - tette hozzá.

Hangoztatta: biztosítani kell a gazdaságba vetett bizalmat Magyarországon, ezt a bizottság a lakosság érdekeként kezeli.

Amennyiben a miniszteri tanács egyetért a bizottság javaslatával, a testület újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára - derül ki a közleményből.

Rehn jelezte azt is, hogy ezt követően az uniós szabályok értelmében lehetőség van akár uniós források visszatartására is. Mint mondta, ha ez szükségessé válik, egyeztetni fog a bizottság e támogatásokért felelős tagjával, Johannes Hahnnal.

Emlékeztetett arra is, hogy mivel az ország nem tagja az euróövezetnek, a tavaly bevezetett új pénzügyi szankciók alkalmazására semmiképpen nincs lehetőség.

A testület egyébként azt is megállapította, hogy négy további ország, Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország - amelyek esetében fennállt a kockázata, hogy nem teljesítik a tavalyi vagy idei határidőt a hiány leszorítására - hatékony lépéseket tettek a deficit csökkentése érdekében.

Kérdésre válaszolva Olli Rehn megerősítette, hogy a jövő héten találkozót tervez Brüsszelben a nemzetközi hitelfelvételről tárgyaló Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel. Informális és előzetes jellegű egyeztetésről van szó, amelyen egyebek között azt vitatják meg, milyen feltételei vannak, hogy új pénzügyi támogatási programot indítsanak Magyarország javára - fűzte hozzá.

Mint mondta, a témát illetően rendszeres kapcsolatban áll a magyar kormánnyal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is.

Emlékeztetett arra, hogy Fellegi Tamás szerdán találkozik Christine Lagarde IMF-vezérigazgatóval is.

OLDALTÖRÉS: NGM: a kormány kész megvitatni az Európai Bizottság javaslatait

NGM: a kormány kész megvitatni az Európai Bizottság javaslatait

A kormány készen áll minden észrevétel és javaslat megvitatására az Európai Bizottsággal a túlzott deficiteljárásról szóló döntéssel kapcsolatban - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán.

 Az Európai Bizottság (EB) szerdai ülése után jelentette be, hogy szerinte Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy "időben és tartósan" kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát, és közleménye szerint a testület ennek megállapítását javasolja az uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is.

Tavaly Magyarország tiszteletben tartotta ugyan a GDP-hez viszonyított 3 százalékos deficithatárt, és az idén is várhatóan az alatt marad, de ez elsősorban egyszeri lépéseknek köszönhető, és jövőre a hiány már 0,15 százalékponttal ismét meghaladhatja a határt - derült ki a bizottsági közleményből.

Az NGM ennek kapcsán közleményében hangsúlyozza: "a nemzeti ügyek kormánya elkötelezett a múlt hibáinak kijavítása iránt, ezért tovább megyünk az államadósság csökkentésének és a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásának útján. Ennek megvalósítása során folyamatosan konzultálunk az Európai Bizottsággal és szívesen fogadjuk javaslataikat, felvetéseiket".

A gazdasági tárca a közleményben kiemeli, hogy a kormány a teljesítményben hisz, "a számok pedig önmagukért beszélnek": az Európai Unióhoz való csatlakozás óta először 2012-ben lesz 3 százalék alatt Magyarországon a költségvetés hiánya, így egyike azon hét uniós tagállamnak, amely teljesíteni tudja ezt a célt. Ráadásul a kormány úgy adott tárgyalási mandátumot Fellegi Tamásnak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF-fel) való megbeszélésekre, hogy erősítse meg: a 2013-as költségvetés hiánya is 3 százalék alatt lesz.

A kormány ezeket az eredményeket úgy éri el az európai gazdaság bizonytalanságai közepette, hogy 2010-ben nagyon súlyos helyzetet örökölt szocialista elődeitől - olvasható a közleményben.

Az NGM kiemeli: "Örömmel vesszük, ha a mostani döntéstől eltérően az Európai Bizottság a konzultációk során figyelembe fogja venni az államadósság tartós csökkentése érdekében végrehajtott strukturális átszervezéseket. A 2011 tavaszán meghirdetett Széll Kálmán Terv gyakorlatba ültetése a tervek szerint halad, a szükséges jogszabályi változtatások mintegy 80-90 százalékát a kormány és az Országgyűlés elvégezte, a végrehajtott akciók költségvetési vonzata is mintegy 60 százalékban teljesült".

Ezen folyamatok áttekintése és továbbvitele kiemelt hangsúlyt kap a következő hetek tematikus kormányülésein, amelyek a Széll Kálmán Terven keresztül meghirdetett strukturális átalakítások továbbvitelét alapozzák meg - áll a közleményben.