Polgári védelem kötelezően - Dr. Bakondi György a készülő új katasztrófavédelmi törvényről

Veszprém - Egységes iparbiztonsági hatóság, kötelező polgári védelmi szolgálat, állami tűzoltóság: hamarosan megszületik az új katasztrófavédelmi törvény, amelynek részleteiről dr. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője beszélt lapunknak.

Németh F. Bernadett

- A tervek szerint az egységes iparbiztonsági hatóságnak valamennyi veszélyes üzemre engedélyező, szankcionáló hatásköre lesz. Az utóbbi hónapokban foglalkozni kezdtünk a propán-bután gázpalackok töltésének kritériumaival, ugyanezt megtesszük a kritikus infrastruktúrákkal, teljes mértékben átalakítjuk a polgári védelmet, hiszen egy 1948-ban kialakult rendszert szeretnénk egy gyors reagálású, életszerű, jól felszerelt szervezetté alakítani. Részben önkéntes, részben köteles alapú lesz az elképzeléseink szerint. A veszélyes szállítmányokkal ugyancsak foglalkozunk: eddig csak a közúti ellenőrzésre volt lehetőségünk, most azonban a törvény lehetővé teszi majd a vasúton és vízi úton történőt is. A tűzvédelmi rendszerben ugyancsak jelentős átalakulás megy végbe. A hivatásos tűzoltóság - mely eddig is ezer szállal kötődött az államhoz, hiszen az állam finanszírozta, képezte, ruházta őket - az egységes katasztrófavédelmi rendszer része lesz.

Az önkormányzatokat a köztestületi tűzoltóságok létrehozására, fenntartására biztatjuk. Ez eddig úgy jött létre, hogy az önkormányzat szerződést kötött egy tűzoltóegyesülettel erre a feladatra. A jövőben ezek valódi önkormányzati tűzoltóságok lesznek. Szeretnénk átfogó módon szabályozni az ipari üzemekben lévő létesítményi tűzoltóságokat, melyekkel nagyon sok probléma van, mivel teljesen leépültek az elmúlt években. Mindez elég bonyolult és összetett feladat, a költségvetést is érinti, így a következő fél évet el is viszi. Az elképzelések szerint 2012. január elsején lépne életbe az új katasztrófavédelmi törvény.

- Vegyük sorra: az ipari létesítményi tűzoltóságok újjáélesztését hogyan képzelik el?
 
- Pillanatnyilag 129 ilyen működik az országban, de meggyengültek, eszköztelenek, jó néhány helyen leépültek az elmúlt hat-nyolc évben. Egy részük meg is szűnt. A veszélyes üzemekben a helyben, komoly tudással, szakismerettel, részben ott dolgozó, azonnali beavatkozásra képes szakemberek jelenléte növeli a létesítményeknek a biztonságát, ezért mindannyiunk érdeke, hogy ezek jól működjenek.

 


 
- Ki szervezi, finanszírozza őket?
 
- Az üzem. A szervezést, irányítást pedig a hivatásos tűzoltóság végzi. Minderre van egy hatályos kormányrendelet, amely előírja, szabályozza ezt a testületet, csak végre kell hajtatni.

- A polgári védelem átalakítását hogyan kezdik el?
 
- A polgári védelmi szervezeteket papíron megtervezték, csaknem kétszázezer ember mozgósítható, ha a szükség úgy hozza. Két típusú polgári védelmi szervezetet fo- gunk megkülönböztetni: az önkéntes pv-szervezetek (vízi, búvár, hegyi, barlangi, kutyás mentők stb.), akik speciális tudás birtokában, önként vesznek részt ebben a nem mindennapi munkában. Veszélyhelyzetben az irányításunk alá kerülnek, s attól kezdve finanszírozzuk őket. A felkészüléshez képzést biztosítunk és normatív alapon támogatjuk őket. Új alapokra helyezzük a nemzetgazdaság mozgósítását veszélyhelyzetben: akár magántulajdon, akár állami szervezetek működéséről van szó. Komplex csoportok jöttek létre minden megyében, árvízvédelmi vagy a megye adottságaiból adódó, potenciális vészhelyzethez igazodó beavatkozó szervezetek. Az utóbbi hetekben számos gyakorlatot tartottunk az országban, amire évek óta nem volt példa. Úgy gondoljuk, a gyakorlat életet ment éles helyzetben.

- Kiből lesz köteles polgári védelmi?
 
- Határozattal két nagy csoportot kötelezünk a részvételre: az egyik, ha valaki speciális tudás birtokában van, például orvos, védőnő, vízépítő mérnök vagy éppen újságíró, és ha speciális eszközök - mondjuk cölöpverő, markológép - birtokában van, amit használni tudunk például árvíznél. Ekkor neki az eszközével kell részt vennie a mentésben. A másik csoportnak nincs speciális tudása, de szükség van a fizikai munkájára: lapátolni, homokzsákot tölteni stb.

- Mindez a kolontári katasztrófa hozadéka is?
 
- Nem csak. Ez a rendszer tizenegy esztendeje működik Magyarországon, nyilván vannak tapasztalatok. Figyelemmel kísérjük a világban bekövetkezett katasztrófákat, és tanulunk belőlük. Az itthoni tapasztalatok is arra sarkallnak, hogy megújítsuk ezt a törvényt: a diszkóbalesetek, a társasházakban történt halálesetek vagy a borsodi árvízhelyzet.

Az önkéntesek sokat segíthetnek

Dr. Bakondi György szeretné, ha minél több kistelepülésen önkéntes tűzoltó egyesület működne. Ők egyedüli állandó támaszai a helyieknek, mindig jelen vannak, s legelőször kezdhetik el a beavatkozást, majd hiteles információkkal segíthetik a helyszínre érkező hivatásos tűzoltókat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!