2011.05.03. 16:39
Terápia diagnózis nélkül
Veszprém - A semmiből jött, sehova sem tart az új alkotmány, nyilatkozta dr. Kolláth György alkotmányjogász, aki Veszprémben, a Szeglethy Baráti Körben tartott előadást a közelmúltban.
- Ön szerint szükség volt új alkotmányra? Itt volt-e az ideje a megalkotásának?
- Alkotmányt elfogadni, megalkotni lehetett, de kényszerhelyzet nem volt. Ha valaki kétharmaddal rendelkezik, késztetést érez, hogy alkotmányozzon. Kétségtelenül legális alkotmány született, a szükséges szavazatszám megvolt, de az, hogy valami legális és legitim, két külön dolog. Már most látható, nagyon sok a probléma vele, részben politikai, részben jogi.
- Elég volt az alkotmányozásra szánt idő?
- Kapkodás volt, de nem az időn múlik. Nem volt diagnózis, de lett terápia. Honnan jön, mire épül, miből származik az alkotmány? Lehetett volna a hatályosból, az öt jelentős előfutárból csinálni egy jobbat. Ha valaki ezeket elővette volna, szuper alkotmány születhetett volna; a mostani minden összemérhető előfutáránál rosszabb.
- Kinek kellett volna azokat elővenni? Kormánynak, ellenzéknek?
- Mind a két parlamenti oldalnak: kormánynak, ellenzéknek. Működőképes a mostani alkotmány, de lehetett volna annál jobbat csinálni. Magyarország érett arra, hogy új alkotmánya legyen, de látszott tavaly ősszel, jelszavak, jelképek vannak, gondos előkészítő munka nincs. Az ellenzéknek azt kellett volna mondania, ehhez nem adja a nevét, de a korábbi koncepció alapján készít egy másikat. Az ellenzéknek az a dolga, hogy alternatívát mutasson föl. Még szakmai oldalon sem tudtuk megcsinálni, hogy egymás mellé tegyük a kettőt, hasonlítsuk össze a hatályos és az új alkotmányt. Hatvanhárom szarvashiba jött elő, olyan, mely durva visszalépést jelent a régihez képest.
- Mind a hatvanhármat nyilván nem lehet felsorolni, de említene néhányat?
- Ha valaki kétharmaddal négy évre kap felhatalmazást, a saját ideológiáját, politikáját alkotmányba nem merevít- heti. Nem szabadott volna az alkotmányozóknak a maguk vallási, politikai, filozófiai szemléletét "belenyomni" az alkotmányba, lehetetlenné téve ezzel a következő kormányok mozgásterét. Akkora feladat áll előttünk, mint 2004-ben, az uniós jogharmonizációnál; 2012 januárjában hatályba lép az új alkotmány, a teljes magyar jogrendet hozzá kell igazítani. A semmiből jött, sehová sem tart ez az alkotmány. A másik probléma, hogy nem lehet a futballista gondolkodásmódjával alkotmányozni: itt nincsenek győztesek és vesztesek. Egy alkotmánynak nem lehet vesztese senki, úgy meg végképp nem, hogy én vagyok a szabályalkotó, a bíró és a játékos is. Ez nem sportszerű, ez tiszta pártérdek, mi jó a Fidesznek.
- Az ellenzék kivonult, nem vett részt az alkotmányozásban.
- Nem vagyok politológus, ezért politikáról nem beszélek. Ellenzékben azt tettem volna, hogy azt mondom az alkotmány létrehozóinak, küldjétek át egyeztetésre a tervezetet, de az annyira silány minőségű volt, hogy nem merték átküldeni. Az alkotmány alanya szerte Európában és a fejlett nyugati világban a törvényhozás és a nép. Ha a népet ebből kihagyják, akkor baj van.
- Amit megfogalmaz, az ön véleménye vagy a szakmáé?
- A saját véleményem, de a szakmám többségének nagyon kritikus a véleménye. A szakma képviselői általában nem támogatják az újonnan született alkotmányt, szinte mindenki bírálja.
- Tehát szakmai és nem politikai alapon bírál.
- Független vagyok, de nem semleges. A Gyurcsány-, Bajnai-, Medgyessy-kormány ideje alatt senki annyi alkotmánybírósági indítványt nem adott be, mint én. Úgy érzem, centralizációs hullám van, az alkotmány hatalmi attitűddel készült. A szerencse forgandó, ha más lesz a hatalmi képlet, ez az alkotmány a süllyesztőbe kerül.
A preambulum nem volt jogi parancs
A preambulum eddig ünnepélyes bevezető volt, nem jogi parancs, mondta dr. Kolláth György.
- Innentől az kötelező tartamú, azt kell gondolnom, vallanom, amit a katolikus egyház gondol. Egy kötelező preambulum megszabja a jogalkotás egészét. Ezentúl a bíróság nemcsak a polgári törvények alapján dönt, hanem köteles figyelembe venni a jogalkotói célt, valamiféle erkölcsösséget, józan észt, mellékszempontként olyasmiket, melyek lenyomják a törvényt. Azt mondhatja a bíró, a Btk. alapján ugyan győztél, de a jogalkotó célja az erkölcs, a józan cél ezt nem teszi lehetővé. A bíró köteles lesz azt így értelmezni, Európában ez védhetetlen lesz, Luxemburg és Strasbourg nem fogja akceptálni.