2011.01.01. 19:16
Orbán: Európának jó hír a magyar elnökség
Napló - Mindenki erős Európát szeretne, és ennek szellemében az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Európa 2020-ig szóló átfogó gazdasági növekedési, foglalkoztatási és innovációs programja sikeresen megvalósuljon – jelentette ki Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Tanács honlapján szombaton megjelent exkluzív interjúban. A miniszterelnök abból az alkalomból nyilatkozott, hogy Magyarország január 1-jével átvette az Európai Unió soros elnöki tisztét, amelyet fél évig tölt be.
Előzőleg Schmitt Pál államfő újévi televíziós köszöntőjében hangsúlyozta: az európai uniós elnöki tisztség hatalmas lehetőség az ország és a nemzet számára. A köztársasági elnök szerint az ország tekintélyt vívhat ki azzal, ha megmutatja, hogy nem csak saját sorsát tudja kezébe venni, és szilárdan tartani, de, ha a szükség úgy hozza, másokért is helyt tud állni. A soros uniós elnökség kapcsán az államfő kijelentette: január elsejétől, fél éven át nem csak saját, de százmilliók életének jobbítása is a mi vállunkat terheli.
Az Európai Unió Tanácsának honlapján megjelent interjúban a magyar kormányfő emlékeztetett: az elnökségre való felkészülés során kiterjedt konzultációs sorozatot folytatott. "Azt tapasztaltam, hogy mindenki erős Európát szeretne, mert ez a nemzetek számára támaszt és erőforrást jelent" - jelentette ki Orbán Viktor.
"A kommunizmus bukása óta az előttünk álló év lesz Európa legnehezebb éve, ami komoly kihívást jelent. A magyar azonban sokat próbált nép, amely számos válságon túljutott már, így megerősíthetem: jó hír Európának, hogy ebben az időszakban magyar elnöksége lesz" - szögezte le a miniszterelnök.
Az elnökségi programból két konkrét kérdésre hívta fel a figyelmet: mint mondta, egyrészt esedékes egy közös, átfogó európai romastratégia megalkotása a magyar elnökség alatt, másrészt pedig a nyugat-balkáni országok számára "a térség stabilitása érdekében biztosítanunk kell az európai perspektívát".
A fokozott európai gazdasági együttműködéssel kapcsolatban Orbán kiemelte: "A világban elképesztő sebességű és mélységű átalakulás zajlik, és Európának az eddigieknél sokkal erősebb világversenyben kell helytállnia. A magyar elnökség alatt ismét fel kell mutatnunk, hogy Európa a piacgazdaság őshazája, és képes új, innovatív megoldások felé fordulni." Beszélt arról is, hogy Európa számára különös jelentőségű a közös agrárpolitika jövője.
Arra a kérdésre, mivel járulhat hozzá a magyar elnökség a keleti szomszédok irányában folytatott uniós politikához, Orbán Viktor úgy válaszolt: "Ha az Európai Unió sikeres szereplő akar lenni a világporondon, akkor saját háza táján is sikeresnek kell lennie. Éppen ezért a keleti partnerség sikere olyan értékes erőforrás, amely jelentős mértékben erősítheti közösségünket. A jövő év első felében esedékes magyar EU-elnökség az egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzésének tekinti a keleti partnerség előmozdítását" - emlékeztetett a miniszterelnök.
Hangsúlyozta azt is: "Úgy gondoljuk, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások felgyorsítása és lezárása stratégiai jelentőségű, és Szerbia számára is nyitva kell hagyni az európai perspektívát. Emellett minden erőnkkel támogatni fogjuk, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni térséghez."
Az MTI brüsszeli tudósítójának jelentése szerint a jövő héten Budapestre látogat az Európai Bizottság, hogy hivatalosan egyeztessen a most kezdődött félév teendőiről a szombaton hivatalba lépett soros elnök, Magyarország kormányával.
José Manuel Durao Barroso elnök vezetésével az EU teljes végrehajtó testülete Magyarországra utazik pénteken, a magyar félév egyfajta hivatalos politikai nyitányaként.
Barroso és az unió többi vezető politikusa már korábban világossá tették, hogy sikeres magyar elnökségre számítanak, és felkészültnek tartják az országot erre a feladatra. A végrehajtó testület elnöke már a kormány őszi brüsszeli látogatásakor teljes bizodalmát fejezte ki arról, hogy a magyar elnökség sikeres lesz.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke decemberben Budapesten kijelentette: Magyarország jól
felkészült arra, hogy 2011 első félévében ellássa az uniós elnökséggel járó feladatokat.
Az AFP francia és dpa német hírügynökség szombaton budapesti keltezésű, elemző tudósításokban számolt be arról, hogy szombattól fél éven keresztül Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. A hírügynökségek kiemelték, hogy a 27 tagállamot tömörítő Európai Unió rendkívül nehéz kihívások előtt áll, ugyanakkor tudósítottak arról is: Magyarország olyan időszakban vette át az elnökségi stafétabotot, amikor a parlament által elfogadott médiatörvény mind belföldön, mind külföldön heves tiltakozásokat váltott ki.
A többi között erre is utalt Nagy Anna kormányszóvivő az MTI-nek adott nyilatkozatában a magyar EU-elnökséget elindító szilveszteri rendezvényen a budapesti Millenáris Parkban. A szóvivő szerint az EU-elnökség és az a fajta érdeklődés, amelyet ilyenkor egy ország kap, nagyon jó fórum ahhoz, hogy tisztázni lehessen a félreértéseket. A törvényt bíráló újságírók szerinte sokszor hiányos ismeretek birtokában, legfeljebb az alapján mondanak ítéletet, hogy "valaki azt mondta nekik, ez valahogy úgy lesz".
"Ez nem elég jó alap arra, hogy ki lehessen jelenteni néha nagyon szélsőséges véleményt a magyar médiatörvényről, és azon keresztül a magyar kormányról és Magyarországról" - mondta. Mint megjegyezte, nagyon nehéz áttételesen valódi véleményt alkotni, "ha azt a forrást, amelyet bírálok, gyakorlatilag még soha nem láttam". Véleménye szerint a médiatörvény minimális ismerete nélkül hangoznak el bíráló vélemények.