A megyéknél lehet igazán probléma

Kiemelten foglalkozott a települések pénzügyi egyensúlyának helyzetével a négy megyei, hat megyei jogú városi, hat fővárosi kerületi, 66 városi önkormányzatnál, valamint négy nagyközségi és 32 községi önkormányzatnál lefolytatott vizsgálódás. A jelentés kapcsán dr. Lóránt Zoltánt, az ÁSZ önkormányzati és területi igazgatósága főigazgatóját egy különösen kritikus területről, a kötvénykibocsátásokról kérdeztük.
 
- Az ÁSZ az elmúlt három évben különböző fórumokon jelezte, komoly veszélyt jelenthet az a nagymértékű kötvénykibocsátási program, ami az elmúlt időszakban lezajlott. Ma hogy látja, hogyan kezelhető egyes önkormányzatok emiatt bekövetkezett eladósodása?

- Az önkormányzatok esetében a kötvénykibocsátás ténylegesen 500 milliárd forintos nagyságrendet képvisel. Önmagában nem az a baj, hogy a kötvényt kibocsátották, a fő kérdés, mire használják fel ezt a jelentős, pótlólagos pénzügyi erőforrást. Ha uniós támogatással megvalósuló beruházás saját részéhez biztosítják belőle az önerőt vagy a korábbi likvid hitelek kiváltására szolgál, akkor alapvetően elfogadható megoldás. Jelentős gondot akkor okoz, ha a pénzt olyan működtetési kiadásokra költik, amit enélkül nem tudnának finanszírozni.

- A beruházásoknál sem mindig ennyire egyértelmű, hisz egy fejlesztés akár fölöslegesen újabb költségeket is okozhat.

- Valóban, mi is tapasztaljuk ezeket a problémákat. Sajnos a fejlesztéseknél többnyire nem találunk olyan tanulmányterveket, amelyek előre kiszámolják, milyen költségei lesznek a működtetésnek a beruházás elkészülte után. Egy feszített víztükrű fedett uszoda vagy egy bármenyire is nagyszerű sportcsarnok fenntartása a későbbiekben is jelentős többletforrást igényel egy olyan önkormányzattól, amelyik esetleg enélkül sem tudja megfelelően finanszírozni az intézményeit.

- Hol tapasztaltak esetleg kezelhetetlennek tűnő gondokat?

- A számvevőszéki vizsgálatok szerint a kötvénykibocsátások miatt a legnagyobb problémákkal a mintegy százmilliárd forintot lekötő megyei önkormányza- toknál kell szembenéznünk. Nekik az illetékbevételen és a működési bevételen kívül egyéb forrásuk nincs, a vagyonukat pedig a közintézmények - a kórházak, iskolák, múzeumok, könyvtárak, levéltárak, színházak - teszik ki. Itt, ha a beruházás és a működtetés költsége nincs megfelelő arányban, akkor a kötvények átlagosan tizenöt-húsz éves visszafizetési ideje alatt olyan helyzet alakulhat ki, amit csak állami konszolidációval lehet megoldani, mert a megyéknek nem lesz miből törleszteni az adósságukat.

- Az elmúlt másfél évben nem működött az önkormányzatok általános törvényességi ellenőrzése, mert hiányzott az akkori parlamenti pártok konszenzusa a megfelelő törvénymódosításhoz. A közben lezajlott állami számvevőszéki vizsgálatoknál tapasztaltak-e valamilyen negatív tendenciákat az általános kontroll hiánya miatt?

- Mi külön nem vizsgáltuk az ellenőrzés hiányának hatását az önkormányzatokra. Azt persze tudjuk, hogy a jogi kérdésekből esetleg nem megfelelően felkészült önkormányzatoknak a törvényességi felügyelet korábban még egy támpont, biztosíték volt a szabályos működéshez olyan területeken, mint például a költségvetés vagy a zárszámadás elkészítése, a törzsvagyon értékesítésével kapcsolatos döntések, a közbeszerzési pályázatok lebonyolítása. A törvényességi ellenőrzés kiesése valószínűleg negatív hatással lehetett a döntésekre.

- Esetlegesen rossz döntések születhettek egy meghatározó csoportnak a tágabb közösségtől eltérő érdekei miatt. De ahogy ön is utalt rá, baj van a szakmai felkészültséggel is. Nem kellene a polgármestereket, képviselőket is képezni, ha már rájuk bíztuk a pénzünket?

- Nagyon örülök ennek a kérdésnek, mert büszkén mondhatom, hogy megtettük az első lépéseket. Az Önkormányzatok Országos Szövetségével és a Corvinus Egyetemmel összefogva a múlt év őszén elindult az Államigazgatási Főiskolán egy úgynevezett önkormányzati akadémia, ahol a polgármesterek, bizottsági vezetők egy gyorsított oktatási folyamatban elsajátíthatják a legfontosabb tudnivalókat, információkat. Ha mindenkit nem is lehet beiskolázni ilyen oktatásra, pozitív hatása akkor is érezhető lehet majd.

Részletek az ÁSZ-jelentésből:  A 2006-2009 közötti időszakban az önkormányzatok mintegy nyolctizede nem biztosította a költségvetési egyensúlyt, a tervezett költségvetési bevételeik nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra, a különbséget hitel felvételével tervezték biztosítani. Az ellenőrzött önkormányzatok több mint kétharmada deviza alapú, változó kamatozású kötvényt bocsátott ki. A kötvénykibocsátás a deviza árfolyamváltozása, valamint a változó kamatfeltétel miatt az önkormányzatok számára kockázatot jelent.