Tiszta vizet öntöttek a pohárba

A tisztifőorvos elfogadta a vizet és a sajtótájékoztató résztvevői is szívesen fogyasztottak belőle. E kissé teátrális jelentre azért volt szükség, mert az elmúlt napokban egyes médiumokban szárnyra kapott a hír, hogy a veszprémi víz mérgező.

Debreczenyi János elmondta, amikor értesült a Bakony Művek területén talált környezetszennyezésről, feljelentést tett a rendőrségen és megkérdezte a Bakonykarszt Zrt. vezetőit, érinti-e ez az ivóvizet, mire megnyugtató választ kapott. Ugyanígy az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálattól is.

A polgármester hangsúlyozta: nem szabad pánikot kelteni és gazdasági érdekek is fűződnek ahhoz, hogy ne keljenek szárnyra rémhírek. Szerencsétlen nyilatkozatnak tartotta, hogy az önkormányzat környezetvédelmi tanácsnoka, dr. Bense László Erik az egyik kereskedelmi televízió kérdésére azt válaszolta: gyerekének inkább ásványvizet adna inni.

Dr. Bujdosó László hangsúlyozta: se a városi ivóvízrendszerben, se a Bakonyműveknél található vezetékben nem találtak semmilyen szennyeződést, ami aggodalomra adhatna okot. Ha lenne ilyen, az ÁNTSZ meghozta volna a szükséges intézkedéseket.

Kugler Gyula, a Bakonykarszt Zrt. vezérigazgatója ismertette a város víznyerő helyeit és azt, hogy a szolgáltató laboratóriuma rendszeresen végez ivóvíz-vizsgálatokat. A veszprémi (nemesvámosi és szentkirályszabadjai) ivóvíz minősége megfelel a jogszabályban előírtaknak. Monitoring vizsgálatokat 1998 óta végeznek, 2010-ig semmilyen szennyeződést nem mutattak ki.

Debreczenyi János megjegyezte: Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár segítségét kérte a terület kármentesítéséhez.

Dr. Bense László Erik elismerte, hogy szerencsétlen mondat hangzott el a televízióban, hozzátette, szerinte is a nyilvános bizottsági ülésen kell megvitatni a környezetszennyezést.

Ehhez a polgármester azt fűzte hozzá, hogy a tanácsnok az egyetemen környezetvédelmet oktat, s diákjai rendszeresen vesznek részt a Bakonykarsztnál gyakorlati oktatáson.

A polgármester a Napló kérdését (mit tudnak tehát a Bakony Műveknél elkövetett környezetszennyezésről, annak mértékéről?) Varga Józsefhez utalta, aki a terület tulajdonosa, a V-Park képviselőjeként volt jelen.

Elmondta: a talaj és a talajvíz szennyezett, a nyolcvanas években elkövetett hanyag kezelésnek, felelőtlen emberi magatartásnak köszönhetően, de amíg a vizsgálatok be nem fejeződnek, a szennyezés mértékéről nem tud felvilágosítást adni. 

- Milyen szennyezésről van szó? - kérdeztük, mire Varga József azt válaszolta: nehézfémek, olaj és más anyagok okozzák a problémát, így például a lapunk által korábban is megírt triklór-etilén. A galvániszap nem került ki az üzemi gyűjtőmedencéből, szögezte le.

- Ha hosszú évekig a talajban volt és senki nem foglalkozott a megakadályozásával, most milyen eszközöktől remélik megállítani a szennyezést, mielőtt valóban az ivóvízbe kerülne? - tettük fel a kérdést, mire Kugler Gyula azt válaszolta: a szerencsén múlott, hogy ez eddig nem történt meg, de a szennyezés valószínűleg elhatárolódott, lokalizálódott egy területen a talaj valamely szintjén. Nem terjedt tovább.

Az ivóvízbe biztosan nem került, hiszen a 98-as első vizsgálatok már kimutatták volna. Ehhez Debreczenyi János azt fűzte hozzá, hogy a lehető legbiztonságosabb módszerrel különítik el a szennyezést, hogy az semmiképpen ne kerülhessen az ivóvíz-rendszerbe.