Visszavárnák őket - Mégsem oldódott meg az igazságügyi szakértés problémája

Erről Leiner Norbert igazságügyi nyomszakértőt kérdeztük. Mint arról korábban már beszámoltunk, a szakértőkről szóló törvény négy évvel ezelőtti módosítása miatt jelentős mozgás volt a területen. (A szakértők munkája a rendőrségi nyomozás kevésbé látványos, viszont annál fontosabb eleme. Munkájukkal nagyban segítik a nyomozás menetét, hiszen a helyszínen összegyűjtött bizonyítékok elemzése perdöntő lehet egy-egy bűncselekmény vizsgálata során.) A jogszabály kimondja, hogy szakértőként nem járhat el az, aki nyomozó hatóság tagja. A rendőrségnél dolgozó szakértők három alternatíva közül választhattak: elmentek nyugdíjba, vállalták a Bűnügyi Szakértői Kutató Intézethez (BSZKI) való berendelést, valamint az azzal járó kezdeti bizonytalanságot, illetve maradtak a rendőrségen, de más területen  - tájékoztatott Leiner Norbert.

A törvényben volt egy kitétel, miszerint a berendelést 2007. május 31-ig lehetett választani, amit most kivettek, így megszűnt az időbeli korlát. Vagyis, aki korábban igazságügyi szakértő volt, de ma más területen dolgozik a rendőrségen, az most ismét választhatja a szakértői munkát a BSZKI keretein belül - hangsúlyozta.
 
Erre nagy szükség is lenne, mert a megyei szakértők száma a további nyugdíjba vonulásokkal jelentősen lecsökkent, ezt a megnövekedett munka mennyisége is pontosan jelzi.
 
- Tavalyelőtt összesen mintegy két és fél száz ügyben kellett nyomszakértői véleményt készítenem, 2009-ben már jóval többet. Reális az a félelem, hogy nem marad klasszikus kriminalisztikai szakértő a megyei főkapitányságokon, ha a helyzet nem változik. A probléma az, hogy a törvény a berendelést csak az igazságügyi szak-értőknek engedélyezi, viszont ők alig páran vannak a rendőrség soraiban, Veszprémben például egy személy van, aki rendelkezik a szakértői képesítéssel.

Leiner Norbert szerint a megoldás az lenne, ha megengednék az igazságügyi szakértőjelölteknek is a berendelést. A szakértőjelöltből azután lesz szakértő, hogy rendelkezik öt év szakmai gyakorlattal vagy három éven keresztül nyolcórás munkaviszonyban dolgozott intézeti szakértő mellett.
 
- Tegyük fel, hogy egy nyomozónak megtetszik a szakértői munka; ha vállalná a három féléves, csaknem félmillió forintba kerülő képzést, akkor is minimum három vagy öt év múlva kerülhetne státusba a BSZKI-n. Ez viszont lehetetlenné teszi az átjárást, mert még ha a képzést elvégzi, akkor sem fogják elengedni szakértő mellé dolgozni. Úgy látjuk, hogy a megoldás az lett volna, ha a jogszabály megengedi a szakértőjelölteknek a berendelést, de ez valamiért kimaradt a törvény módosításából.
 
Megkérdeztük az igazságügyi tárcától, hogy miért maradtak ki a szakértőjelöltek a törvényből. Közleményükben arról tájékoztattak, hogy a szakértőjelöltek esetében további egyeztetést igényel, hogy a szükséges szakmai gyakorlat megszerzésére hogyan, milyen feltételekkel, milyen szabályozók mentén kerülhet sor, így e körben most nem történt változás.