Vigyázat! Még a fele sem igaz - Külföldi munkavállalás előtt

A módszerekről is kérdeztük Tahin Lászlót, a veszprémi kapitányság vagyon- és gazdaságvédelmi alosztályának vezetőjét. Tahin László alezredes elmondta, évente átlag öt ilyen üggyel foglalkoznak.

Az újsághirdetésekben nem túl magasan képzett embereket keresnek építőipari, mezőgazdasági munkára, vendéglátóhelyekre, autóiparba  minden konkrétum nélkül.

Legfeljebb annyi szerepel a szövegben, hogy kiemelt keresethez lehet jutni, ingyenes a szállás és az étkezés. Az érdeklődőknek a postán kiküldött adatlapot kell kitölteniük. Van, aki másolatot kér a bizonyítványokról, okmányokról, hogy még hitelesebbnek tűnjön a dolog.

Ezzel együtt fel kell adni a közvetítői vagy éppen regisztrációs díjnak nevezett összeget, azt a pár ezer forintot, ami általában nem haladja meg a tízezer forintot.

Az alacsony beugró miatt egy-két hónap alatt összejön több tucat ember. A munkaközvetítő nagy ritkán személyesen is találkozik az ügyfeleivel, de inkább  telefonon beszélget velük. Legalábbis egy ideig, mert utána kámforrá válik.

Sokan bosszúságukban elengednek néhány cifra megjegyzést, de a többség legyint: Pár ezer forintot kockáztattam, nem jött össze, majd máskor! Pénzük pedig ott pihen a csaló bankszámláján, de van, aki a lakására küldeti a bankókat.

Azért mindig akadnak, akik nem hagyják ennyiben, s telefonon űzik-hajtják a szélhámost. Türelmet kérek, külföldről még nem kaptam választ, hogy mikor utazhatnak ki  hangzik a megnyugtató válasz. Más azt mondja, nem jött össze elég jelentkező, várjanak még.

Az alezredes hozzáteszi, esetenként valós cégekre hivatkoznak, de kiderül gyorsan, ez is svindli. Ennek az a hihetőbb változata, hogy kint valóban várják hazánk fiait, csak éppen nem olyan feltételekkel, mint az a hirdetésben szerepelt: szó sincs ingyenszállásról, -étkezésről, ezeket ugyanis a munkaadó levonja a bérből.

Sokan azzal kénytelenek szembesülni, hogy a beígért kecsegtető fizetés csak annyira elég, hogy szerényen megél-jenek. Arról nem beszélve, hogy több tízezrébe kerül azoknak az út, akik repülővel vágnak neki egy távoli országnak. Jó példa erre a spanyolországi narancsszüret, ahol valóságos putrikban laknak a munkások. Ilyen narancsos üggyel már a veszprémi nyomozók is találkoztak  újabban ez a mézesmadzag.

Tahin alezredes olyan esettel is találkozott, amikor a vállalkozó pár hetes külföldi munkára kivitte az embereket  előleget adott nekik , de itthon már nem fizetett.
Az alosztályvezető szerint mi magyarok nagyon hiszékenyek vagyunk, s nem nézünk az álláshirdetések mögé. Például a munkaügyi központban megmondják, hogy az a bizonyos közvetítő szerepel-e a nyilvántartásukban. (Rá lehet erre keresni az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján is.)

Ha magánszemély külföldre közvetít, írásban kell tájékoztatást adni a feltételekről, például arról, hogy az adott országban milyen munkajogi és idegenrendészeti szabályok vannak. Fontos tudni, hogy a közvetítő semmilyen jogcímen nem szedhet be pénzt, mert az ő jussát az rendezi, akinél dolgoznak majd az emberek.

Az alezredes arra figyelmeztet, hogy aki külhonban vállal munkát, mindig legyen nála annyi pénz, hogy szorult helyzetben haza tudjon utazni, ezen kívül semmilyen körülmények között ne adja oda az útlevelét s egyéb iratait, legfeljebb ezeknek a fénymásolatát. Mindemellett otthon fordíttassa le a szakmunkás-bizonyítványát, mert kint ez drága. Az illető szorgalmazza, hogy olyanokkal találkozhasson, akik már jártak külföldön  hasznos ismeretekkel gazdagodhat.

Noha a csalók csupán a szabálysértési értékhatár alatti összeget (ez 20 ezer forint) kérik el, de mivel sok károsultról van szó, a rendőrség az ilyen esetekben üzletszerű csalás miatt indít ellenük eljárást. A bíróságon ezért a bűncselekményért  alapesetben két évet is lehet kapni.

Hiába a munkaerő szabad mozgásának lehetősége, hét évig átmeneti korlátozások állták a külföldön munkát vállalni szándékozók útját. De ezeket szép lassan lebontják. Az unióban a munkavállalók szabad mozgása alapvető jog, amely biztosítja, hogy egy másik tagállamban ugyanolyan feltételekkel vállaljanak munkát, mint az adott tagállam polgárai.

A 2004. május 1-jei csatlakozásunkat követően azonban néhány országban bizonyos átmeneti korlátozások léptek életbe. E szabályozások országonként eltérőek, és maximum hét évre terjedhetnek ki - tudtuk meg Kis Tímeától, a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ veszprémi kirendeltségének Eures-tanácsadójától.

Az átmeneti rendelkezések 2+3+2 évre oszthatók. Szerencsére hazánk már az utolsó szakaszban tart, így már csak két EU-tagország (Németország, Ausztria), illetve Liechtenstein és Svájc esetében nem érvényesül a munkaerő korlátozás nélküli szabad mozgása. A többi államban a magyaroknak nincs szükségük munkavállalási engedélyre.

Németország, Ausztria és Svájc esetében államközi egyezmények vannak érvényben, amelyek lehetővé teszik, hogy akik a meghatározott feltételeknek eleget tesznek (például nyelvtudás, szakképzettség, bizonyos életkor), könnyített eljárással, a munkaerőpiac vizsgálata nélkül szerezzék meg a munkavállalási engedélyüket.

Az egyezményekhez kapcsolódó ügyintézés a megyeszékhelyi munkaügyi kirendeltségen történik. Ezen kívül léteznek még szezonális, valamint különböző munkáltatókhoz kötött munkavállalási engedélyek is, melyek ügyintézése a célországban történik.

Veszprém megyében a legkedveltebb célországok közé továbbra is Ausztria és Németország tartozik. Ezekben az országokban elsősorban a vendéglátásban (szakács, felszolgáló, szobaasszony munkakörökben), valamint különböző szakmunkákban (lakatos, hegesztő, asztalos) helyezkednek el polgáraink.

A vendéglátásban és az idegenforgalomban legtöbben a téli szezonban vállalnak munkát Ausztriában, kiegészítve az itthoni nyári szezonális munkát. Ehhez a munkaügyi központok, kamarák is segítséget nyújtanak, minden évben toboroznak munkavállalókat.

E két államon kívül kedvelt célország még az Egyesült Királyság, ahol főleg a szociális és egészségügyi munkákra várnak magyarokat. Néhány déli országban (például Görögország, Ciprus, Olaszország) szintén a vendéglátós munkakörök keresettek.

A skandináv országok tekintetében az egészségügyi és szociális területekre várják a jelentkezőket, de technikusi, programozói álláslehetőséget is többször kínálnak. Belgiumban, Hollandiában különböző szakmunkákra (így állványozás, bádogosmunkák, szigetelés, fémipari szakmunkák) várják a munkavállalókat.

*

A munka nélküli emberek többsége nem lógatja otthon a lábát, hanem próbál elhelyezkedni: munkahelyeket keres fel vagy netán állásközvetítőnek ad fel pár ezer forintot.

Ha rájön, hogy átverték, nem tesz feljelentést, mert az igazságszolgáltatás lassan őrlő malmai talán nagyobb anyagi veszteséget jelentenek szabadságokat kell kivennie, utaznia, mint az odaveszett pár ezrese.

Aki kijutott valamelyik nyugati országba, s látszólag minden gond nélkül megy neki, annak sem árt az óvatosság. Hallottam olyan esetről, hogy az illető már több mint tíz évet lehúzott az egyik német húsfeldolgozónál, amikor rájött, hogy nem fizették utána itthon a magánnyugdíjat, amit persze megígértek neki. Szóval körültekintőnek kell lennie annak, aki külföldön vállal munkát. Az ottani keresetből sem árt félretenni, hogy a nyugdíjas évekre legyen aranytartalék.

Mátételki András
[email protected]