Ki fizeti a régészt?

Több kérdés is felvetődött ennek kapcsán, például az, hogy ki fizeti a régészt?, és minden esetben végeznek-e olyan kutatásokat, ami alapja lehet egy ásatásnak.

Válaszokért a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt.-hez (NIF Zrt.), valamint a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatósághoz fordultunk. Elég egyértelmű a helyzet, hiszen a jogszabály pontosan fogalmaz: minden esetben a beruházó köteles állni a munkák költségeit.

Fazakas Orsolya, a NIF Zrt. kommunikációs vezetője arról tájékoztatott, hogy az építési engedélyezéshez kötelező melléklet az úgynevezett örökségvédelmi hatástanulmány, ami az érintett terület korábbi leletein, illetve helyszíni bejáráson alapul. Hozzátette, hogy ezt kizárólag a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) szakemberei készíthetik el. 

- A nettó 500 millió forintot meghaladó nagyberuházások tervdokumentációjának egyik kötelező melléklete a terepbejárási adatokon alapuló nyilatkozat, illetve azokkal kiegészített örökségvédelmi hatástanulmány - hangsúlyozta. Ezek alapján dönt az engedélyezés során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), hogy előírja-e a megelőző régészeti feltárást.

Nem mellékes az sem, hogy a régészeti feltárások költségeit ki viseli. Elég egyértelmű a helyzet, hiszen minden esetben a beruházó köteles állni a munkák költségeit.

A jogszabály pontosan fogalmaz: a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülési költség kilenc ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére. Fazakas Orsolya megemlítette azt is, hogy abban az esetben, ha a KÖH területi irodája szakhatósági állásfoglalásában megelőző régészeti feltárást ír elő, akkor a beruházás földmunkáit a régészeti feltárás előtt megkezdeni nem lehet.

Tájékozatatásából kiderült, hogy kétféle régészeti feltárás van: a megelőző, illetve a leletmentő feltárás. Előb-bi során előre tudható, hogy az adott területen régészeti lelőhely található, és az építkezést megelőzően lezajlik, az az építési munkára nincs hatással. Utóbbi esetben régészeti szakfelügyeletet szoktak előírni a NIF részére, ilyenkor a földmunkák befejezéséig a KÖSZ szakemberei felügyelik a munkát, és amennyiben régészeti lelőhelyre utaló nyomot találnak, lelőhellyé nyilváníthatják a területet, melyet fel kell tárni. Ilyenkor az adott munkaterületen az építés a feltárás befejezéséig nem folytatódhat és befolyással van az építési munka véghatáridejére is.

A kommunikációs vezető kitért arra is, hogy a leletmentő feltárás esetén szinte minden esetben szükséges a határidő módosítása. Nehéz megmondani, mennyivel, ugyanis jelentősen függ a naptártól (október és március között feltárási munkák különleges feltételek között végezhetők, például fűtött sátor), továbbá a feltárandó terület nagyságától és a leletsűrűségtől (más egy temető, illetve egy ház feltárási ideje).

S. dr. Perémi Ágota, a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság igazgatóhelyettese, a régészeti osztály vezetője elmondta: hatástanulmányban jelezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak (KÖH), hogy a 8-as és a 72-es számú főutak csomóponttá építésének megkezdése előtt régészeti szakfelügyelet szükséges a területen. Az elmúlt év végén a KÖSZ szakemberei megkezdték a munkát, ennek során több helyen régészeti lelőhelyre utaló nyomokat észleltek. E helyen késő rézkori, középső bronzkori és késő népvándorlás kori leletek találhatók.

- Jelenleg tárgyalunk a KÖSZ-szel, hogy mi végezhessük a csomópontban a feltárást, ami ellen a regionális vezetőnek semmi kifogása nincs. A budapesti központ vezetőjének, Virágos Gábornak is jeleztük már. Fontos kérdés ez, mert csak ekkor maradnak nálunk a leletek - tette hozzá Perémi Ágota.

A megyében több régészeti lelőhely is van, amelyek több kultúra egymás utáni megtelepedését mutatják ugyanazon a helyen.

Balatonkenesénél például lengyeli, bádeni, kelta, római, avar és késő középkori, Csopak Öreg-hegynél középső és késő bronzkori, Árpád-kori, középkori, míg Mencshely Berki-kútnál neolit, bádeni, kelta, népvándorlás kori, honfoglalás kori és Árpád-kori kultúrréteget találtak a régészek.