Sötét kilátások - Csúcsot dönt a munkanélküliség

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat most publikált adatai szerint a Veszprém megyében nyilvántartott álláskeresők tavalyi átlagos száma 21 026 volt, ami éppen másfélszerese a 2008-as adatnak.

A szám egyre erőteljesebb növekedést mutat, a nyilvántartott álláskeresők 2008. évi átlagos száma már négy százalékkal volt több a 2007-esnél.  A megyei munkanélküliségi adat a rendszerváltozást követően, 1992-ben és 1993-ban volt utoljára ilyen magas, számuk meghaladta a 22 ezret. Az idén csúcsot döntünk?

Még alig világosodik, de már az első krákogás hallik. A nagy hidegben sűrűn köszörüli a torkát az ember. Szerda hajnal van, mindjárt hatot üt az óra, mínusz 12 fokot mutat a hőmérő higanyszála, az első fecskék már megérkeztek a munkaügyi központ veszprémi kirendeltségébe. Pontosabban az épület elé, merthogy hivatalosan nyolckor kezdődik a munkaidő. Két óra a hidegben, embertelen. Erre mondják faluhelyen: a lovak eltörnek a kanyarban. De itt senki nincs vicces kedvében.

A vidékieknek nincs más választásuk, a munkásjárattal bejönnek Veszprémbe, egy kis séta a buszpályaudvarról a kirendeltségig. Az egyetlen örömük, hogy elsőként jönnek, s elsőként távozhatnak is.

Lassan, de annál határozottabban gyűlik a tömeg. Kovács Sándor reggel hét órakor érkezik - nem akar hinni a szemének, a 97. sorszámot húzta. Az emberek még mindig az épület előtt fagyoskodnak. Arcról már jól ismerik egymást, ide járnak hetente, havonta, évente. Többen már névvel köszöntik a másikat. Van idő egy-két poént elsütni, de arcukra fagy a mosoly.

A tekintetek szürkék, beletörődöttséget, fájdalmat sugároznak, a szemek köré, a homlokokra barázdát mar a munka nélkül töltött idő. Az elkeseredettség kézzelfogható. Az egyik beszélgetőtársam ötvenesztendős, de hatvannak néz ki. Nevet nem mond, minek. A nagy tömegben mindenki csak ügyfél. Ő tartósan munka nélküli, kisebb-nagyobb megszakításoktól eltekintve több mint három éve keres állást. Kitartóan. Azzal ő is tisztában van, minél tovább van távol a munkaerőpiactól, annál kisebb az esélye. Ennyi idősen már senki nem kecsegteti semmi jóval. Ilyen leharcolt ábrázattal szerinted kinek kellek? Mondják, lehetnék derűsebb, de minek örüljek?!

Kovács Sándor ősz óta vendége a munkaügyi kirendeltségnek. Felszámolták a cégét, ő pedig itt kötött ki. Alkalmi munkák beesnek, de ebből nem lehet megélni. Talán tavasszal mozdul valami, bizakodik. Hozzánk csapódik Gyömörei Zoltán. Ő törzsvendég: télen a kirendeltségre jár, a szezonban egy útépítő cégnél dolgozik. Megszokta ezt a ciklikusságot, de azért egy egész éves állandó munkának jobban örülne. Körbenéz, nem panaszkodik, az ő helyzete azért mégiscsak jobb, mint a többieké.

Abban mindketten egyetértenek, ha az emberek már bejutnak az épületbe, gyorsan haladnak. Az ügyintézők teszik a dolgukat. De ők sincsenek könnyű helyzetben, ekkora tömeget normális mederben kezelni szinte lehetetlen.

Tavaly a munkaügyi központ kilenc Veszprém megyei kirendeltségén összesen 9180 álláshelyet jelentettek be a munkáltatók. Ez a szám csaknem tizedével kevesebb a 2008. évinél! Különösen azon lehetőségek száma csökkent (éves szinten 17 százalékkal), ahol támogatás nélkül is alkalmaztak volna munkaerőt. 2009-ben a kirendeltségek eredményes közvetítési tevékenysége révén 6307 álláskeresőt sikerült elhelyezni, közülük 3402-et támogatott állásban, 2905-et általános közvetítés keretében, támogatás nélkül fogadtak.

Vannak még csodák, szakadt ki a sóhaj a pápai Sós Lászlóból, amikor 26 hónapos álláskeresés után végre sikerült elhelyezkedni. Épp ideje volt, hiszen két kisgyermeke van. Esztergályos szakképesítésével a város környékén nem kapott munkát, nagyon messzire meg nem akart elmenni. Egy helyi asztalos vállalkozásnál dolgozik tavaly április elseje óta. Elhelyezkedését a pápai munkaügyi kirendeltség erőteljesen támogatta. A munkáltató helyett fél éven keresztül a munkaügy fizette a bér és járulékainak a felét. Kiváltotta a Start-kártyát is, amely egy éven keresztül biztosít kedvezményeket a munkaadójának.

Több mint két év után sem volt furcsa a pápai férfi számára a munka, hiszen erre készült nap mint nap. Igen hamar belerázódott, s felvette a munkahelyi ritmust. Igaz, hogy betanított munkásként alkalmazzák, de néha elő kell venni a szakmát, amikor fából készült alkatrészeket kell esztergálnia.