Postások kerültek utcára - Lefejezték a szakszervezetüket?

Egyik veszprémi kollégájával, Katona Lászlóval együtt Túróczi Tibor is utcára került, rendkívüli felmondással rúgta ki a munkáltatója, a Magyar Posta Zrt. azt követően, hogy a bíróság I. fokon jogalap nélkülinek nyilvánította sztrájkjukat.

Túróczi Tibor 17 éve kézbesítő a körzetében, az Újtelepen. Név szerint ismer mindenkit, keresztnevén szólítják őt is az emberek. Tudja, kik mikor érkeznek haza, kik a nyugdíjasok, kihez mikor érdemes becsöngetni az ajánlott küldeménnyel. Mikor az elbocsátásának híre ment - a Naplóban először január 9-én adtunk hírt róla, de azt követően több alkalommal is visszatértünk rá, a lakók aláírásgyűjtést kezdeményeztek mellette, azt kérték a postától, fontolják meg a döntést, hiszen Túróczi Tibor közmegelégedéssel látta el feladatát. Az összegyűlt több mint háromszáz aláírást egy kísérőlevéllel együtt Gulyás Ernőnek, a Magyar Posta Zrt. Nyugat-dunántúli Területi igazgatójának küldték el.

Arról kérdezem Túróczi Tibort, hogyan készítették elő a sztrájkot, ügyeltek-e a törvényességre. Ennél egy kicsit távolabbról kezdi a magyarázatot, de mint később kiderült, ez indokolt is:

- A postánál hétféle szakszervezeti csoportosulás működik, ennek talán csak a fele reprezentatív. A társaság vezetése azokat fogadta el reprezentatívnak, amelyek jelöltjei az üzemi tanácsi választásokon elérték a tíz százalékos támogatottságot. Mi, a Kézbesítők Szakszervezete (KÉSZ) ezt nem értük el, ezért a mi aláírásunkra nem volt szükség a bértárgyalásokon. Egyébként nem csatlakoztunk sem a jobboldalhoz közel álló Munkástanácsokhoz, sem a baloldali MSZOSZ-hoz, mert nem akartuk, hogy az érdekvédelmünk politikai színezetet kapjon. Mikor megtörtént a bérmegállapodás, elfogadtuk a kettő és öt százalék közötti emelést, holott mi tízet szerettünk volna.

Nem álltak el viszont attól a követelésüktől, hogy minden dolgozó kapjon 100 ezer forintot az értékesített postai ingatlanok árából. Sztrájkbizottság alakult, tárgyaltak a vezetéssel, majd mikor nem tudtak megállapodni, bejelentették a munkabeszüntetést. Kínosan ügyelve arra, hogy betartsanak minden szabályt. Ezért is lepett meg nagyon mindenkit a 29 dolgozó kirúgása.

A KÉSZ elleni bosszúhadjáratról van szó, mert nem álltunk be a sorba - állítja az elküldött postás. - Minket vádolnak jogszerűtlenséggel, mikor ők nem tartják be a jogszabályokat, jogerős bírósági ítélet nélkül tettek bennünket az utcára - ereszt meg a felháborodása mellé egy jogszerűnek tűnő érvet is. Az ítélet ellen természetesen fellebbeznek.

Jóval óvatosabban fogalmaz az MSZOSZ (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége) elnöke, Pataky Péter: - A sztrájkba felelősen kell bevinni a tagságot, a sztrájkot szervező szakszervezeti vezetőtől elvárható, hogy világosan tudja, jogszerű helyzetbe viszi bele az embereket vagy sem. Ebben a kérdésben a végső szót majd a bíróság mondja ki.

Azt viszont hozzáteszi, hogy a munkáltatói retorzió is csak jogszerűen történhet, de a konkrét helyzet megítélésébe nem bocsátkozik bele, mivel nem ismeri pontosan a körülményeket.

A szakszervezeti tisztségviselő rendkívüli felmondásánál ki kell kérni a felettes szakszervezeti szervek véleményét, de ha ezzel nem élnek, az nem jelenti, hogy hatályon kívül lehet helyezni a rendkívüli felmondást  fokozza tovább az átláthatatlanságot az általunk megkérdezett ügyvéd. Ám a sztrájktörvényre hivatkozva egyértelmű jogi álláspontot fogalmaz meg dr. Kiss Endre: - A sztrájk jogossága vagy jogtalansága ügyében a bíróság öt napon belül köteles állást foglalni, ami ellen fellebbezésnek van helye. Egy nem jogerős végzésre tehát álláspontom szerint rendkívüli felmondást alapozni nem lehet, mert a másodfokon eljáró bíróság ezt megváltoztathatja.

A két kirúgott kézbesítőt támogatók nem elégedtek meg az aláírásgyűjtéssel, pénteken délután három órakor a veszprémi 1. posta előtt demonstrációt is tartanak. Szakszervezeti aktivisták és civilek, akik elégedettek voltak a munkájukkal.

*

A Kézbesítők Szakszervezete (KÉSZ) tavaly december 22-én és 23-án munkabeszüntetést tartott, mert azt követelték, hogy a cég minden dolgozója részesüljön a Magyar Posta eladott ingatlanjainak árából. Ezek közül a legnagyobb értéket a Postapalota képviselt, négymilliárdért adták el.

A KÉSZ az ingatlanbevételből dolgozónként 100 ezer forintra tartott igényt. A posta szóvivője azt állította, az összeg erre nem lenne elegendő, hiszen a harminchatezer dolgozónak kifizetett 100 ezer forint mellett a céget terhelné még a juttatás csaknem egymilliárd forintos közterhe is.