Fókuszban a terrorizmus elleni harc

Dr. Radványi Lajos, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem docense vezette be ezzel a gondolattal a közelmúltban megtartott, Magyarország biztonsági környezetét elemző előadását a veszprémi Hemóban.

Emlékeztetett rá, a II. világháború után ellentétes ideológiákra és nagyhatalmi törekvésekre kiépült tömbök egyenes következményeként létrejött két katonai szervezet, a NATO és a Varsói Szerződés.

A hidegháború jelentős eseményeinek, fordulópontjainak bemutatása után a két katonai szerveződés eszközeit elemezve dr. Radványi Lajos kijelentette: a Varsói Szerződés a hadsereg, a harckocsik és a harci repülőgépek terén is jóval meghaladta a NATO erőit.

Mi lett volna akkor, ha a politika nem tudja elsimítani az ellentéteket, s háború robban ki a két fél között? A hidegháborús konfliktus minden bizonnyal Lengyelország területén indult volna, s a több száz atomcsapás következtében ma Európa középső része, így Magyarország is a földdel lenne egyenlő. 

Egy esetleges nukleáris háború várható tragikus következményeit felmérve szerencsére más módszereket és elveket alakított ki mindkét oldal. A Gorbacsov és Reagan vezette kormányok kijelentették, az atomháború nem lehet a politikusok kezének meghosszabbítása - hangsúlyozta Dr. Radványi Lajos.
 
A szocialista blokk felbomlása és a Varsói Szerződés 1991-es megszűnése után megnyugodtak az emberek, ám mindössze tíz év kellett ahhoz, hogy újabb csapás vessen árnyékot a nemzetközi biztonsági helyzetre.

Az Al-Kaida terrorszervezet New York-i támadásával 2001. szeptember 11-én minden megváltozott, jelentette ki a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem docense.

Az aszimmetrikus, azaz kiegyensúlyozatlan, nem összemérhető erőviszonyokat felvonultató hadviselés került előtérbe. Nem országok hadseregi küzdenek egymás ellen, hanem a megfélemlítést és a brutalitást a zászlajára tűző terrorista csoportok ellen fognak össze az államok.

Épp ezért fontos, hogy a prágai csúcson a tagországok döntése alapján a NATO saját területén kívülre merészkedett, s a békefenntartó feladatok mellett máig kiveszi a részét a terrorizmus elleni globális harcból is.

A megváltozott nemzetközi helyzet, s a haderők nagyfokú mobilitása miatt tehát elválaszthatatlan lett közvetlen környezetünk, illetve a távoli térségek biztonsága.
 
A téma elemzése kapcsán Dr. Radványi Lajos Magyarország NATO-csatlakozásának támogatottságára is kitért.

Elmondta, ugyan a '97-es népszavazáson az emberek 85 százaléka voksolt igennel, ám a felmérések azt mutatják, mindössze a népesség 47 százaléka volt a csatlakozás mellett, míg honvédségi körökben a katonák jelentős része ellenezte, hogy hazánk a NATO tagja legyen. Nem is csoda, jegyezte meg az előadó, az egykori ellenséget nem volt könnyű befogadni.

Előadása zárásaként dr. Radványi Lajos leszögezte, mára ugyan sokat változott a helyzet, ám még mindig nagy a tájékozatlanság Magyarországon az Észak-Atlanti Szövetséggel kapcsolatban, márpedig jó tudni, legfőképp a NATO-tagság szavatolja hazánk biztonságát.

*

Érdekesség, hogy egy évvel a csatlakozás után, 2000-ben már az emberek 65 százaléka egyetértett Magyarország NATO-tagságával, s csupán a megkérdezettek hét százaléka ellenezte, míg a közelmúltban végzett felmérés szerint 68 százalék egyetértett a magyar haderő NATO égisze alatt teljesített külföldi misszióival.