Erőszak! Rozi: Az volt a rendőr szerencséje, hogy nem tudtam beszélni

A legtöbb eset azonban nem jut egyik hatóság tudomására sem, családban marad, évekig folyhat minden különösebb következmény nélkül a lelki és a testi terror.

Október elsején lépett életbe a távoltartásról szóló jogszabály, legfőbb különbség a három éve alkalmazotthoz képest, hogy azonnal elrendelhető, nem kell sem büntetőeljárásnak indulnia és magánindítvány sem szükséges.

A jogvédők szerint az új szabályozás alkalmasabb a bántalmazott megvédésére, mint az előző, de vannak hiányosságai.
 
Talán a legfőbb változás az, hogy az ideiglenes távoltartást nem büntetőeljárási, hanem a közigazgatási törvény szabályozza - összegezte a megyei főkapitányság bűnmegelőzési osztálynak kiemelt főelőadója.

Péter Katalin őrnagy elmondta, hogy az elrendeléséhez elég, ha a bántalmazó részéről megvalósul a súlyos, vagy közvetlen veszélyeztetés. Szintén jelentős változás, hogy a bántalmazottnak nem kell feljelentést tennie.

Október elsejétől a kiérkező rendőrök a helyszínen három napra elrendelhetik a távoltartást, ennek egyik feltétele: az azonnali elrendelés után a rendőrnek kezdeményeznie kell a távoltartás elrendelését a bíróságnál, amit harminc napra meghosszabbíthatnak.

A távoltartás megszegése elzárással, illetve 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethető - ismertette az őrnagy. Ugyanakkor 150 ezer forintos pénzbírsággal sújthatják azt a bejelentőt, aki alaptalanul indítványozza a távoltartást.

Az új jogszabály alapján állandóan lesz egy olyan rendőrtiszt szolgálatban a kapitányságokon, aki a közigazgatási eljárásban kezdeményezni tudja a távoltartás elrendelését.
 
- Amíg bárkiben felmerülhet egy megvert nő láttán, hogy valamivel megérdemelte az ütéseket, a bántalmazást, addig nem lehet a családon belüli erőszak ellen hatékonyan fellépni, mert nem csak szigorú jogszabályokra van szükség, de a fejekben, a gondolkodásmódban is rendet kell tenni - hangoztatta Tóth Lászlóné, Rozi, aki három évig viselte élettársa mindennapos brutalitását. 

- Valamit kell csinálni, mert ez így nem mehet tovább; képes vagyok akár a parlament elé is kiláncolni magam, hogy felhívjam a figyelmet a családon belüli áldozatok helyzetére - hangoztatta Tóth Lászlóné, Rozi.

Elmondása szerint az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor az élettársa kihúzta a televízióból az antennakábelt, majd a csatos végével a földig verte és kijelentette: hazajön és a nő gyerekei következnek. 

- Már sírni sem tudtam - emlékezik vissza a történtekre. A következő napok bujkálással teltek; pénz és élelem nélkül a közeli erdőben vártunk, majd bementünk az egyik családsegítőbe.

Ott  megkérdezték, hogy meddig lennék hajlandó elmenni; azt mondtam, hogy bármeddig. Végül is egy Mosonmagyaróvári krízisotthonba kerültünk.
 
Mint kiderült, a legjobbkor, mert a tizenhárom éves fiam elmondta, hogy már megéleztette a nagykést, készült, hogy leszámoljon az élettársammal.

Az ország keleti feléből eljutottunk egy mosonmagyaróvári anyaotthonba vonaton, onnan pedig a mostani helyünkre. (Rozi kérte, hogy ne írjuk meg melyik településen él jelenleg, mert még mindig tart attól, hogy volt élettársa megkeresi.)
 
Az első pofontól az utolsóig, a gyerekei fenyegetésig csaknem három év telt el, ez idő alatt kétszer került kórházba élettársa brutalitása miatt. 

- Először bordatöréssel fordultam orvoshoz, mindenkinek azt mondtam, hogy elestem. 

Másodszor a felső állkapcsom tört el. Hivataloból jelentették a rendőrségnek. Kijött egy intézkedő rendőr, aki a kórteremben azt kérdezte tőlem, hogy mivel bosszantottam fel azt a szegény embert, hogy ezt kellett csináli. Az volt a rendőr szerencséje, hogy nem tudtam beszélni.

A családon belüli tragédiák legtöbbször mindössze pár soros hírek az újságokban, pedig az odavezető út nem egy pillanat, hanem sokszor több évig tartó folyamat, mint nálunk.
 
Annyiszor elmondta, hogy nem érek semmit, senkinek, még a kutyának  sem kellek, hogy a végén én magam is elhittem. Ez, a lelki megaláztatás sokkal  rosszabb volt, mint a verés, mert a sebek legalább egy idő után behegednek, elmúlnak.

Roziék ismerősei, szomszédai nem azok közé tartoztak, akik elfordítják a fejüket, mert kellemetlen, esetleg kényelmetlen, ami a szomszédban történik. Sőt, többször szóltak az élettársának a verés miatt. - Azokért is mindig kaptam, úgy hogy egy idő után már könyörögtem nekik, ne szóljanak.

Az élettárs eleinte csak néha verte meg a nőt, azután egyre sűrűsödtek a bántalmazások, mindennapossá váltak, sőt volt úgy, hogy akár többször is, a férfi ittasságának fokátótl függően. 

Kezdetben ügyelt arra, hogy ne a gyerekek előtt verjen, később már ez sem érdekelte. Miért vert? Bármiért, ha ő úgy találta jónak. Minden egyes alkalommal elhittem, elhitette velem, hogy az utolsó volt a verés, és megbánta.

Rozi szerint a gyerekei látszólag túltették magukat az egészen, legalábbis a nehezén, de még most, hosszú idő elteltével is összerezzenek egy-egy hangos szóra.

- Szerencsésnek tartom magam, mert most utólag, mindezek után egy  olyan embert sodort mellém a soros, aki tud szeretni, tisztelni, tudja min mentem keresztül, hogy éltem.

De már nem tudok olyan toleráns lenni, egy hangos szóval már meg lehet bántani. Mit tennék másként, az első pofon után eljönnék, nem hinném el, hogy nem lesz másik.

Sokan vannak úgy, mint én, szeretnék segíteni rajtuk, ezt a beszélgetést is ezért vállaltam - hangsúlyozta Tóth Lászlóné. A bajba kerültek számára ingyenesen hívható krízisvonal a 06 (80) 205520 számon érhető el. 

Rozi esete tipikus. A családon belüli erőszaknak három típusát különböztetik meg: a házastársak közötti, a gyermek, illetve a családban élő idős, vagy fogyatékos személy elleni erőszakot.

Bántalmazás lehet családtagok esetében a gondoskodás, a segítő beavatkozás elmulasztása is.  

A jogvédők kételkednek

Az új szabályozás nem hoz tényleges változást, mert három nap arra sem elég, hogy a jogi lehetőségekről tájékozódjon a sértett. Dr. Spronz Júlia, a Patent Egyesület  munkatársa úgy véli:  az osztrák modellt kellett volna átvenni, ami hatásos.

Az új szabályozás nem módosította, hanem kiegészítette a régit, ami ellen korábban sok kifogás merült fel.

A törvény által megfogalmazott koncepció nem reális, ugyanis a megelőzést helyezi előtérben, pedig az esetek zömében már akut a helyzet.

A NANE munkatársa kritizálta, hogy a törvény az intézkedési körből az érintettek legalább felét (volt jegyes, barátnő, volt élettárs) kizárja.

A távoltartást egyes országokban harminc napra rendelik el első körben, de van, ahol az eljárás végéig hatályban tartják.

A jelenlegi helyzet tényleges megoldásához hiányzik a kellő politikai akarat - hangoztatta Spronz Júlia.