Csődközelben Várpalota?

A jelentős összeg elvesztése veszélyezteti a megkezdett és tervezett várpalotai beruházásokat, s beláthatatlan következményekkel jár a 2009-es költségvetésre - áll a 2009. augusztus 10-én keltezett polgármesteri előterjesztésben, amelyet rendkívüli testületi ülésen tárgyaltak a képviselők. 
 
Az ülésen egyébként a helyzet elemzése mellett arról is döntöttek a városatyák, hogy a betervezett ingatlanbevételek elmaradása miatt az önkormányzat likviditási célra 200 millió forintos folyószámlahitelt vehet igénybe, ha szükséges. 

A szocialista frakció vezetője szerint a felelőtlen gazdálkodás miatt csődközelbe került a várpalotai önkormányzat, a polgármester pedig a gazdasági válság következtében kialakult kedvezőtlen ingatlanpiaci környezettel magyarázza a kialakult helyzetet. 
 
Menjünk azonban sorjában. Az említett inkasszó előzménye, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet 1994 májusában tájékoztatta a palotai önkormányzatot, hogy a pétfürdői üzemanyag-tárolók a Petrodyne Rt. nevezetű cég tulajdonába kerültek. 

A képviselő-testület válaszképp 1997 szeptemberében keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumához mintegy 230 millió forint megfizetése iránt a KVSz jogutódja, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság ellen. 

A bíróság 1999-ben első fokú határozatában, a palotai önkormányzat felperesi kérelmének helyt adva a KVI-t a közel 230 milliós összegnek, valamint '95 januárjától a kifizetés napjáig 20 százalékos kamat megfizetésére kötelezte.  

Az akkori városvezetés a KVI-vel történt megállapodástól eltérően (30 napon belül fizettek volna) azonban nem várta meg a fizetést, hanem 2000 októberében leinkasszálta az összeget KVI-től, vagyis a magyar államtól. 

Ez elég barátságtalan lépés volt az önkormányzat részéről, ugyanis tudomásom van arról, hogy a KVI-ben emiatt nem tudtak fizetéseket folyósítani. 

A várost a perben képviselő ügyvédek figyelmeztették az önkormányzatot, hogy a pénzt ne költsék el, mert a kamatot rosszul számolta ki a bíróság, s ebből egészen biztosan vissza kell majd fizetni. 

Ehhez képest az akkori önkormányzat a teljes pénzt elköltötte, az inkasszó nyomán pedig úgy döntött a KVI, hogy viszontkeresettel él, s megtámadja a bíróság ítéletét. 

Elindult a per, s eljutottunk 2009 júliusáig, amikor is a KVI, illetve ma már MNV nyert, s közel 300 millió forintot leinkasszált az önkormányzat számlájáról. 

Miután a folyószámlánkon nem volt ekkora összeg, ezért a lekötött kötvényből vették le ezt a pénzt, amely nekünk fejlesztésekre, pályázati önrészekre volt félretéve - mondja az ügy előzményeiről Németh Árpád polgármester (balra), aki megjegyezte, amikor 2009 elején az önkormányzat megkapta a bírósági végzést, rögvest egyezséget ajánlottak az MNV Zrt.-nek.  

- Mivel a buszpályaudvar ügye már régóta húzódik, az javasoltuk, hogy lemondunk a területről, illetve minden jogos követelésünkről, amennyiben ők elengedik az összeget. 

Ezt sajnos elutasították, s leemelték az összeget a számlánkról, ezért levélben fordultam a pénzügyminiszter úrhoz, hogy vizsgálja meg az ügyet. 
 
Az inkasszó miatt betervezett fejlesztések hiúsulhatnak meg Várpalotán. Németh Árpád elmondta, az olyan beruházásokat, amelyek a költségvetésbe be vannak tervezve, ám szerződést nem kötöttek rájuk, felmondják. Ilyenek például bizonyos útfelújítások vagy épp csapadékvíz-elvezető árkok felújítása, amelyek így 50 millió forint megtakarítást eredményezhetnek. 

A sportolóknak, illetve a civileknek azonban továbbra is jut majd pénz, a városvezetés szerint ezt a két területet nem érintheti a megtakarítás. 

Az viszont szerepel a terveik között, hogy a két inotai részönkormányzatot összevonják, mivel a polgármester szerint nincs értelme annak, hogy egy kilenc-, illetve egy ötfős részönkormányzat működik az egyetlen városrészben. 
 
Falussy Sándor szocialista frakcióvezető szerint azonban az inkasszó, illetve a 200 milliós likvidhitel nyomán csődközelbe került a város.  

A csőd jogi-közgazdasági értelemben fizetésképtelenséget jelent, s ez Várpalotát immár közvetlenül fenyegeti. 

Az önkormányzat likviditási képessége veszélyben van, a költségvetésbe betervezett bevételek ezidáig nem teljesültek és várhatóan nem is fognak. Emiatt pedig immár a sokadik - ezúttal 200 millió forintos - hitellel terhelték meg Várpalota polgárait. 

A szomorú az, hogy mindezt előre lehetett tudni, elmondtuk korábban, az idei költségvetés tárgyalásakor is - mindhiába, a jobboldali többség így szavazta meg. 

Az, hogy a névleg fejlesztésekre kibocsájtott egymilliárdos kötvény még el nem költött részéből tudta csak leinkasszózni a neki jogosan járó pénzt a Kincstári Vagyonkezelő Zrt., csupán azt bizonyítja, hogy súlyosan felelőtlenül járt el a jelenlegi városvezetés. Erre ugyanis például a korábbi évek ingatlaneladásból származó bevételekből tartalékolni kellett volna  mondja az ellenzéki frakció vezetője. 
 
Németh Árpád elmondta, tény, hogy a betervezett ingatlanbevételek nagy része valóban nem teljesült, s emiatt nehéz helyzetbe került a költségvetés.  - Meggyőződésem, hogy ez gazdasági válság miatt pangó ingatlanpiac miatt van így. 

Sajnos tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy megváltozott a piaci környezet, s ezért eddig ezeket a bevételeket nem tudtuk hozni. 

Egyrészt azonban még nincs vége az évnek, másrészt ezeket az ingatlanbevételeket mindenképp teljesíteni fogjuk, legkésőbb a jövő év folyamán. 

Az építési telkek, illetve az ipari park értékesítése egyébként mindenképp reális tételnek számít.
 
Falussy Sándor másképp látja a helyzetet. Szerinte a jelenlegi nehéz költségvetési helyzet több év alatt, a 2006. évi választás óta a jobboldali többség által folytatott felelőtlen pénzszórás, a hozzá nem értés miatt alakult ki.  

- A hitelfelvétel tényénél sokkal nagyobb baj a kiváltó oka: a rosszul tervezett, a városi ingatlanvagyon felélésére alapozott költségvetés törvényszerűen borult be. 

Az ingatlanpiac a válságban túltelített, így a bevételek teljesülése érdekében a város kénytelen lenne irreálisan olcsón adni a vagyonát. Erre is felhívtuk februárban a figyelmet - mindhiába.

A súlyos helyzet kezeléséremegoldására munkacsoportot hozott létre az önkormányzat. A szakértői csapatban a polgármester, illetve az alpolgármester mellett helyet kapott a jegyző, a pénzügyi és adóügyi iroda vezetője, bizottsági elnökök, illetve az önkormányzati tulajdonú cégek vezetői. 

Falussy Sándor (balra) szerint a munkacsoport tagjai maguk a kialakult költségvetési válság okozói. - Azt gondolom, ahogy a szakszerű gazdálkodásra sem, úgy valójában erre sem alkalmasak. 

A helyzetet nem az oldaná meg, ha bármelyik - eddig mellőzött - baloldali képviselő részt venne egy ilyen munkacsoportban (a testületi többség ettől még változatlanul maradna!), hanem az, ha a várost ebbe a helyzetbe sodró többségi oldal lemondana, s ezáltal új választásra kerülne sor.
 
A polgármester újabb politikai támadásként értékeli Falussy Sándor állításait. - Tavaly és tavalyelőtt, amikor a bevételeinket sikerült teljesíteni, illetve túl is szárnyalni, akkor senki nem állt ki és mondta el, hogy milyen jó a helyzet. 

Elég, ha annyit mondok a 2008-as esztendőről, hogy közel 80 millió forint pénzmaradványunk volt, így nem állja meg a helyét az ellenzék által állított felelőtlen gazdálkodás kifejezés - szögezte le a polgármester.  

Ami pedig a szakértői munkacsoport összetételét illeti, már a rendkívüli testületi ülésen is elmondtam, hogy bármelyik képviselő, így az ellenzéki városatyák is részt vehetnek a munkában, az összetétel csupán a bekerült szakemberek tisztségéből adódik, s mivel a szocialisták semmilyen bizottsági tisztséget nem vállaltak, talán ezért nem vesznek részt ebben sem. 
 
A bizottsági tisztségekkel kapcsolatban Falussy Sándor megjegyezte, a 2006-os választás után a Fidesz-frakció felrúgta az általa is aláírt megállapodást, amely a bizottsági tisztségek felosztását is tartalmazta.  

Ezzel a fidesz megakadályozta, hogy a szocialisták bizottsági elnöki tisztséghez jussanak, pedig éppen a jobboldal erőltette akkor egy úgynevezett. kormányzati kapcsolattartó bizottság megalakítását szocialista vezetéssel.

(Fotók: Gáspár Gábor)