"A pénz útja tisztán nyomon követhető" - Interjú Németh Árpáddal, Várpalota polgármesterével

- Mi az amire Várpalota a legbüszkébb lehet az elmúlt egy évből?

- Nagy eredménynek tartom, hogy felépült az új-zélandi gyár, s a termelés is folyik az AHI Roofing-nál, valamint sikerült újraindítanunk Várpalotán a bányagépgyártást. 
Olyannyira gyümölcsöző az Aldridge Fabrications által fémjelzett projekt, hogy a brit cég a múlt héten jelentette be: bővíti a gyárat, ami további munkahelyeket jelent a Várpalotán élőknek. 

Az ellenzék több ízben is a nyilvánosság előtt állította, hogy nem épültek új gyárak a városban, holott a felsorolt példák mellett több kisebb cég is elkezdte a termelést, illetve bővítette kapacitását Várpalotán. 

Igyekszünk olyan vonzó piaci környezetet teremteni a városban, hogy megérje idetelepülni, s munkahelyeket teremteni a cégeknek. 

Nem véletlen, hogy az ITD Hungary Zrt-nél az ország 20 leginkább versenyképes önkormányzata között tartják számon Várpalotát.
 
- Hogyan tudják segíteni a helyi vállalkozókat?

- Felvettük a kapcsolatot több gazdaságilag erős ország hazai képviseletével. A dél-afrikai nagykövetnek például a bányagép-gyártó üzemről nyújtottunk át tájékoztatót, az amerikai nagykövetség pedig egy általuk üzemeltetett nemzetközi befektetési honlapra töltött fel palotai vonatkozású anyagokat.
 
- Mikorra épülhet meg a tavaly nyáron beharangozott tanuszoda?

- Egyelőre nem tudom megmondani, hogy miből építjük meg, s azt sem, hogy mikor. Természetesen nem arról van szó, hogy 400 millió forintból ástunk egy gödröt aztán betemettük, hanem úgynevezett közműkiváltás történt, illetve előkészítettük a terepet az építkezésre. A csúszást a gazdasági válság okozza. 

A Várpalotai Közüzemi Kft. által az építkezésre felvett 400 millió forintból 200 millió tartozás formájában kint van a lakosságnál, ennyien nem tudják ugyanis fizetni a fűtést és egyéb közüzemi díjakat. 

A tartozás mintegy 90 százaléka tavaly október óta jelentkezett. Körülbelül 100 milliót vitt el a gázár emelése. 

Két választási lehetőségünk volt: vagy hozzányúlunk az uszodára félretett pénzhez, s nem terheljük tovább a lakosságot, vagy emeljük a díjakat. Az előbbi verzió mellett döntöttünk. 

Ezen túl pedig 100 millió forintnál is nagyobb értékben fűtési közműfelújítás történt a Készenléti-lakótelepen, illetve a Rákóczi úton. 

A pénz útja tehát tisztán nyomon követhető. Bízom benne azért, hogy külső forrásból sikerül megépíteni az uszodát, az ügyben már tárgyalunk beruházókkal.
 
- Az elmúlt évben közös vállalatba vonták össze a városi tulajdonban lévő cégeket. Milyen előnyöket remélnek ettől a lépéstől?

- Elsősorban hosszú távon várunk eredményeket az összevonástól, ám rövid úton is vannak előnyei. Helt Tamás ügyvezető igazgató egyik első lépéseként a felére csökkentette például az iszonyatosan magas vezetői fizetéseket, megszüntette a párhuzamosságokat, s a feladatok mentén átszervezte a cég felépítését. 

Az átalakítástól egyébként azt reméljük, hogy például az intézményeink felújítását lényegesen egyszerűbben és olcsóbban tudjuk megoldani, mivel nem lesz szükség közbeszerzésre.
 
- A turizmus fejlesztése is az önkormányzat kiemelt tervei között szerepelt. Sikerült -e előrébb lépni ezen a téren?

- Az jól látszik, hogy a turisztikai érdeklődés, s ennél fogva a fejlesztés középpontja is a Thuri-vár. Új állandó és időszaki kiállítások nyíltak, rengeteg rendezvényt tartunk a város központjában, de a Trianon-múzeum vagy a Pannónia Fesztivál sikereire is büszkék lehetünk. 

Utóbbi egyébként több tízezer látogatót, s országos ismertséget hozott Várpalotának. A problémát továbbra is a szálláshelyek hiánya jelenti, ezért nem titkolt célunk, hogy újra elindítsuk a szállodaprojektet. 

Már fel is vettük a kapcsolatot a korábbi befektetőkkel. Amennyiben megépül, az uszoda Csik Ferenc olimpiai bajnok úszó nevét viseli majd, aki 1936-ban a város hideg vizes medencéjében készült fel a berlini játékokra. Emlékét jelenleg is két emléktábla őrzi Várpalotán.

(Fotók: Gáspár Gábor)