A hal az alfája mindennek - Ismét vonzóvá kell tenni a Balatont a pecások előtt

A Balatoni Halászati Zrt. átalakítása a horgászturizmus fellendítése érdekében tett igen jelentős lépés.

Évtizedes érdekellentétek feszülnek a horgászok és a halászok között, amit azzal is próbáltak oldani, hogy a tó kezelője, a Balatoni Halászati Zrt. igazgatóságában helyet kaptak a horgászok, a Balatoni Szövetség (BSz), a limnológiai intézet, a természetvédelem képviselői. 

El kell ismerni, hogy ez a társadalmasítás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Éppen ezért tovább kellet lépni, mondta el lapunknak dr. Suchmann Tamás, a BSz elnöke. 

Éppen ezért a jövőben teljesen átalakul a balatoni halászat, a halgazdálkodással egy nonprofit társaság foglalkozik majd, a cég többi egységét pedig privatizálják.

Májusban születtet döntött arról, hogy a balatoni horgászatot, halászatot közcélú alapokra helyezik. 

A Balatoni Halászati Zrt.-ből kiválás útján - a vagyonstruktúra átalakításával - létrejön a százszázalékos állami tulajdonban lévő Balatoni Halgazdálkodási Kht. 

A nonprofit társaság 100 millió forint jegyzett tőkével és 450 millió forint saját tőkével alakul meg. 

Az új cég jogutódlással továbbviszi a halászati jogot, ellátja a közszolgáltatási feladatokat, biztosítja a horgásztatást és a horgászturisztikai szolgáltatásokat, valamint közreműködik a Balaton ökológiai állapotának megőrzésében és javításában. 

Tevékenység a Balatonra és a Kis-Balatonra koncentrálódik. Feladatai közé tartozik az állományszabályozó szelektív halászat, a keszeg állománygyérítő halászata, az angolna halászata, a balatoni halgazdálkodás terve, haltelepítése, természetes szaporulat elősegítése, a horgászturisztika, valamint a halőrzés-védelem.

A kiválással párhuzamosan a megmaradó Balatoni Halászati Zrt. értékesítésre kínálja fel a tógazdaságokat, a halfeldolgozó üzemet, a halfeldolgozáshoz és kereskedelmi tevékenységhez kötődő eszközöket, melyek bevételéből teljeskörűen rendezi kötelezettségeit. A vagyonstruktúra átalakítás folyamat 2009 utolsó negyedévéig valósul meg. 

A BSz elnök kifejtette, az a törekvésük, hogy az új nonprofit társaság - éves szinten mintegy 250-300 millió forintot kitevő - működési költségeit normatív támogatásként megkaphassa, s ezt törvényben is rendezzék.

Dr. Suchmann Tamás fontosnak tartotta megjegyezni, hogy egyre inkább úgy tűnik, a Balatonon ipari méreteket ölt a rapsickodás, ami ellen mielőbb és minél hatékonyabban fel kell lépni. 

Ennek érdekében széles társadalmi összefogást kezdeményez. A vagyonvédelemben számít a kht.-re, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkra, a rendőrségre és az önkéntes halőrökre. Ha kell, eszközökkel is segíteni kell az ő munkájukat.

A Balatonon jelentősen lecsökkent a pecások száma, a tó ma számítások szerint 50-60 ezer horgászt vonz, ami nagyon kevés. 

Míg évekkel ezelőtt külföldiek sora horgászott a tóparton, addig ma jobbára kizárólag hazai vendégekre lehet számítani. Az elmaradás érthető, hiszen alig lehet nemes halat fogni a tónál. 

Éppen ezért kihangsúlyozta, oda kell figyelni a haltelepítésekre. Külön kitért a jelentősen meggyérült fogassüllő állományra, amely régebben messze földön híressé tette a tavat. 

Ha lesz hal, akkor lesz élmény is, s a pecás is vissza fog térni. Véleménye szerint a tó a telepítés intenzitásának, mennyiségének növelésével, a horgászati infrastruktúra fejlesztésével akár évi 150-200 ezer pecást is képes lenne fogadni. 

Ez a tömeg igen jelentősen hozzájárulhatna a balatoni idegenforgalom fellendüléséhez. Arról se feledkezzünk meg, hogy a pecások jó része családdal, baráti társasággal érkezik, így közvetve is növelnék a balatoni turisták számát.