Húsz év után végre jó helyen

Régi ketrecük hatszor nyolc méteres volt. Most csak a belső kifutójuk 160 négyzetméter. Történelmi pillanat volt az állatkertben, amikor a két csimpánz végre méltó körülmények közé kerülhetett a Gulya-dombon, a Csimpánzvilágba.

(Fotók: Penovác Károly)

Nagy volt az izgalom, az állatkert munkatársai több hónapja készítik elő a nem túl nagy távolságot jelentő utazást, de mindenki azt akarja, hogy a csimpánzokat minél kevésbé viselje meg a helyváltoztatás. 

Török László igazgató ezért szakértőket kért fel az altatáshoz, utaztatáshoz: dr. Szekér Pál, az állatkert állatorvosa, dr. Müller Krisztina, a Cholnoky kórház altatóorvosa,  Liptovszky Mátyás,  a győri állatkert csimpánzszakértője, Vidákovics István, a fővárosi állatkert munkatársa (aki a kétéves taksonnyal még dolgozott Budapesten), Móni és Taksony korábbi és mai gondozói készítették fel a változásra az állatokat. 

Móni itt született Veszprémben, Taksony Budapesten látta meg a napvilágot, 1992-ben került a Kittenberger Kálmán vadasparkba. Az előkészítés alatt Sigmond István, a vadaspark nemrégiben visszavonult igazgatója beszélt az előzményekről. 

Mint mondta, 1992-ben még öt csimpánza volt az állatkertnek, a mai kiállítóterem helyén, szomorú körülmények között. Az állatkert azóta számtalan próbálkozást tett a csimpánzok helyzetének jobbítására, hiszen Veszprém és a csimpánzok neve összeforrt. 

Pályázati lehetőség végül 2006-2007-ben adódott, amikor is az állatkert komplex programot dolgozott ki a csimpánzok tartására Csimpánzvilág címmel. Sigmond István úgy vélte, az új csimpánzcsapat befogadása elől elhárulnak az akadályok, s a hatóságok végül jobb belátásra térnek.

Az állatorvos elsőként Mónit altatta el, Taksony aggodalmas ordítással próbálta ébresztgetni. A máskor félelmetes hangú csimpánz kiabálása most kissé megszeppenten hangzott. 

Mónit ölben hozták ki a férfiak a szállítókocsiba, Marokházi Csabábé Kati féltő tekintetétől kísérve. Itt ébresztő injekciót kapott, Kati folyamatos bíztatása mellett néhány perc múlva fel is ült. 

Az utat félig kábán tette meg a Gulya-dombra, a Csimpánzvilágban pedig egyszerűen besétált új, tágas, kényelmes, jól felszerelt otthonába. Láthatóan érdekelte vadonatúj világa, de erőt vett rajta az álmosság, fáradtan hanyatlott a friss forgácsra. 

Taksony jól viselte az utazást, de kissé bizonytalanabbul lépett az új lakosztályba. Addigra Móni teljesen magához tért, kíváncsian mindent kipróbált, amit az új létesítmény nyújthat: függeszkedett a köteleken, mászott, hintázott. 

Holnap és a következő napokban a csimpánzok gondozói, Kati és Tóth Tibor ott alszanak velük. Egy ablakon át láthatják az ismerős arcokat, hallhatják megnyugtató szavukat, ha felriadnak éjszaka, hiszen óriási változás ez az életükben. 

És persze az állatkert életében is, hiszen a több mint négyszázmilliós projekt május 7-én megnyitja kapuit a látogatók előtt.