Férfiak és intimitás

És hogy hogyan lehet százmilliókat megspórolni? Például az időn. Egy nagyjátékfilmet általában 25-30 nap alatt forgatnak le, az enyém 12 forgatási nap alatt készült el. 

Nagyon profi volt a stáb és a színészek is, így meg lehetett csinálni, bár a munka meglehetősen stresszes volt, és az időhiány rányomta a bélyegét a hangulatra, hülyéskedésre, ebédszünetre nem volt idő. Előfordult, hogy egy jelenetnek a próbáját vettük fel, mert az jól sikerült, ezzel is időt takarítottunk meg. 

Szajki Péter:  Sejtettem, hogy sikeres lesz a film, mert humoros, mert nagy színészek gondolták úgy, hogy érdemes megcsinálni
 (Fotó: Penovác Károly)

Szajki gyalázatosan rosszul teljesítette a feladatot: nem csoda hát, hogy a film élvezhetetlen  írja az egyik internetes portál kritikája, Olyan film, amit vitrin mögött kéne mutogatni, bíborpárnán. Tessék, itt a hétmillió forintból készült egész estés, remek nagyjátékfilm. 

De leginkább egy nagy, gyöngyfehér vásznon kéne mutogatni, moziban. Mert Szajki fogott egy DV-kamerát és forgatott egy brilliáns kamaradrámát, kultfilm lehet belőle  írja a másik. 

Csak egy igazán negatív írás született - kommentálja Péter, de én nem foglalkozom vele, mert körülbelül húsz kritikából tíz jó, nyolc felemás, kettő rosszabb, és ez nem rossz arány. 

Nagyképűség lett volna ilyet állítani, de sejtettem, hogy sikeres lesz a film, mert humoros, mert nagy színészek gondolták úgy, hogy érdemes megcsinálni. 

Péter érettségi után került Budapestre, ahol a Szárnyak mozgásszínház színésze volt négy évig. Azt mondja, nagyon sokáig színész szeretett volna lenni, ám amikor megoldotta azokat a gondokat az életében, ami miatt színész lett, nem vágyott többé arra, hogy mindenki őt nézze a színpadon. 

Jobban kezdte érdekelni a rendezés. A nehézség csak az volt, hogy amíg érettségi után mások elvégeztek egy egyetemet, vele ez alatt az idő alatt az történt, hogy rájött, nem akar színész lenni. Ekkor jöttek a forgatókönyvíró iskolák, rendezői tanfolyamok. 

Péter a szülei nélkül nehezen boldogult volna. Hittek bennem a szüleim, láttak a színpadon is, és tudták azt is, hogy ha valamibe belevágok, akkor azt végig is csinálom, nagyon sokat köszönhetek nekik. 

A technikán is spóroltunk, a filmet például kézi kamerával vettük fel, nem mozis technikára, hanem sima videóra. Az Intim fejlövés fél év alatt elkészült, ez egy normál nagyjátékfilm esetében általában egy-másfél év. Ezen kívül a színészek is körülbelül tizedannyi pénzért vállalták a szerepeket. 

A helyszíneken és a díszleten is spóroltunk, ezért lett kamaradráma csupán pár helyszínnel, a helyszínek ismerősök lakásai és szórakozóhelyei voltak. Én magam sem kerestem egy fillért sem a filmen, de általában elmondható, hogy a főleg fiatalokból álló stábot leginkább a lelkesedés hajtotta. 

A történet szereplői négy férfi, akik ugyanabban a night clubban kötnek ki, és lassan kibontakozik mindegyikük története, melyek középpontjában a szexualitás áll. 
  
2004-ben kezdtem el írni a forgatókönyvet, ekkor az egyik sztori volt meg, mely megkapta az Intim fejlövés címet. Aztán írtam még hozzá hat másik történetet. 

A hét sztoriból csak négy szólt a szexualitásról, de azt mondták, hogy ezek a legizgalmasabbak, és szedjük ki a többit. És ekkor jött az ötlet, hogy a közös pont a night club legyen.

Mivel nyilvánvaló volt már akkor is, hogy kevés pénzből kell majd gazdálkodni, ezért a film nem a sok történésre, hanem párbeszédekre kellett, hogy épüljön. 

Nagyon sok ilyen filmet néztem akkoriban, nagy hatással voltak rám Jim Jarmush filmjei, vagy a Kávé és cigaretta, az ilyen beszélgetős filmeket szerettem akkoriban a legjobban.