Puskaporos hordón ülünk

Dr. Kerezsi Klára jogász-kriminológus, hozzátette viszont, hogy bár általánosságban jó a helyzet, vannak olyan jelenségek, amelynek adatai aggodalomra adnak okot. Ilyen például, hogy a 100 ezer lakosra jutó élet elleni bűncselekmények száma magasabb, mint az EU országokban.  Ez azt jelzi, hogy konfliktusokat nem tudjuk megoldani, kezelni  hangsúlyozta a szakember. 

Bizonytalan élethelyzetben az emberek hajlamosak arra, hogy a valósnál rosszabbnak érezzék a közbiztonságot. Ilyen lehet jelenleg a helyzet Veszprémben is, ami egyébként az ország más területeihez viszonyítva nyugodtnak számít, de a minapi Marian Cozma gyilkosság nagyon felzaklatta az embereket.

Az emberek biztonságérzetével kapcsolatos vizsgálatoknál tipikus kérdésnek számít az, hogy merne-e lakóhelyén éjszaka sétálni?  ismertette a kriminológus. Az ilyen kérdésekre adott válaszokból szerte a világon az derül ki, hogy jellemzően az idősek és a fiatal anyukák nem érzik biztonságban magukat, és félnek az áldozattá válástól. 

A statisztikai adatok azonban azt mutatják, hogy a bűncselekmények tipikus áldozata a 18-24 év közötti fiatal, városlakó férfi, aki életmódja miatt (eljár otthonról, szórakozóhelyeket látogat, stb.) a többi korcsoportnál nagyobb valószínűséggel válhat áldozattá.  

Vagyis a fiatal anyukák és az idősek áldozattá válással kapcsolatos félelmét nem indokolják az adatok, figyelnünk kell azonban arra, hogy veszélyeztetettnek érzik magukat és anyagi és egzisztenciális félelmeik az áldozattá válástól való félelemben is megjelennek. 

A média nap mint nap beszámol arról, hogy újabb rablást, vagy más erőszakos cselekményt követettek el az országban. Bár az ismertté vált bűnözés adatai évek óta stagnálnak, mégis az emberek úgy érezhetik, hogy rosszabb a közbiztonság. 

Ha állandóan azt halljuk, hogy nem vagyunk biztonságban, egy idő után elhisszük. Az angolszász kutatások érdekes összefüggésre világítottak rá a bűnözési félelem alakulása és a bulvárújságok rendszeres olvasása között. 

Az angol bulvárlapok olvasói kevésbé érezték biztonságban magukat, mint a mértéktartó lapok olvasói, feltehetően azért, mert többször szembesülnek erőszakos cselekményeket nyersen bemutató újságcikkekkel. 
 
- A többségi társadalom nincs tisztában azzal, hogy egy puskaporos hordón ül  fogalmazott - Kerezsi Klára azzal kapcsolatban, hogy egyre több roma származású személy él embertelen körülmények között. A kilátástalan élethelyzetek fokozzák a konfliktusok lehetőségét a társadalmi csoportok között, és rongálják a társadalmi szolidaritás hálóját. 

Kétségtelen, hogy a rablás súlyos bűncselekmény, amelyből évente 3-4 ezret követnek el, tehát az ismertté vált bűncselekmények alig egy százalékát teszik ki. Az adatok szerint a bűnözés nagyságrendjét alapvetően a vagyon elleni bűncselekmények határozzák meg, ezek közül is többségben vannak az enyhe súlyú vagyon elleni cselekmények. 

A kriminológiai kutatások azt igazolják, hogy a hagyományos vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár összességében messze elmarad az intellektuális vagyon elleni bűncselekményektől, illetve egy-egy fehérgalléros bűnözők által elkövetett cselekménysorozattól. 

A kis kárértékű vagyon elleni cselekményekkel, vagy trükkös lopásokkal viszont fontos foglalkozni, mert ezek rombolják a társadalmi szolidaritást, ugyanis munkával szerzett javakat, vagy elvégzett munka eredményét tulajdonítják el.

A kriminológusok úgy gondolják, hogy a közbiztonság kooperációs termék, tehát több szervezetnek kell együttműködni, hogy az emberek nagyobb biztonságban érezzék magukat. Hamis az a feltételezés, hogy csak a rendőrség feladata azt biztosítani - hangsúlyozta Kerezsi Klára. 

Éppúgy más hatóságoknak, a civileknek, egyházaknak, és az önkormányzatoknak is tenniük kell a közbiztonságért.