Mit tehet meg a kormány? - Interjú Pataky Péterrel, az MSZOSZ elnökével

- Történelmi hagyományai vannak a szakszervezetek és a pártok, leginkább a szociáldemokrata pártok együttműködésének. Milyen a viszonya az MSZOSZ-nak az MSZP-hez? 

- A szakszervezetek viszonya a politikai pártokkal aszerint alakul, hogy milyen értékrendet képviselnek. Az MSZOSZ mindig szociáldemokrata értékrend mellett tette le a voksot. De van hazánkban olyan szakszervezet, amely vállaltan a keresztényszocializmussal épített ki kapcsolatokat. 

Ebből következően az MSZP-nek természetes szövetségesünknek kellene lennie, de hát ez nem egy konfliktusmentes kapcsolat, napi vitáink vannak.

- Ettől függetlenül általában milyen a ?párt? viszonya az úgynevezett reformokhoz? Azokhoz a gazdaságjavító lépésekhez, melyek napi szinten megszorításokat jelentenek, csak hosszabb távon javítják az élet- és munkakörülményeket. 

Pataky Péter:  Akinek több van, az  nagyobb részt vállaljon gazdasági válság idején a terhekből
(Fotó: Gáspár Gábor)

- Évek óta az az álláspontunk, hogy alapvető szerkezeti bajok vannak a jövedelemelosztásban, nem működnek megfelelően a nagy ellátó rendszerek, ezeken változtatni kell. Tudjuk, hogy ez jövedelem-átrendeződéssel jár. Nem hiszünk viszont abban, hogy ennek a terheit a munkavállalóknak kell viselniük. 

- A kormányfő reformlépéseiből mi az, amit az MSZOSZ nem tud elfogadni? 

- Hadd mondjak én a nem mellett igeneket is, mert ezek összefüggenek a nemekkel. A legfontosabb nemünk a személyi jövedelemadó változtatásnak szól, pontosabban annak, hogy a legalacsonyabb jövedelműektől el is akarna venni a kormány.

- Akkor is, ha itt nagyon kis összegekről beszélünk, arról, hogy az évi 1,7 milliót keresők 18 százalék helyett 19 százalékkal adóznának? 

- Ez műfajilag nem működik, hogy azt kürtölöm, az szja-t úgy alakítom át, hogy jelentős plusz pénz marad majd az emberek zsebében, és ez csak bizonyos jövedelmi sávoknál lesz igaz. Az említett 1,7 millió alatt kereső emberek száma 1,3 millió. 

Nem hiszünk abban,
hogy a munkavállalóknak kell viselniük a terheket

Ők sem kaphatnak kevesebbet az adóváltozás miatt, még egy százalékkal sem, mert itt alapelvekről van szó, nem mértékről. Ha ez az összeg háromszáz forint, akkor azt nem vehetik el, mert most az a háromszáz forint is számít.

- De legfelül, a hétmillió feletti fizetésnél elhagynák a négy százalékos különadót.

- Ha válság van, és be kell mindenkinek tennie valamit a közösbe azért, hogy jobb legyen, akkor elfogadhatatlan kedvezni a legmagasabb jövedelműeknek. Akinek több van, az nagyobb részt vállaljon a terhekből.

- És milyen adóváltoztatásokra mondanak igent? 

- Arra, hogy csökkenjen a személyi jövedelemadó, hogy a sávhatárt toljuk el 2,2, majd 3 millióig, és a fölött adózzunk csak 38 százalékkal.

- A 13. havi nyugdíj beépítését a nyugdíjba, majd eltüntetését elfogadják?

- Ezzel egyrészt egy sor eddigi igazságtalanságot akarnak eltemetni  gondoljunk csak arra, hogy a nyolcvanezer fölöttiek vagy a 62 év alattiak eddig sem kapták meg , másrészt nem helyeseljük, hogy elemenként, rángatózva nyúljunk bele a nyugdíjrendszerbe egy-két rövidtávú ügy miatt. Egységes rendet kéne ezen a területen is csinálni.

- Megteheti ezt egyedül a kormány?

- Nem. A mai magyarországi politikai elitnek  nem csak ebben a kérdésben  egyszer már végre egyformát kellene mondani.

- Adózzon a családi pótlék vagy bizonyos jövedelemhatár fölött szűnjön meg?

- A mi filozófiánkhoz az adóztatás áll közelebb, azt nem tudnánk elfogadni, hogy bárkitől is vonjuk el.

- Attól sem, aki havi kétmilliót keres?

- Még attól sem. Legyen differenciált, a rászorultabb kapjon többet, aki nem, az kevesebbet. Ezt adózási technikákkal is megoldhatnák.

- A Reformszövetség jóval radikálisabb elképzeléséhez hogyan viszonyul az önök szakszervezeti szövetsége?

- A rendszerszerű változtatásokat hajlandók vagyunk megvitatni, de a Reformszövetség még nem tette az elképzelése mögé a társadalmi hatásmechanizmust, nem szóltak arról, hogy a közösből elvett hiányt hogyan pótolják.

- Az MSZOSZ be akar-e kerülni a parlamentbe? Akár egy pártlistán - az önök esetében nyilván az MSZP jöhet szóba -, akár egyénileg?

- A szakszervezeteknek megvan a maguk helye a társadalmi érdekegyeztetésben. Ezt a helyünket őrizni is akarjuk. Szervezetileg nem törekszünk arra, hogy a törvényhozók közé kerüljünk, én párttal sem kötnék ilyen egyezséget. 

Ha viszont bárki közülünk pártlistára kerül vagy egyéni körzetben indul, azt magánügynek tekintjük. Nekünk a magunk terepén kell dolgozunk és ott kell eredményt elérnünk, a döntések előtt kell befolyásolni a törvényhozást.