Professzor, tűzpiros sportkocsival

A professzor  piros sportkocsin érkezik a találkozónk helyszínére, ami meglep: az én tudatomban nem ilyen kép él az egyetemi oktatókról...
Svéhlik Csaba Móron született, és Székesfehérváron végezte a középiskolát. Az azóta megszűnt Ybl szakközépbe járt, autószerelőként végzett, ám az, hogy nem egy olajos padlójú műhelyben fogja tölteni a napjait, már ekkor borítékolható volt, hiszen két, országos tanulmányi versenyt is  megnyert. Ezért aztán több tárgyból nem kellett érettségiznie, és felvételi vizsga  nélkül került be a  budapesti műegyetem közlekedésmérnöki karára. A kar presztízsét jelzi, hogy a maximálisan elérhető 120 pontból legalább 110-et kellett megszerezni az ide történő bejutáshoz.

Mindez előtte volt még a rendszerváltásnak, úgyhogy nem volt megszokottnak mondható, hogy egy egyetemi hallgató nyugati ösztöndíjra pályázik. Márpedig  - mint szavaiból kitűnt - Svéhlik Csaba ezt tette. Rüsselsheimbe került, ahol  az Opel központi fejlesztő részlege székelt. A sikertől - ahogy fogalmaz - vérszemet kapott: hamarosan már Karlsruhéban, a műszaki egyetem autós tanszékén találni.  Ott kezdett  az alternatív meghajtású autókkal foglalkozni, az ezzel kapcsolatos tapasztalatait aztán -  egy újabb ösztöndíjnak köszönhetően - Zürichben sikerült kiegészítenie. Az autók alternatív hajtása - mint megjegyezte -  végigkísérte a pályáján,  több könyvet is írt a témáról. A pályán, amelyet Svéhlik Csaba a már említett karlsruhei egyetem autóstanszéken kezdett, mint tudományos munkatárs.  De a termelésben is kipróbálta magát: később különböző autóipari beszállító cégeknél dolgozott fejlesztőmérnökként, projektmenedzserként.

A kilencvenes évek második felében tért haza, dolgozott felsővezetőként, de nem feltétlenül az autóiparban - tette hozzá. Az utóbbi időben Ausztriában dolgozik, ez magyarázza azt ist, hogy a tűzpiros Audijának miért van bécsi rendszáma.  Főként elektronika és autóipari kutatásokkal foglalkozik - mondja -,  részben saját cége, illetve kutatóintézete  égisze alatt. A professzor sokoldalúságát mutatja, hogy a Wekerle Sándor-emlékév szervezésébe, levezénylésébe is bekapcsolódott. (A móri születésű Wekerle   minden idők egyik legtehetségesebb magyar államférfija volt.) A professzor még nőtlen, szakmája és tudományterülete egyben a hobbija is. Érdeklődési területe szélesebb az autóknál, amelyek  a mindenkori csúcstechnológiát képviselik. Az automobilizmus a gépkocsikkal kapcsolatos szociológiai vagy éppen piaci tendenciák kutatását is felöleli.

És autót mikor szerelt utoljára? - kérdezem a professzortól. Az újabb típusokat már csak szervizben lehet javítani - hangzik a válasz, de egy régin ma sem jelent gondot a számára például egy kuplungcsere.      
A teljes kikapcsolódást egy jó film jelenti Svélik Csabának. Több száz DVD-je közül, amelyek egy falat betöltenek a lakásában,  legutóbb a Gandhit nézte meg.



Móri ezerjó is lapulhat a bőröndjében

Svéhlik Csaba a közelmúltig fönt volt az egyik népszerű közösségi oldalon. Ám csakhamar szembesülnie kellett azzal, hogy a hallgatóinak nagyobb része jelölte be ismerősként, és több tucat kérdést, üzenetet kapott egy nap. Gyakori  külföldi útjai alkalmával valamilyen hungarikumot - pálinkát, móri ezerjót, téliszalámit, apró zsákocskában pirospaprikát - szokott ajándékba vinni, bár a repülőre folyadékot nem engednek föl. Emlékbe mindig  jellegzetesen helyi dolgot vásárol. Stockholmból például egy hajómodellt hozott.