Vissza az utcára?

Devecser és Cegléd után felüdülés volt, hogy nem masíroztak – kis képzavarral – zsidózgató félkatonai alakulatok cigánysorokon, de a bíróság által betiltott Magyar Gárda s annak valamelyik utódja a rendőrséggel fogócskázott. A Fejér megyei Csókakőt a rend őrei blokád alá vették, a fővárosban ellentüntetők és gárdisták néztek farkasszemet a Hősök terén.

A kulturális antropológia egyik felismerése szerint a sikerhez két dolgot kell tudnia valakinek. „El tudjon intézni dolgokat” és „nála legyen a verbális fölény”. A Jobbik, mint a magyar szélsőjobb egyetlen kizárólagos parlamenti képviselete, nem sok eredményt tud mostanában felmutatni a törvényhozásban, de azokban az önkormányzatokban sem remekel, ahol jelen van. Érthető: a valami elleni, úgynevezett protest politika és a közösségi ügyek intézése, a valódi politizálás, ahol járdáról, csatornáról és iskolai menzáról kell dönteni, messze esik egymástól. A szélsőjobb az „elintézés” helyett, úgy tűnik, a verbális teret, azaz ismét az utcát választja. Kérdés: tényleg ez a legalkalmasabb pillanat arra, hogy a megváltoztatott rendőri vezetéssel gyökeresen átalakítsák a szervezetet?