Az élelem és lakhatás bére

 A Nielsen piackutató egész Európára kiterjedő on-line felmérése alapján nemcsak a lakással kapcsolatos szolgáltatások költségei terén előkelő a helyezésünk, arányosan élelmiszerekre is többet költünk az uniós átlagnál. A lakáskiadások nálunk az átlagos családi büdzsé 36 százalékát teszik ki, míg az uniós átlag csak 25 százalék, élelmiszerre viszont kiadásaink 25 százaléka megy el, miközben az európai átlag 21 százalék.

 
Az internetező fogyasztók körében végzett globális felmérés kimutatta, hogy a magyar válaszadók pénzéből nyolc százalék jut kommunikációra (mobiltelefontól kábel tévéig), hét pedig rutin közlekedésre (autó, tömegközlekedés). A gyógyulás költségei átlag négy százalékot visznek el, az otthonon kívüli étkezés, továbbá megtakarítás vagy befektetés három-három százalékot képvisel. További két-két százalék jut képzésre vagy tanulásra, háztartási elektromos készülékekre vagy szórakoztató elektronikára, valamint pihenésre és szórakozásra. A havi költésekből az utazás vagy üdülés 1,2 százalékkal részesedik. Ez a legalacsonyabb arány a huszonnyolc vizsgált európai országban.

Arra a kérdésre, hogy mire költenének, ha a jelenleginél 10 százalékkal több pénz állna rendelkezésükre, Magyarországon átlag 2-2 százalékot fordítanának otthoni étkezésre, illetve félretennének vagy befektetnének a pluszból. Ezt követik egy-egy százalékkal a lakhatás, ruházkodás, pihenés, szórakozás, valamint a közlekedés kategóriák.

A büdzséjükből otthon fogyasztott élelmiszerre a legkisebb arányt a svájciak és dánok költik (21-22 százalék), őket az írek és olaszok követik 23-23 százalékos aránnyal. A lakhatás legolcsóbb a déli országokban 19-24 százalékos aránnyal (keveset kell fűteni), de az északabbra fekvő országok lakóinak havi kiadásaiban sem túl magas a lakásra és az azzal kapcsolatos szolgáltatásokra fordított összeg, a svédeknél mindössze 22 százalék, az oroszoknál és a svájciaknál pedig 23-23 százalék.