Törvények éjszakája: parlamenti igen az új köznevelési törvényre is

Elfogadták a köznevelési törvényt

Az Országgyűlés keddre virradó éjjel elfogadta az új köznevelési törvényt, amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz. A jogszabály 3 éves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát 16 évre csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. A tanulók csak 50 óra közösségi munka után vehetik kézhez érettségi bizonyítványukat.

A képviselők - éjjeli három óra előtt néhány perccel - név szerinti szavazáson 252 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyták jóvá a kormány, korábban több ponton módosított javaslatát. Az előterjesztésre nemet mondott Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke, szavazatát hangos taps fogadta az ellenzéki padsorokból.
 
A törvény rögzíti, az iskoláknak sokoldalúan és tárgyilagosan kell közvetíteniük az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt.

A jogszabály szerint a gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek joga lesz az oktatási jogok biztosához fordulni.
A jövőben minden iskola állami fenntartású lesz, a települési önkormányzatok azonban egyedi megállapodás alapján működtetésre átvehetik őket.
Az új köznevelési törvény alapján három éves kortól lesz kötelező az óvodába lépés. A törvény azt rögzíti, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző, egyházi és magánintézményben a fenntartó a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Az a gyermek, akinél azt a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában maradhat, s ezt követően válik majd tankötelessé.
A tankötelezettség korhatárát 18 évről tizenhatra szállítják le. A jogszabály pontosan meghatározza az egész napos iskola feltételeit is, amely választható oktatási forma lesz. Ezen iskolaszervezési forma esetén nincs mód arra, hogy a tanulókat felmentsék foglalkozások alól. Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.
 
A nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezik meg, ebből legfeljebb heti két óra meghatározott feltételek mellett kiváltható. A tanítási év utolsó napját követően legalább hatvan - szakképző iskolában legalább harminc - összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Az érdemjegyek és osztályzatok nem változnak a tanuló tudásának értékelésénél.

 Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlendő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.

Az elfogadott törvény tartalmazza a pedagógus életpálya-modell bevezetését is, amely várhatóan 2013-ban léphet életbe. A pedagógusok gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, és kutatótanár fokozatokat érhetnek el. Az egyes fokozatokhoz meghatározott fizetési kategóriákat rendel a törvény. Az intézményekben a pedagógus-munkakörökben dolgozók a heti teljes munkaidő nyolcvan százalékát, azaz kötött munkaidőt az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával kötelesek tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maguk jogosultak meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógusok a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést látnak el.
 
A törvény alapján lehetőség lesz köznevelési Híd programok megszervezésére az általános és középfokú iskolákban, a programok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez.
 
A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli majd ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program célokat jelölhet ki a köznevelési intézményeknek, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is.

 A Határtalanul tanulmányi kirándulási programokat a jövőben nem a kilenc-tizenegyedik évfolyamon, hanem a hetediktől a tizenkettedik évfolyamra járó diákoknak szervezik meg. A határon túli kirándulásokat a központi költségvetés támogatja - rögzíti a törvény.

Elfogadta a 2012-es költségvetést az Országgyűlés

Az Országgyűlés kedd hajnalban elfogadta a 2012. évi költségvetést, amelyen még a hétfői ülésnapon is változtattak a képviselők a kormány kezdeményezésére.
A büdzsé előző heti átírása után a végleges fő számok csak a határozathozatal előtti órákban alakultak ki, a parlament így 576,2 milliárd forintban állapította meg az ország jövő évi hiányát, míg a bevételi főösszeget 14.340,9 milliárd forintban, a kiadási főösszeget pedig 14.917,1 milliárd forintban határozta meg.
A képviselők 255 igen szavazattal, 48 nem ellenében döntöttek Magyarország új központi költségvetéséről. A javaslatot a kormánypárti képviselőkön kívül kizárólag a független Pősze Lajos támogatta, míg a hajnali 4 óra 15 perckor sorra kerülő szavazást kiváró szocialista, jobbikos és LMP-s politikusok ellene voksoltak. A Ház kérte a jogszabály sürgős kihirdetését. 

A költségvetési törvény 2012-re 4,2 százalékos éves inflációval számol, a hiány pedig GDP-arányosan a költségvetés újratervezése után is 2,5 százalék maradt, annak ellenére, hogy a kormány jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó becslése - a hétfőn beadott módosítások alapján - 0,5 százalékra mérséklődött. A kabinet 299,4 forintos euróárfolyammal számolta át a büdzsét.
 

A büdzsé elfogadását megelőző rövid záróvitában a szocialista Veres János azt kifogásolta, hogy november 30. után már nem lehetett volna változtatni a jövő évi költségvetés sarokszámain, ezt azonban - az államháztartási törvényt megszegve - mégis megtették. 

Az LMP-s Vágó Gábor felszólalásában közölte, a zárószavazás előtti módosító indítványok is jelzik, hogy a költségvetés megbukott, gazdaságpolitikai korrekcióra van szükség. 

A jobbikos Nyikos László a szerinte visszafizethetetlen mértékű, 21 ezer milliárdos államadósság, és annak kamatai jelentette veszélyekre figyelmeztetett.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszában azt mondta, a "nyugati világ nyolcvan éve legnagyobb válságát éli", amelyet csak az az ország élhet túl, amelyik egyszerre képes növekedni, megakadályozni a munkanélküliség növekedését, illetve képes szinten tartani, vagy csökkenteni az államadósságot és "kordában tartani" a költségvetési deficitet. Mint mondta, a 2012-es büdzsé egy irreális időkben hozott, reális költségvetés. "Ez nem semmi, ez egy szép eredmény" - zárta felszólalását a tárcavezető.

A költségvetés elfogadásával törvénybe foglalták a korábban már betervezett 200 milliárd forintos tartalék zárolását, a kamatkockázati tartalék 52 milliárd forintos növelését, illetve a magánnyugdíj-pénztári járulék átirányítását az állami nyugdíjbiztosítási alapba, ami 48 milliárd forintot jelent, továbbá a dohánytermékek jövedéki adójának, 20 milliárd forint többletbevételt eredményező emelését.
 
A költségvetésben az euróválság okozta kockázatok kivédésére a 2012. évben is eltervezett rendkívüli kormányzati intézkedések tartalék-előirányzata kiegészült az Országvédelmi Alap speciális, a költségvetési kockázatok kivédését szolgáló előirányzatával. Mindez együttesen biztosítja a 2,5 százalékos hiánycél biztonságos tartását.
Mindezen célok megvalósítását alapvetően segíti az a körülmény, hogy 2012-ben az uniós forrásokból 1.369 milliárd forint összegű kifizetésekkel számolhatunk, amit a hazai költségvetés 193 milliárd forinttal egészít ki, így a rendelkezésre álló költségvetési forrás 1.562 milliárd forint. Ez az összeg 367 milliárd forinttal több a 2011. évi előirányzatnál, ami azt jelenti, hogy a társadalmi és gazdaságpolitikai célok eléréséhez mintegy 30 százalékkal több uniós forrás áll az ország rendelkezésére.

 A kormány a költségvetés elfogadásával továbbra is elkötelezett az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó kialakítása mellett. A kormány szerint az adózásban határozott lépésekkel vissza kell szorítani a visszaéléseket, csalásokat, be kell zárni a ma még meglévő szabályozási "kiskapukat". Ezzel párhuzamosan meg kell erősíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési tevékenységét. A foglalkoztatás növelése és a munka világának kiszélesítése továbbra is kiemelt cél: ennek érdekében a Start-munka programot bővítik, amelynek keretében jelentős mértékben növelni kell a foglalkoztatottak létszámát. A közfoglalkoztatásra a Start munkaprogram keretében 132 milliárd forint áll rendelkezésre 2012-ben.

A személyi jövedelemadó esetében a szuperbruttósítás részleges kivezetésével és az adójóváírás megszüntetésével a kormány további lépést tesz a tisztán egykulcsos, 16 százalékos adórendszer megteremtése felé. Az általános forgalmi adó esetében az általános 25 százalékos áfa-kulcs 27 százalékra emelkedik.

Lapozzon  a további részletekért!

OLDALTÖRÉS: Ingyenessé vált az első szakképesítés megszerzése

Ingyenessé vált az első szakképesítés megszerzése

Ingyenessé vált az első szakképesítés megszerzése

Ingyenessé vált az első szakképesítés megszerzése

Az Országgyűlés keddre virradó éjjel megszavazta a szakképzésről szóló törvényt, amely egyebek mellett rögzíti, hogy az állam ingyenesen biztosítja az első, általa is elismert iskolai rendszerű szakképzés elvégzését.

A képviselők 239 igen szavazattal, 64 nem ellenében hagyta jóvá az új jogszabályt, amelytől a kormány azt reméli, hogy egy a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot ösztönző szakképzési rendszer alakul ki.
A törvény szerint a szakképzés szakközépiskolákban, szakiskolákban, állami felnőttképzési intézményekben, valamint felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézményekben zajlik. A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében térségi integrált szakképző központ (tiszk) keretében működik.
Erősíti a törvény a duális rendszeren (az iskola és a vállalkozások közös feladatvállalásán) alapuló gyakorlati képzést, a  gyakorlati képzés szakértők általi ellenőrzését, minőségének javítását. Emellett komplex szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert rögzít a szakképzés egészére. 
 
Általános lesz a 2012 szeptemberében kezdődő tanévtől a hároméves szakiskolai szakképzés, valamint rögzítik a szakközépiskolák átalakuló funkcióját, amely szerint az érettségivel együtt munkakör betöltésére jogosító szakmai érettségit is szereznek a fiatalok.
 A szakközépiskolában a közismereti képzéssel párhuzamosan az első évfolyamtól kötelezően szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyik. Az iskola a tanulókat a számukra  kötelező és ágazatonként egységes szakmai érettségire, (elsősorban szakirányú) felsőoktatásba belépésre, az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére, az ágazathoz tartozó, érettségi végzettséghez kötött szakképesítés megszerzésére készíti fel. A szakmai érettségi egyúttal az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére képesít, ami nem számít első szakképesítésnek a finanszírozás szempontjából.
A szakiskolai képzés alapvetően három szakképzési évfolyam megszervezését és teljesítését jelenti, amelybe az általános iskola nyolcadik évfolyamának vagy a Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet belépni. A szakiskolai képzésben továbbra is a szakképző iskolában kell megszervezni a kilencedik évfolyamon folyó gyakorlati képzést, amely az új típusú szakiskolai képzésben azt jelenti, hogy a tanulók részére a későbbi valós munkakörülmények között, főleg vállalatoknál folyó gyakorlati képzésének megalapozása iskolai tanműhelyi körülmények között folyik. 

A törvény megteremti az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), a szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozásának kereteit a  korszerűbb tartalmi képzés érdekében, egységes, kötelező kerettantervek kidolgozását írja elő a szakiskolák és a szakközépiskolák szakmai képzési szakaszaira, valamint a gyakorlati  képzés egységes megvalósítására.
 
Továbbfejlesztik a tanulószerződés rendszerét, az új szabályozásban tanulószerződés esetén a szakmai vizsgára felkészítés gyakorlati részének felelőse a gazdálkodó, nem az iskola. A tanulószerződést kiterjesztik az eddig tanulószerződéssel nem oktatható szakmákra is. 
A szakmai vizsgáztatás rendszerében erősödik az állami szerepvállalás, egységes, a szakképesítésért felelős, illetve a gazdasági kamarák által javasolt vizsgaelnöki és vizsgabizottsági tagi névjegyzékekből jelöli ki valamennyi szakképesítés tekintetében a vizsgáztatókat az állami szakképzési és felnőttképzési intézet, illetve a gazdasági kamara, így a vizsgabizottságok függetlenek lesznek a vizsgáztató intézménytől.
 A törvény rögzíti, hogy a térségi integrált szakképző központ feladata az állami, önkormányzati feladatellátásban a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű szakképzésben való érvényesítése.

A nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét  a gazdasági kamara ellenőrzi a tanulóval tanulói jogviszonyban álló szakképző  iskola, a tanuló, (kiskorú tanuló esetén a szülő) megkeresése alapján, vagy egyébként hivatalból. A területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzés ellenőrzése során megvizsgálja, hogy a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezet rendelkezik-e a jogszabályokban a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel. Vizsgálja továbbá, hogy a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzést a szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv szerint folytatja-e. A gyakorlati képzést folytató szervezet ellenőrzése kiterjedhet a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás tartalmának vizsgálatára is - áll a törvényben.
Az új szabályozás kimondja, hogy minden tanulónak legalább egyszer részesülnie kell a pályaorientációs szolgáltatásban a továbblépést megalapozó döntés meghozatalának elősegítése érdekében.

OLDALTÖRÉS: Átalakul a rokkantellátás rendszere

Átalakul a rokkantellátás rendszere

Elfogadta az Országgyűlés keddre virradó éjjel a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt. A rokkantsági nyugdíj megszűnik, a megváltozott munkaképességűek a következő évtől két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit.
 
A Ház név szerinti szavazást követően 253 igen szavazattal, 67 nem ellenében fogadta el Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter javaslatát, amely rögzíti, hogy január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék és a bányászok egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.

A következő évtől az lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota - a rehabilitációs hatóság komplex minősítés alapján - 60 százalékos vagy kisebb mértékű. Ez az egészségkárosodás mértékének mostani meghatározása szerint azt jelenti, hogy az ellátásokra a legalább 40 százalékban egészségkárosodottak szerezhetnek jogosultságot.
A megváltozott munkaképességűek ellátásai jövedelempótló jellegűek, ezért csak akkor lesznek megállapíthatók, ha kedvezményezettjük egészségi állapota miatt nem tud dolgozni, és ha a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon - tehát összesen három éven - át volt társadalombiztosítása. Utóbbi feltétel azonban nem vonatkozna azokra, akik 2011. december 31-én részesültek az átalakuló ellátások valamelyikében.
A megváltozott munkaképességű emberek két típusú ellátást kaphatnak ezután: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az előbbiben azok részesülhetnek - legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.
A jogszabály kimondja, hogy annak, aki rehabilitációs ellátást kap - ennek összege a minimálbér 30 és 50 százaléka között lehet-, együttműködési kötelezettsége van, amely kiterjed az aktív munkahelykeresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételre, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is. A rehabilitációs ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amíg az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt.
A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehetne, maximum pedig annak 150 százaléka. A szabályozás szerint meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást, ha az ellátott nem tesz eleget bejelentési és felülvizsgálati kötelezettségének. Ennek az ellátásnak a folyósítása mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, ám az abból származó jövedelem háromhavi átlaga nem haladhatná meg a minimálbér 150 százalékát.
Azoknak ugyanakkor, akik a jelenlegi III-as csoportú egészségkárosodási rokkantsági nyugdíjban részesülnek - ők 110 ezren vannak -, felülvizsgálatra kell jelentkezniük. A vizsgálatok eredményeképpen akik rehabilitálhatók, rehabilitációs ellátást kapnak majd, akik nem, azok pedig rokkantsági ellátást. Ugyanez vonatkozik a rendszeres szociális járadékban részesülő 84 ezer emberre.
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatásokkal kapcsolatban bevezetik az akkreditált munkáltató intézményét. Bevezetik a rehabilitációs kártyát is, amely mentességet ad a munkabérre rakodó munkaadói terhek befizetésének teljesítése alól.

OLDALTÖRÉS: Átalakították a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók érdekképviseletét

Átalakították a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók érdekképviseletét

Átalakították a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók érdekképviseletét

Átalakították a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók érdekképviseletét

Az Országgyűlés hétfőn késő este elfogadta azt a kormány által kezdeményezett törvénymódosítást, amely több ponton szűkíti a rendvédelmi szakszervezetek jogait, érdekvédelmi feladataik nagy részét pedig a Magyar Rendvédelmi Kar néven, kötelező tagsággal létrejövő új köztestületre ruházza. A parlament egy másik határozatával a honvédségi szakszervezetek jogállásán is változtatott.
A képviselők 253 igen szavazattal, 93 nem ellenében döntöttek a rendvédelmi, illetve 290 igen és 45 nem voks mellett döntöttek a honvédelmi tárgyú jogszabályok módosításáról.

A rendvédelmi kar a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestülete lesz, kötelező tagsággal.

Az új köztestület feladatai közé tartozik például a foglalkozással kapcsolatos érdekképviselet, a hivatásetikai részletszabályok megalkotása, etikai eljárások lefolytatása, véleményalkotás a szolgálati viszonnyal, valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, tagnyilvántartás vezetése.
A törvény kimondja, a fegyveres szerv vezetője köteles kikérni az rendvédelmi kar véleményét a személyi állomány szolgálatteljesítésére, illetve munkavégzésére, szolgálatteljesítési  idejére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint a juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról. A rendvédelmi kar legfőbb képviseleti és döntéshozó szerve az ötventagú közgyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell 
hívni, és amelynek tagjait titkos szavazással a tagok választják. A köztestület felett az ügyészség gyakorolja a törvényességi felügyeletet.

A változtatásokkal a rendvédelem és honvédelem területén is megszűnik a szakszervezeti kifogás lehetősége, továbbá a szakszervezeti tisztségviselők ezentúl kevesebb szolgálatteljesítési idő kedvezményt kaphatnak, ennek pénzre váltására pedig már nem lesz lehetőségük. A kormány korábban azzal indokolta a szakszervezeti vétó eltörlését, hogy az a szakszervezetek "szocialista gazdasági és politikai rendszerben betöltött sajátos szerepére épülő jogintézmény", amely szerinte nem fér össze a piacgazdasággal, hiszen indokolatlanul korlátozza a munkáltató tulajdonosi jogait.
Az elfogadott előterjesztések a fentiek mellett arról is rendelkeznek, hogy a belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományának tiszthelyettesi és zászlós rendfokozatú tagjai jövőre bruttó 14 ezer forint kiegészítő juttatást kapnak.

OLDALTÖRÉS: Felmentést kapnak egyes közintézmények az energiaszolgáltatás kikapcsolása alól

Felmentést kapnak egyes közintézmények az energiaszolgáltatás kikapcsolása alól

Az Országgyűlés hétfői döntése értelmében egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézmények felmentést kaphatnak a fűtési szezonra az energiaszolgáltatások fizetési hátralék miatti kikapcsolása alól.
A képviselők 294 igen szavazattal, 48 nem ellenében döntöttek az erről szóló fideszes javaslat elfogadásáról.
A villamos energiáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben határozza meg azoknak az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és közoktatási intézményeknek a körét, amelyek kezdeményezhetik, hogy fizetési késedelem estén se lehessen kikapcsolni az áram-, a gáz- illetve a távhőszolgáltatásból. 
A moratórium legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjedhet ki. A  közintézmény fenntartója a moratórium ideje alatt keletkezett tartozásokért egyszerű kezesként felel.
A törvénymódosítás szerint a moratórium nem érinti a szolgáltatónak azt a jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesítse. 
Ismételten akkor kezdeményezhet moratóriumot a kormányrendeletben meghatározott közintézmény, ha korábbi fizetési kötelezettségének már eleget tett. 
   
A törvénymódosítás rendezi az MVM-csoport tulajdonában lévő elektronikus hírközlő hálózati elemek helyzetét is, azzal, hogy  előírja: az "átviteli rendszerirányítónak", jelenleg a Mavirnak, rendelkeznie kell a tevékenységéhez szükséges kapacitású elektronikus hírközlő hálózati elemekkel is. Az indoklás szerint a törvénymódosítás rendez egyes kérdéseket azért, hogy elősegítse a Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekt keretében tervezett Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) létrehozását. Az NTG infrastruktúrájának alapját a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM Zrt.) optikai hálózata biztosíthatja, anélkül, hogy az a kormányzati célú hírközlési szolgáltató, azaz a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. tulajdonába kerülne. A hálózati vagyon egységének, egységes fejlesztésének és üzemeltetésének biztosítása érdekében ez az elektronikus hírközlő hálózat az MVM Zrt. illetve az általa alapítandó elektronikus hírközlési leányvállalat tulajdona marad úgy, hogy a Mavirnak biztosítja a szükséges kapacitást.

OLDALTÖRÉS: Létrejön a közszolgálat kamarája

Létrejön a közszolgálat kamarája

Létrejön a közszolgálat kamarája

Létrejön a közszolgálat kamarája

Létrejön az állami közszolgálat szakmai kamarája, a Magyar Kormánytisztviselői Kar, valamint a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum. Az ezt megteremtő közszolgálati tisztviselői törvényt keddre virradó éjszaka 245 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a Ház.

A törvény a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők, valamint az ügykezelők közszolgálati jogviszonyára is kiterjed.
A rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál és a katasztrófavédelem szerveinél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre szintén e törvény szabályait kell alkalmazni; emellett a szakmai állami vezetők (közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) és a jegyző jogállását is az új törvény szabályozza.
A Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Közbeszerzési Hatóság köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Magyar Kormánytisztviselői Kar hatásköre a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviselet, a kormánytisztviselői kar tekintélyének védelme, konzultáció a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló jogszabályok megalkotásában, etikai eljárás lefolytatása, díj alapítása, szakmai konferenciák szervezése, valamint tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása. A kar állami ellenőrzését az ügyészség látja el.
A központi érdekegyeztetés eddigi fórumait a jogszabály egységesíti: a jövőben Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) néven működik a közigazgatási szervek, valamint a közszolgálati tisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából.

Átalakul a teljesítményértékelés rendszere. Megszűnik az ügykezelők illetménytáblája, a továbbiakban a munkáltató a garantált bérminimum, illetve az illetményalap hatszorosa körüli mértékben meghatározott felső korlát keretei között állapítja meg az illetmény összegét, figyelembe véve a szolgálatban eltöltött időt is.

A jogszabály lehetőséget ad munkaköri pótlék megállapítására a minisztériumokban, 2012. július 1-jétől.
A törvényjavaslat rögzíti a kormánytisztviselői hivatásetikai alapelveket és kötelezettségeket is, amelynek része a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságos és méltányos jogszolgáltatás, a hűség és elkötelezettség, a méltóság és tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat és a szakszerűség.
A törvény rögzíti az ösztöndíjas foglalkoztatás főbb szabályait is. 
A törvény - fő szabályként - 2012. március 1-jén lép hatályba, a Magyar Kormánytisztviselői Karra, valamint a teljesítményértékelésre vonatkozó rendelkezések 2012. július 1-jén lépnek hatályba.

OLDALTÖRÉS: Újraszabályozták az állam és az önkormányzatok viszonyát

Újraszabályozták az állam és az önkormányzatok viszonyát

Az Országgyűlés hétfőn este név szerinti szavazással fogadta el az új önkormányzati törvényt, amely alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat-, és hatáskörmegosztást.

A parlament 259 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenzéki nem ellenében hagyta jóvá a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg további részét 257 igen és 89 nem mellett szavazta meg.

A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága lesz, hogy a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek. A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának. A kétharmados jogszabály a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi.

Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges.
A javaslat rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalan-ellátás.
A változások közé tartozik az is, hogy a törvény helyiadó-kivetési jogot ad a településeknek saját bevételeik növelésére.
A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, de több feladat-, és a hatáskör elkerül a jelenlegi "szintről", így például a hajléktalan-ellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz.
A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el.

Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő a 2014-es választások után. A közélet tisztasága érdekében a törvény szabályozza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, ami a házas-, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik. A szabályok a bizottságok külsős - nem képviselő - tagjaira is vonatkoznak majd.

A törvény "megerősíti" a polgármestereket a képviselő-testülettel szemben, így például - meghatározott esetekre - vétójogot kap, és tisztségének megszűnéséről csak bíróság dönthet. Testületi ülést évente legalább hatszor kell tartani, akár a fővárosi/megyei kormányhivatal indítványára is.
A helyi konfliktusok feloldásának eszközeként a testület minősített többséggel mondhatja ki saját feloszlását, ekkor három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni; ennek költségét az önkormányzat viseli.
Kivételes eszközként az Országgyűlés a kormány javaslatára is dönthet a testület feloszlatásáról, ha az alaptörvény-ellenesen működik. A köztársasági elnök hatásköre, hogy ekkor megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét az önkormányzati feladat- és hatáskörök ideiglenes gyakorlásával.