Feljelentették a Magyar Telekomot: egyezség az amerikai hatóságokkal

A Magyar Telekom bejelentette: kétéves időtartamú, vádemelés elhalasztásáról szóló megállapodást kötött a DOJ-vel, amelynek értelmében a DOJ a külföldön kifejtett korrupt gyakorlatokról szóló törvény (FCPA) vesztegetésellenes rendelkezéseinek egyszeri és az FCPA pénzügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos rendelkezéseinek kétszeri megsértésével vádolja. A megállapodás alapján a DOJ csütörtökön vádiratot nyújtott be az Egyesült Államok illetékes körzeti bíróságán.
A Magyar Telekom a megállapodás szerint beismerte a DOJ által állított tényeket, és elismerte felelősségét a vádiratban megjelölt cselekmények vonatkozásában. A társaság vállalta, hogy 59,6 millió amerikai dollár (14,3 milliárd forint) összegű büntetőjogi pénzbírságot fizet, hogy együttműködik a DOJ-vel jövőbeli vizsgálatokban, hogy tartózkodik az Egyesült Államok szövetségi büntetőjogának megsértésétől, hogy továbbra is működteti a megfelelőségi programját, és hogy erről a megállapodás időtartama alatt évente jelentést tesz a DOJ-nek.

A DOJ a vádakat a kétéves időtartam elteltével ejti, kivéve, ha a társaság megszegi a megállapodás feltételeit. A megállapodás az illetékes körzeti bíróságának jóváhagyása után lesz hatályos.
Ezen kívül, a Magyar Telekom arról tájékoztatott, hogy a SEC keresetlevelet és egy javasolt végleges ítéletet nyújtott be a társasággal szemben az Egyesült Államok egy másik, az ügyben illetékes körzeti bíróságán. A Magyar Telekom - mint közleményében ismertette - anélkül, hogy akár beismerné, akár tagadná a keresetlevélben szereplő állításokat, hozzájárult a keresetlevél benyújtásához és a végleges ítélethez az SEC vizsgálatának lezárása érdekében. 

A Magyar Telekom szerint a keresetlevél az FCPA vesztegetésellenes, pénzügyi nyilvántartásokkal és belső kontrollokkal kapcsolatos rendelkezéseinek magánjogi megsértésére vonatkozó állításokat tartalmaz. Amennyiben a bíróság jóváhagyja, a végleges ítélet véglegesen eltiltja a társaságot ezen rendelkezések megsértésétől; valamint 25,2 millió amerikai dollár (6,1 milliárd forint) „vagyoni előny elvonása” (disgorgement), továbbá ezen összegre 6,0 millió dollár (1,4 milliárd forint) kamat megfizetésére kötelezi a társaságot.

A Magyar Telekom felhívta a figyelmet, hogy az általa az igazságügyi minisztérium és az SEC vizsgálatainak egyezség útján történő lezárása keretében fizetendő összesen 90,8 millió amerikai dollár (21,8 milliárd forint) összegre a társaság korábban céltartalékot képzett.
A magyar vállalat közleményében hangsúlyozta, hogy "a két végleges egyezség tükrözi, hogy a DOJ és az SEC értékelte a társaság önmagára vonatkozó bejelentéseit, alapos belső vizsgálatát, javító intézkedéseit és együttműködését a DOJ és az SEC vizsgálataival". Kiemelte: a társaság számos javító intézkedést léptetett életbe a vizsgálatok során feltárt problémák kezelése érdekében.
Ezen intézkedések között szerepel a társaság belső kontrolljainak módosítása és továbbfejlesztése, valamint a megfelelőségi program bevezetése. A megfelelőségi program elősegíti a társaság megfelelőségi szabályainak és folyamatainak ismeretét; a rendszer magában foglalja a munkavállalók képzését, egy etikai vonal működtetését, valamint a munkavállalók és a leányvállalatok monitoringját és a velük való kommunikációt. A társaság továbbra is teljes mértékben elkötelezett a felelős társasági működés iránt - szögezte le a Magyar Telekom.
A SEC csütörtöki közleményben erősítette meg a megállapodás létrejöttét.

Az amerikai pénzpiaci felügyelet azzal vádolja a Magyar Telekom három vezetőjét, hogy kitervelt, jóváhagyott és végrehajtott egy olyan akciót, amelynek keretében macedón hivatalnokokat vesztegettek meg 2005-ben és 2006-ban. Céljuk az volt, hogy megakadályozzák egy új versenytárs megjelenését a piacon, és, hogy kedvezőbb szabályozói elbánásban részesüljenek.
A SEC által vádolt korábbi vezetők Straub Elek egykori elnök-vezérigazgató, Balogh András és Morvai Tamás stratégiai igazgatók.
Mint a SEC közleményében írja: a Magyar Telekom macedóniai leányai törvénybe ütköző, mintegy 6 millió dollárt kitevő kifizetéseket tettek hamis tanácsadói és marketing szerződések formájában.
A SEC szerint ugyanezen vezetők 2005-ben egy másik ügylet keretében, Montenegróban 9 millió dollárt folyósítottak négy hamis szerződéssel az állami telekommunikációs vállalat privatizálásának kapcsán.

Az amerikai pénzpiaci felügyelet a Magyar Telekom anyavállalata, a Deutsche Telekom AG ellen is vádat emelt, pénzügyi jelentéseinek elkészítésére vonatkozó, illetve a belső kontrolling szabályainak megsértése miatt. A német anyavállalat 4,36 millió dolláros bírság megfizetésében állapodott meg az amerikai igazságügyi minisztériummal.
Kara Novaco Brockmeyer, a SEC FCPA végrehajtási osztályának vezetője a közleményben úgy fogalmazott: "a Magyar Telekom vezetői hamis szerződéseket használtak arra, hogy korrupt kifizetésekben több millió dollárt folyósítsanak külföldi hivatalnokoknak, akik segítettek a versenytársak távoltartásában és üzletek megszerzésében". "Szándékosan úgy építették fel a csalást, hogy megkerüljék a belső ellenőrzést, majd amikor kérdések merültek fel a "tanácsadói szerződéseket" illetően, "marketing szerződésekké" alakították át őket, hogy elkerüljék a kivizsgálást és, hogy meghosszabbítsák az ügyletet" - tette hozzá
 

OLDALTÖRÉS: Feljelentést tett a Magyar Telekom ellen az amerikai piacfelügyelet

Feljelentést tett a Magyar Telekom ellen az amerikai piacfelügyelet

Korrupciós vádakkal feljelentést tett a Deutsche Telekom AG, magyarországi leánya, a Magyar Telekom, illetve utóbbinak három egykori vezetője ellen az amerikai piacfelügyelet (SEC) - közölte a SEC csütörtökön, a Magyar Telekom az MTI megkeresésére nem kívánta kommentálni a hírt.

A SEC tájékoztatása szerint a Magyar Telekom vezetői 2005-2006-ban fiktív tanácsadói és marketing szerződések formájában 4,88 millió eurót juttattak el macedón hivatalnokoknak annak érdekében, hogy kizárják a piacról versenytársaikat, illetve kedvező szabályozói elbánásban részesüljenek.
Az amerikai piacfelügyelet szerint ugyanezek a vezetők 2005-ben, 4 hamis szerződés keretében 7,35 millió eurót fizettek ki tanácsadóknak azzal a céllal, hogy a pénz egy részét eljuttassák montenegrói hivatalnokoknak. A Magyar Telekom - a vád szerint - azt várta el, hogy a kormányzati hivatalnokok segítsenek a Telekom Crne Gore AD felvásárlásában.
A SEC csütörtökön három korábbi vezető ellen is feljelentést tett: Straub Elek egykori vezérigazgató, illetve Balogh András és Morvai Tamás stratégiai igazgatók ellen.
A piacfelügyelet a vádat arra alapozza, hogy a Magyar Telekom a szabályoknak nem megfelelő módon könyvelte el az így kifizetett tételeket. A Magyar Telekom által elkövetett könyvelési szabálytalanságok azonban a Deutsche Telekom pénzügyi jelentéseiben is szerepeltek, utóbbi papírjaival pedig New Yorkban is kereskednek. Így a Deutsche Telekom vétett a külföldi korrupciós gyakorlatokat szabályozó törvény ellen.
A SEC a New York-i szövetségi bíróságon tett feljelentést.

Januárban a bonni főügyészség leállította a vizsgálatot René Obermann, a Deutsche Telekom AG vezérigazgatója feltételezett magyarországi és macedóniai vesztegetési ügyében, mert nem találta megalapozottnak a gyanút. 
Az üzleti könyveket vizsgáló Pricewaterhouse-Coopers emberei a 2005. év kimutatásait átnézve gyanús kifizetésekre bukkantak; emiatt nem is hagyták jóvá a számokat. Amikor ezek történtek (2005-ben), Obermann volt a német konszern nemzetközi mobiltelefon-részlegének a vezetője. 
A kifogásuk az volt, hogy a jelentős összegű kifizetésekkel szemben nem állt megfelelő szolgáltatás. 

A Deutsche Telekom főnöke már 2010-ben visszautasította a gyanúsítást, hogy szerepet játszhatott a pénzügyi visszaélésekben. Akkor az MTI berlini irodájának megkeresésére reagálva Mark Nierwetberg, a Deutsche Telekom AG kommunikációs részlegének vezetője közölte: René Obermann nyomatékosan leszögezi, hogy a vele szemben fölmerült vesztegetési gyanú teljesen alaptalan, s ez rövid időn belül bebizonyosodik.

Korábban német lapok arról számoltak be, hogy a Deutsche Telekom AG nyolc vezető tisztségviselője ellen folyik nyomozás a balkáni leányvállalatoknál történt vesztegetés gyanúja alapján. A német ügyészséget az amerikai hatóságok jogsegélykérelme késztette lépésre az ügyben. 

Jól értesült körök szerint a SEC akkor felajánlotta, hogy pénzbírság ellenében leállítja a vizsgálatot, a DT azonban nem volt hajlandó fizetni. Ezt követően fordultak az amerikaiak jogsegélyért a bonni ügyészséghez.