Alkotmányellenesnek ítélt három törvényt az Ab

Megsemmisítette az egyházügyi törvényt az Alkotmánybíróság

Megsemmisítette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, júliusban megszavazott törvényt az Alkotmánybíróság, közjogi érvénytelenség miatt - közölte a testület hétfőn az MTI-vel.

Mint írták, az egyházügyi törvény az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon veszti hatályát; a már kihirdetett, de még hatályba nem lépett rendelkezései pedig nem lépnek hatályba.
   
Az Alkotmánybíróság a hozzá magánszemélyektől, jogi személyektől, valamint egyházaktól beérkezett indítványok alapján megállapította, hogy a törvény országgyűlési megalkotása során az egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában, mivel - a többi között - az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától tette függővé, míg az egységes javaslat szerint a nyilvántartásba vételről bíróság döntött volna.
   
Az Ab megállapította, hogy a házszabálynak a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtására vonatkozó rendelkezése a demokratikus hatalomgyakorlás és a köz érdekében végzendő képviselői tevékenység garanciájának minősül, ezért annak megsértése olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő.
   
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság kimondta: az egyházügyi törvény megalkotása során az egységes javaslathoz képest koncepcionális változást tartalmazó, zárószavazás előtti módosító javaslatot a házszabálynak - a közügyek érdemi megvitatásának, a köz érdekében végzendő képviselői tevékenységnek, ezáltal a demokratikus hatalomgyakorlásnak a garanciáját képező, a jogalkotás ésszerű rendjének biztosítékául szolgáló - 107. paragrafusával ellentétesen nyújtották be és fogadták el. Ez az alkotmány 2. paragrafusa 1. és 2. bekezdésének, valamint 20. paragrafusa 2. bekezdésének a sérelmét eredményezte, ezért az Ab az egyházügyi törvény megsemmisítéséről döntött.
   
Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlés figyelmét arra, hogy - az alaptörvény VII. cikkének megfelelő - új törvény elfogadásáig ne helyezze hatályon kívül a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt, amely jelenleg szabályozza a tárgykört.
   
A határozathoz Bragyova András és Holló András alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon, Paczolay Péter, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírók pedig különvéleményt fűztek.


Megsemmisítette a büntetőeljárási törvény több rendelkezését az Ab

Megsemmisítette a büntetőeljárási törvény több rendelkezését az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn hozott határozatában - közölte a testület az MTI-vel.
Az Ab döntése szerint az alkotmányba ütközik, valamint nemzetközi egyezményt sért az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel. 
Alkotmányellenes továbbá a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstől függő elrendelése, a 120 óráig tartó őrizet, s az, hogy az őrizet első 48 órájában a védővel való kapcsolatfelvételt jogorvoslat nélkül megtilthatják - tette hozzá.

Az Alkotmánybíróság szerint nem alkotmányos a törvénynek az a kiegészítése sem, amely a nyomozási bíró számára kötelezővé teszi, hogy nyomozástaktikai szempontokra is figyelemmel legyen az eljárásában, továbbá csak bizonyos feltételek teljesülése mellett alkotmányos a büntetőeljárásnak az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében történő lefolytatása.

Mint közölték, az Ab hétfői ülésén több indítványozó - köztük a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, két országgyűlési képviselő és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke - kezdeményezésére döntött a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény számos, 2011. július 13-án hatályba lépett módosító rendelkezésének az alkotmányosságáról és nemzetközi szerződésbe ütközéséről. 

Az alkotmányellenesnek, illetőleg nemzetközi szerződésbe ütközőnek ítélt rendelkezéseket az Alkotmánybíróság megsemmisítette - fűzték hozzá.
 A határozathoz Balogh Elemér, Bragyova András, Dienes-Oehm Egon, Holló András és Lenkovics Barnabás alkotmánybírák párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon, Holló András, Kiss László, Lévay Miklós, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt fűztek.
Az Alkotmánybíróság vizsgálata során figyelemmel volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára - áll a közleményben.

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Alkotmányellenesnek találta a médiaszabályozás egyes passzusait az Ab

Alkotmányellenesnek találta a médiaszabályozás egyes passzusait az Ab

Az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesek találta a médiaszabályozás több olyan rendelkezését, amely az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével függ össze.

Alkotmányellenesnek találta a médiaszabályozás egyes passzusait az Ab

Az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesek találta a médiaszabályozás több olyan rendelkezését, amely az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével függ össze.

Alkotmányellenesnek találta a médiaszabályozás egyes passzusait az Ab

Az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesek találta a médiaszabályozás több olyan rendelkezését, amely az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével függ össze.

Közlésük szerint az Alkotmánybírósághoz számos olyan indítvány érkezett, amely a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) rendelkezéseit támadta. 
Az Ab a hétfőn meghozott határozatában azokat az indítványokat bírálta el, amelyek elsősorban a nyomtatott és az internetes sajtótermékek, azaz az írott sajtó szabályozásának előírásait kifogásolták. 
Az Ab megállapította, hogy az Smtv. az írott sajtó esetében alkotmányellenesen szabta meg a médiahatóság által számon kérhető előírások körét. Mint írták, a hatósági tartalomfelügyelet lehetősége önmagában ugyan az írott sajtó esetében sem alkotmányellenes, de a jogalkotónak fokozott figyelemmel kell lennie arra, hogy a különböző médiumok szabályozását eltérő alkotmányossági mércék határozzák meg.
   
A testület az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, illetve a nyilatkozatot tevő személy jogai érvényesülésének médiahatósági vizsgálatát - a jogrendszerben meglévő egyéb jogérvényesítési lehetőségek figyelembevételével - az írott sajtó esetében a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozásának ítélte.
   
Annak érdekében, hogy az alkotmányellenesség jogkövetkezménye az audiovizuális média felügyeletét ne érintse, az Alkotmánybíróság nem az érintett tartalmi szabályok, hanem az Smtv. hatályának részleges, az írott sajtóra kiterjedő részének megsemmisítése mellett döntött, a megsemmisítés időpontjaként 2012. május 31-ét határozta meg.
   
Az Ab az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozást is alkotmányellenesnek ítélte. Egyrészt megsemmisítette az Smtv.-nek azt a rendelkezését, amely szerint az újságírót a bírósági és hatósági eljárásokban csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött. A testület szerint ez a szabály alkotmányos indok nélkül nyitja tágra a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét.
   
Az Ab másrészt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg az információforrás felfedésére kötelezés egyébként alkotmányos indokaival összefüggésben. Az újságíró kötelezése ezekben az esetekben is csak kivételesen, bírói kontroll mellett és akkor alkotmányos, amikor a hatóság a szükséges információkhoz egyéb módon nem juthat hozzá. Mivel a szabályozás nem tartalmazza ezeket a megszorításokat, az Ab felhívta a törvényhozót, hogy a hiányosságokat mind a médiaszabályozásban, mind az egész jogrendben pótolja.
   
A testület megvizsgálta a médiahatóság eljárásában a médiatartalom-szolgáltatókat terhelő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó Mttv.-beli szabályozást is. Megállapította, hogy a szabályozás hiányosságai miatt a médiahatóság olyan védett információkat - például ügyvédi titoknak minősülő adatokat - is megszerezhet, amelyek előzetes bírói kontroll nélkül a sajtószabadság és a jogorvoslathoz való jog sérelmére vezetnek. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes mulasztás orvoslására hívta fel a törvényalkotót.
   
A testület ugyanakkor megsemmisítette az Mttv. 175. paragrafusát, amely az egyes hatósági eljárásokban meglévő adatszolgáltatási kötelezettségen túl önálló "adatszolgáltatási eljárás" lehetőségét intézményesítette a médiahatóság számára. A sajtószabadság szükségtelen korlátozásával jár az olyan speciális eljárási rend, amelynek kizárólagos célja a megszerzett adatok alapján további eljárás megindításának megfontolása a médiahatóság részéről - olvasható a közleményben. 
   
Az Ab végül az Mttv.-ben szabályozott média- és hírközlési biztos intézményét támadó indítványokat is elbírálta. A határozatban megállapította, hogy a médiahatóság részeként működő, nem jogsértéseket, hanem érdeksérelmeket vizsgáló biztos fellépése a sajtó tevékenységébe való jelentős állami beavatkozásnak minősül. Közleményük szerint  nincs alkotmányos indoka annak, hogy a biztos "méltányolandó érdekek" sérelme vagy annak veszélye esetén fellépjen. A biztos intézményének létrehozása ezért a sajtószabadságot alkotmányellenesen korlátozza.
   
Tekintettel arra, hogy a biztos a sajtószabadságot nem érintő körben, például hírközlési ügyekben is eljárhat, a rá vonatkozó szabályozást az Alkotmánybíróság 2012. május 31-ével semmisítette meg, így a jogalkotónak megfelelő idő áll rendelkezésére a jogintézmény esetleges újraszabályozására.

NMHH: a médiaszabályozás jó

Célját és rendszerét tekintve alkotmányos a sajtó szabályozása - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Szóvivői Irodája hétfőn az MTI-vel arra reagálva, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a médiaszabályozás több olyan rendelkezését, amely az írott sajtót érinti.

Az Ab döntése az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével függ össze. 
Az NMHH közleménye ezzel kapcsolatban rámutat: az Ab egyrészt megerősíti, hogy a médiaszabályozás célját és rendszerét tekintve alkotmányos, másrészt a médiaalkotmány és a médiatörvény néhány rendelkezésének pontosítását, illetve kiegészítését írja elő a jogalkotó számára. 
"A döntés egyértelművé teszi, hogy alkotmányos, ha a nyomtatott és internetes sajtóval kapcsolatos hatósági feladatokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács látja el. A határozat megállapítja, hogy a nyomtatott és az internetes sajtótermékek nyilvántartásba vételének kötelezettsége alkotmányos szabály" - olvasható a közleményben. 
A közlemény kiemeli: az Alkotmánybíróság döntése elismeri, hogy a sajtótermékekre vonatkozó tartalmi szabályok túlnyomó többsége - az alkotmányos rend védelme, a gyűlöletbeszéd tilalma, a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők sértő bemutatását tiltó szabályok, a kiskorúak védelme és a reklámszabályok - maradéktalanul megfelelnek az alkotmányosság követelményének, tehát a sajtóra és a televíziós és rádiós médiaszolgáltatásokra nézve egyaránt előírhatók. 
"A döntés értelmében szintén alkotmányosak az emberi méltóság, az emberi jogok, a magánélet védelmére és a nyilatkozat visszavonásának lehetőségeire vonatkozó szabályok, ám ezek a sajtótermékek tekintetében további pontosításra, kiegészítésre és részletezésre szorulnak" - olvasható az NMHH közleményében. 
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szóvivői Irodája tudatja: a határozat megállapítja, hogy Magyarországon az új médiaszabályozás előtt a büntetőeljárásokban nem létezett forrásvédelem, az új szabályozás ezzel szemben megteremtette az újságírók forrásainak védelmét, amit azonban szükséges tovább erősíteni.
"Az Alkotmánybíróság mai határozata érdemben nem befolyásolja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hivatalának, és az NMHH Médiatanácsának médiaigazgatási eljárások során folytatott eddigi jogalkalmazói gyakorlatát, melynek továbbra is egyik fő célja, hogy elősegítse a szólás- és sajtószabadság érvényesülését" - áll a közleményben.

OLDALTÖRÉS: Lázár: megtaláljuk az alkotmányos megoldásokat

Lázár: megtaláljuk az alkotmányos megoldásokat

Lázár: megtaláljuk az alkotmányos megoldásokat

Lázár: megtaláljuk az alkotmányos megoldásokat

Alkotmányos megoldásokra törekszik a Fidesz mind az új médiaszabályozás, mind az új büntetőeljárási rendelkezések azon részleteiben, amelyeket hétfőn alkotmányellenesnek minősített az Alkotmánybíróság (Ab) - közölte Lázár János, hozzátéve, hogy az egyházügyi törvény megsemmisítéséről szóló Ab-döntést pedig okafogyottnak tartja.

A Fidesz frakcióvezetője az MTI-nek adott nyilatkozatában leszögezte: az Ab hétfői döntéseit és azok előkészítését a Fidesz - "minden korábbi hírrel ellentétben" - nem ismerte. "Tiszteletben tartjuk az Ab integritását, semmiféle háttéregyeztetés, megbeszélés nem folyik az Ab és a Fidesz-frakció között" - hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a testület döntéseit is tiszteletben fogják tartani.
   
Az Ab hétfőn közölte, hogy alkotmányellenes passzusokat talált több törvényben is. Alkotmányellenesnek ítélte egyebek mellett a médiaszabályozás több olyan rendelkezését, amely az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével függ össze. Ezzel kapcsolatban Lázár János kifejtette: az Ab döntése szerint a vizsgált szabályozási rész alapvetően alkotmányos, csak részkérdésekben állapított meg alaptörvény-ellenességet a testület. Az utóbbi döntést a Fidesz tudomásul veszi, és támogatni fogja, hogy ezek korrekciója mihamarabb megtörténjen, várhatóan a parlament tavaszi ülésszakában.
   
Hangsúlyozta ugyanakkor: a legfontosabb az, hogy az Ab úgy ítélte meg, lehet Magyarországon szabályozni az írott és az elektronikus sajtót. Ez azért nagy jelentőségű - folytatta -, mert korábban az ellenzék és több nemzetközi szervezet is a médiatörvény alkotmányellenességére hivatkozott, illetve arra, hogy a szabályozás túlterjeszkedő. "Húsz év után végre az Ab feketén-fehéren kimondta, igenis lehet az írott és az elektronikus sajtóra szabályokat alkalmazni. Hogy ezek technikai értelemben helyesek vagy helytelenek, jók vagy rosszak, az egy más kérdés" - összegezte véleményét.
   
Arról, hogy az Ab megsemmisítette a büntetőeljárási törvény több rendelkezését is, a frakcióvezető úgy fogalmazott, sajnálja az Ab álláspontját, ahhoz ugyanakkor továbbra is ragaszkodik a kormányoldal, hogy a legfőbb ügyésznek, amíg nagyok a bíróságok ügyterhei - az Országos Bírósági Hivatal elnökével egyeztetve -, legyen mérlegelési jogköre azzal kapcsolatban, hol emel vádat. Az erről szóló módosító indítvány már a parlament asztalán van, és új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályban rögzíteni is fogja a Ház, így az alkotmányos alapelv lesz. "Ez nagyon fontos annak érdekében, hogy a büntetőeljárások gyorsításának legalább ez a része megtörténjen" - mondta, hozzáfűzve: Németországban is gyakorlat, hogy a legfőbb ügyész maga határozza meg, hol emel vádat.

Lázár János hozzátette, hogy a más passzusokat érintő Ab-döntéseket részletesen elemzik majd "az igazságszolgáltatás hatékonysága szempontjából, mert az igazság mihamarabbi kiderülése mindenki számára fontos Magyarországon". "Alkotmányos megoldásra fogunk törekedni az Ab döntését tiszteletben tartva", várhatóan szintén a tavaszi ülésszakban - jelentette ki, megjegyezve, hogy az eljárások gyorsításáról nem mondanak le.

A büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatban az Ab döntése szerint az alkotmányba ütközik, valamint nemzetközi egyezményt sért az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel. Alkotmányellenes továbbá a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstől függő elrendelése, a százhúsz óráig tartó őrizet, s az, hogy az őrizet első negyvennyolc órájában a védővel való kapcsolatfelvételt jogorvoslat nélkül megtilthatják.
 Azzal kapcsolatban, hogy közjogi érvénytelenség miatt az Ab megsemmisítette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, júliusban megszavazott törvényt, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, okafogyottnak tartja a döntést, a testület ugyanis eljárási hibákat állapított meg a jogszabály elfogadásával összefüggésben, csakúgy, mint a Fidesz szakértői, s ennek jegyében már pénteken bejelentették: hatályon kívül helyezik a törvényt. Az új egyházügyi törvényt - érdemben nem változtatva annak tartalmán - várhatóan december 30-án fogadja el az Országgyűlés. Lázár János megjegyezte, az átmeneti törvényben is szabályozzák majd az egyházügyi törvény legfontosabb alapelveit, így például a parlament jogosultságát arra, hogy meghatározza, melyik szervezet lehet Magyarországon egyház, és melyik nem.