Reform előtt az önkormányzatok

A Belügyminisztérium által elkészített,  az önkormányzati  rendszert átalakító  koncepciónak döntési jogkörökkel, szervezeti rendszerekkel kapcsolatos részével korábban már foglalkoztunk. Összeállításunkban az önkormányzatok finanszírozásának, gazdasági működésének átalakításával kapcsolatos elképzelésekről és az ezeket bíráló ellenvéleményekről olvashatnak.

A  Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős  államtitkára nevével fémjelzett koncepció helyzetértékelése szerint az elmúlt húsz év során folyamatosan szűkült az önkormányzatok mozgástere, a helyi közszolgáltatások biztosítása egyre nagyobb erőfeszítéseket igényel, a finanszírozás elnehezült a rosszul működő elemek egymást erősítő hatására.

Az önkormányzati rendszer átalakítására kidolgozott koncepció készítői szerint az önkormányzatok gazdasági ellehetetlenülését az önkormányzati rendszer belső ellentmondásai, működési zavarai, másrészt a nagy ellátórendszerek elmaradt reformjai, az állam szerepvállalásának tisztázatlansága, harmadrészt az állami támogatások mértékének folyamatos csökkenése és a feladatok növekedése okozta. A rendszer alulfinanszírozottsága különösen 2002 és 2010 között volt jelentős, amikor közel ezermilliárd forintot vettek ki az előző kormányok az önkormányzatok zsebéből - írják a koncepció készítői.

Ők  sem zárják ki azt a lehetőséget, amit sok polgármester is gondol, hogy a finanszírozási problémákat a hiányzó pénz biztosításával is meg lehetne oldani. Ám azonnal el is vetik ezt a megoldást. Úgy vélik, a jelenlegi költségvetési helyzetben erre nincs lehetőség, ráadásul nem is jelentene igazi megoldást szerintük, hiszen akkor a feladatok rossz rendszeréhez nem nyúlnának hozzá.  Az őszre a parlament elé kerülő koncepció készítői a mostanra átláthatatlanná vált normatív támogatási rendszer helyett egy új feladatfinanszírozó rendszert építenének ki, kötött finanszírozási metódusokkal.
 
Az elképzelést a fideszes politikusok közül is sokan megkérdőjelezik. A Balaton Fejlesztési Tanács májusi ülésén dr. Bóka István elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen nagy átalakításnál rendkívül fontos az előzmények elemzése. Ha a helyzetértékelés rossz, akkor rosszak lesznek a következtetések is. A kezdetektől zajló pénzkivonásokra utalva a problémák fő okát abban látja, hogy az állam nem nyújt megfelelő segítséget az önkormányzatoknak a közszolgáltatások finanszírozásában. 
 

Egyetért a sokféle normatíva és a rendkívül bürokratikus rendszer egyszerűsítésével. Elméletileg a feladatfinanszírozás ellen sincs kifogása. De különösen a balatoni településekre nézve veszélyesnek tartja a koncepció készítői által felvázolt konkrét megoldást, mert nem derül ki, hogy milyen módon tudják kezelni a speciális feladatok ellátását.
 
Ha feladatfinanszírozásról beszélünk, akkor még az is előfordulhat, hogy megszűnik az idegenforgalmi adó normatív kiegészítése, s ez szerinte hihetetlen igazságtalanságokhoz vezetne. Hisz már az is hatalmas problémát okozott, hogy a forintonként járó korábbi kétforintos támogatást lecsökkentették.
 Ezt a helyzetet legfeljebb akkor lehet megfelelően rendezni, ha a pluszfeladatot ellátó települések valamilyen lakosegyenérték alapján többet kapnak annál, mint amire az állandó lakosok száma alapján jogosultak lennének. Balatonfürednek például a 13 700 állandó lakosával körülbelül húszezres település terhét kell vinni, a 24 ezres Siófok lakosegyenértéke pedig valahol 40-45 ezer körül van Bóka István szerint.
 
Balassa Balázs szigligeti polgármester azt javasolta, hogy a központi támogatások megállapításánál egy-egy üdülőingatlan után kapjanak legalább akkora támogatást a kommunális feladatok ellátásánál, mint egyetlen állandó lakosra. 
Az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos tervekről megkérdeztük Sarkadi-Nagy András nyirádi polgármestert, aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) megyei tagozatvezetőjeként összegyűjtötte a többi tagtelepülés vezetőjének véleményét is.

 
- Ha valóban bekövetkezik, amit a koncepció javasol, és megszűnik a kötöttség nélkül felhasználható támogatások lehetősége,  ez nagymértékben sértené az önkormányzatok gazdálkodási önállóságának jogállami elvét. Emellett nem ösztönözne a hatékonyabb feladatellátásra. A jelenlegi rendszerben vannak olyan feladatok, amelyek a rendelkezésre bocsátott normatíván belül megoldhatók, és vannak olyanok is, amelyeknél a normatív támogatást jelentős mértékben ki kell egészíteniük az önkormányzatoknak. Például a közoktatási alapnormatíva jelenleg a tényleges kiadások felét sem fedezi. Csak akkor szabhatnák meg, hogy a pénzzel pontosan mit csináljunk, ha az önkormányzatok által ellátott feladatokat a központi költségvetés teljes mértékben finanszírozná. Ehhez azonban a jelenleginél lényegesen több pénz kellene.
 
A polgármester több más mellett hibásnak tartja azt az elképzelést is, ami szerint az önkormányzat csak akkor határozhat el egy fejlesztést, ha biztosítani tudja a megtérülést meghatározott időn belül.
 
- Ez  képtelenség, mivel az önkormányzati beruházások többsége humán szolgáltatásokra, infrastruktúra-fejlesztésre irányul. Ezek esetében üzleti értelemben nem beszélhetünk megtérülésről. Helyesebb lenne azt megkövetelni a megtérülés helyett, hogy akkor indíthat az önkormányzat fejlesztést, ha a tervezett létesítmény megvalósítása a társadalmi hasznok/költségek számítása alapján nagyobb társadalmi hasznot eredményez, mint amennyi lenne a meg nem valósítás esetén elmaradt társadalmi haszon, illetve az emiatt elszenvedett társadalmi kár.
 
A fentiek csak részletek a Belügyminisztériumban elkészült, őszre a parlament elé kerülő koncepcióból, amit kormánypárti polgármesterek is bírálnak. Dr. Bóka István szerint nem biztos, hogy szükség van ilyen nagy átalakításra. Lehet, hogy csak a finomhangolást kellene elvégezni a mindenki által ismert anomáliák mérséklésével - véli a füredi polgármester. Hogy mi is lesz a vita vége, az várhatóan a színfalak mögött zajló egyeztetések során dől el. 



Az állam fizetné a tanárokat

Az önkormányzati rendszer átalakításáról készített belügyminisztériumi koncepció újraszabná az óvodák, általános és középiskolák finanszírozását is. Az ősszel a parlament elé kerülő dokumentum szerint a pedagógusok bérét az állam fizetné, az  önkormányzatok pedig a rezsit, azaz az oktatási épületek fenntartását pénzelnék. Ez egyelőre javaslat, semmi sincs eldöntve.

 
Marton Béla fűzfői polgármester, aki korábban iskolaigazgató is volt, úgy véli, elnagyoltak az oktatás átszervezéséről szóló elképzelések. Nem tisztázták például, mi számít dologi finanszírozásnak. Csak az ingatlan fenntartása, a rezsiköltségek, vagy bele kell érteni a szakmai eszközbeszerzéseket is? - kérdezi. Ha az önkormányzat csak véleményezi az intézményi működést meghatározó pedagógiai programokat, de a döntés nem az övé, viszont a nélküle elfogadott programok terheit neki kell viselnie, akkor ez feszültséget teremt a településen. A vezetők kiválasztása is helyi ügy. Ha csak véleményt nyilváníthat a település ebben, és azt nem kötelező figyelembe venni, az csak látszatdemokrácia, az ilyen döntéseket helyben kell meghozni - mondja.
 

Szerintem

Az önkormányzati rendszer módosításáról készített javaslat szerint a jövőben szankcionálni kell a képviselők, polgármesterek hibás döntéseit. Így például a javaslat szerint a következő helyhatósági választás idejére elvesztenék választhatóságukat azok a képviselők, polgármesterek, külsős alpolgármesterek, akiknek hivatali idején adósságrendezési eljárás indul az önkormányzat ellen. Teljesen egyetértek azzal, hogy valamilyen módon fel kell lépni a felelőtlen gazdálkodás ellen. De semmiképpen sem lenne szerencsés, ha egy ügyben ártatlan személyek bűnhődnének az elődök döntései miatt. Hiszen az is lehet, hogy egy község vezetőinek még az előtt kell az adósságrendezési eljárást elindítani, hogy valamit is tehettek volna, ahogy ez például Ősiben is volt.
 
Győrffy Árpád
[email protected]