Balog: nem tűrjük, hogy elvegyék az állam erőszakmonopóliumát

"Senki nem engedheti meg magának, hogy rendteremtő szerepben, a rendőrséget helyettesítve lépjen föl" - mondta az államtitkár az V. Európai Roma Platform tanácskozás sajtóértekezletén. Ha ezt "bármilyen civil csoport vagy pártkatonaság" megteszi, abból "sokkal nagyobb baj lesz, mint amekkorát kezelni akartak, vagy meg akartak előzni" - jegyezte meg. Úgy fogalmazott: "Könnyű masírozni, de utána, ha elmennek, a problémát mégiscsak az államnak kell kezelnie".
   
Nagyon fontos a gyülekezési jog, de legalább olyan fontos, hogy ezzel senki ne éljen vissza - mondta. Ennek a kezelésében lehet fejlődni - ismerte el, hozzátéve, hogy éppen ezért az államtitkárság konzultált a kérdésről emberi jogi szervezetekkel, köztük a Társaság a Szabadságjogokért képviselőivel.
   
Balog Zoltán visszautasította azt a sajtótájékoztatón feltett egyik kérdésben foglalt állítást, miszerint a kormány nem tesz semmit "az olyan típusú ügyekben, mint Gyöngyöspata és Hejőszalonta". Mint elmondta, a kormány konfliktusmegelőző és -kezelő mechanizmust hozott létre; ennek keretében megyénként egy-egy kormánymegbízott felügyeli a helyzetet.
   
"Nagyon fontos, hogy lássuk azt a kilátástalanságot, azt a katasztrofális közbiztonsági helyzetet is, amely ma még sajnos a magyar vidéket jellemzi". Ezért természetesen elsősorban az állam felelős - fűzte hozzá -, de, mint mondta, "azoknak az embereknek a kétségbeesése, akik sokszor rossz eszközökhöz nyúlnak, legalább olyan megértést igényel".
   
A Heves megyei Gyöngyöspatán a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai március elejétől csaknem három héten át járőröztek, állításuk szerint a megszaporodott bűncselekmények miatt. A Jobbik helyi vezetője, Juhász Oszkár az MTI-nek korábban azt mondta: azért járőröznek, mert sok bejelentést kaptak vagyon elleni bűncselekményekről, garázdaságról, zaklatásról, s a bűncselekmények mögött helyi cigányokat sejtenek.
   
A Jobbik március 6-án - a rendőrség becslése szerint mintegy ezer ember részvételével - demonstrációt tartott a Heves megyei településen. Vona Gábor, a párt elnöke ez alkalomból úgy fogalmazott, hogy "magyarpárti tüntetést" tartottak a községben.
   
Hejőszalontán április 2-án a Jobbik vonult fel, állítása szerint "a cigányok által elkövetett bűnök" ellen tiltakozva. A megmozdulás ellen ugyanakkor az LMP és több civil szervezet tiltakozott a Borsod megyei településen.
   
Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos kijelentette: "lendületet vehet" a romák integrációja, különösen azokban a tagállamokban, ahol sok roma él.
   
A biztos szerint négy kiemelt területen, az oktatásban, a foglalkoztatásban, az egészségügyi ellátásban és a lakhatásban kell kijelölni a konkrét cselekvési irányokat a nemzeti romastratégiákban. Az uniós forrásokat pedig lényegesen hatékonyabban kell felhasználni - mondta.
   
Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos elmondta: az unió keretstratégiát dolgoz ki, amely összefogja a nemzeti programokat, mert minden tagállamban eltérő a helyzet. A bizottság kedden kiadott koncepcióját tanácsi formációkban vitatják meg a tagállamok, majd júniusban az Európai Tanács elé kerül - fejtette ki. 
   
A tavaly nyári franciaországi események (romákat toloncoltak ki) felhívták a figyelmet arra, hogy valamit mindenképpen tenni kell a romák integrációjáért - hangsúlyozta.
   
Bizakodásra ad okot, hogy az Európai Parlament (EP) nagy többséggel fogadta el a múlt hónapban a kérdésről szóló jelentést - mondta Járóka Lívia néppárti (Fidesz) EP-képviselő, aki szerint legalább három-négy év kell, amíg az "első jeleket" látni lehet, és 40-50 év, mire sikerül megteremteni a tényleges esélyegyenlőséget.
   
Valeriu Niculae, a Roma- és kisebbségügyi szakpolitikai központ elnöke megjegyezte, hogy a cigányellenesség légkörében nem lehet integrációról beszélni. A civil szervezet vezetője rámutatott, ilyen körülmények között a legképzettebbek sem tudnak beilleszkedni.
   
A platform helyszíne, a Néprajzi Múzeum előtt az esemény idején több csoport képviseletében több mint százan tüntettek, magyar és roma zászlókat lengettek. A szinte folyamatosan dobszóval és kiabálással kísért rendezvényen a magasba tartott transzparenseken egyebek között az állt: "Párbeszéd nélkül nincs platform", "Munkát, kenyeret, minőségi oktatást", "Vess véget a szegregációnak", "Segély helyett munkát", "Védelmet a rasszista erőszak ellen", "Magyarok vagyunk, csak aztán cigányok".
   
A jelenlévők "a romák" nevében egy kiáltványt osztottak ki, illetve olvastak fel, melyben tiltakozásukat fejezték ki többi között amiatt, hogy az uniós országok kormányai "tétlenül tűrik" a szélsőjobboldali pártok uszítását.
   
A demonstráción megjelent Balog Zoltán is, és beszélgetett a táblákat tartó romákkal. A fideszes politikus azt mondta a résztvevőknek, hogy a kormány több munkáról, jobb oktatásról akar gondoskodni, és meg akarja őrizni az emberek biztonságát, függetlenül attól, hogy romák vagy nem romák. Arra a felvetésre, miért nem vonták be a romákat az integrációs stratégia elkészítésébe, arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentumot (az európai roma keretstratégiát) most hozták nyilvánosságra.
   
Balog Zoltán a romákkal folytatott beszélgetést megzavaró (ugyancsak roma demonstrálóktól érkező) bekiabálásokra utalva azt mondta, megérti az indulatokat, mint mondta, ilyen helyzetben ő maga is el lenne keseredve.



Dossziénk a magyar EU-elnökség további híreivel.