Ellenszavazat nélkül támogatta a Fidesz-frakció Schmitt Pált

A Fidesz frakcióvezetője az Országházban tartott tájékoztatóján elmondta: a képviselőcsoport megerősítette korábbi döntését is, amely szerint Domokos László fideszes képviselőt támogatják az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöki tisztségére, Warvasovszky Tihamért, Székesfehérvárnak az MSZP, az SZDSZ és a Fehérvári Polgárok Egyesülete támogatásával megválasztott polgármesterét pedig az ÁSZ-alelnöki pozícióra.

Lázár János tájékoztatása szerint Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök az ülésen kiegészítette, illetve megindokolta javaslatát az ÁSZ elnökének, alelnökének, valamint a köztársasági elnöknek a jelölésével kapcsolatban.

Schmitt Pál maximálisan képes arra, hogy a nemzeti együttműködés, összefogás jegyében a köztársasági elnök legfontosabb küldetését betartsa, vagyis ne kétharmadot, hanem háromharmadot vagy - a határon túli magyarokat is beleértve - négyharmadot képviseljen majd - tájékoztatott a pártelnök-miniszterelnök jelöléséről Lázár János.

Orbán Viktor általános érvényű indoklásában felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a Fidesz soha nem kaphatott volna ilyen méretű társadalmi felhatalmazást az áprilisi választáson, ha baloldali szavazók nem támogatták volna; ezért nagyon fontos, hogy "ne gesztusokat tegyünk, (...) hanem a saját baloldali szavazóink miatt is jelöljünk olyan személyeket társadalmi tisztségekre, közjogi méltóságokra, akik képesek baloldali értékeket megjeleníteni, és baloldali embereket képviselni" - ismertette a frakcióvezető. Ezért fontos például Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnöki és Bihari Mihálynak Ab-taggá való jelölése - tette hozzá.

"Nagyon sok baloldali választópolgár van Magyarországon, aki a mostani kormány mögé állt, aki azt látja, hogy a parlamentben a Fidesz képviseli az érdekeit, és ezért körültekintően kell eljárunk akár az alkotmányozásról van szó (...), akár közjogi méltóságokról vagy társadalmi felelősségvállalásról" - mondta, majd kijelentette, hogy a jövőben is jelölnek majd olyanokat, akik vállaltan baloldali identitásúak.

Arra a kérdésre, hogy kötelező szavazás lesz-e a keddi államfőválasztáson, Lázár János úgy válaszolt, minden szavazás kötelező szavazás, hiszen a Fidesz-frakció alapszabálya szerint ha a képviselők döntenek, akkor az mindenkire érvényes.

A szocialisták azon kifogására, miszerint Schmitt Pál politikai jelölt, a frakcióvezető felidézte, Göncz Árpád a szabad demokraták ügyvivője volt, Mádl Ferenc az Antall-kormány minisztere volt, Sólyom László pedig az Alkotmánybíróság elnökeként számos olyan döntésnek volt a részese, amely társadalmi vitákra volt alkalmas, mégis mindhárman kiváló köztársasági elnöki munkát végeztek.

MSZP: Balogh András alkalmasabb

Az MSZP-frakció Balogh András államfőjelöltségét támogatja a keddi parlamenti szavazáson, mert alkalmasabbnak tartják erre a posztra, mint Schmitt Pált - közölte Mesterházy Attila sajtótájékoztatón hétfőn.

A szocialista frakcióvezető hangsúlyozta: Balogh Andrást autonómabb személyiségnek és felkészültebbnek tartják, mint ellenfelét.

Mesterházy Attila szerint a két jelölt összehasonlításában érdekes helyzet, hogy az MSZP jelöltjét több, összesen négy frakció tartotta alkalmasnak a köztársasági elnöki posztra.

Felidézte: az MSZP-frakció hétfőn délelőtt meghallgatta Schmitt Pál, és értékelték az ott elhangzottakat, majd egyhangú döntést hoztak arról, hogy Balogh Andrást támogatják. Jelezte: a frakcióból senki nem kért felmentést a kötelező szavazás alól.

Szavai szerint bár Schmitt Pál azt mondta magáról, hogy ő az "emberek embere", meglepetésükre számos konkrét kérdésre nem adott választ, amelyek az embereket érintik. Példaként említette az egykulcsos adó bevezetését, a minimálbér megadóztatását.

Mesterházy Attila sajnálatosnak tartja, hogy a házelnök egy már elfogadott törvényről, a kormánytisztviselőkről szóló jogszabályról úgy beszélt, mintha az még a Ház előtt lenne és lehetne rajta változtatni.

Az látható, hogy egy embernek biztosan az embere Schmitt Pál, Orbán Viktornak - fogalmazott, mivel szerinte a jelölt semmilyen garanciát nem tudott adni arra, hogy szembe tud menni a miniszterelnök, a Fidesz-frakció vagy a kormány kéréseivel.

Jelezte: a szocialista frakció döntött arról is, hogy nemmel szavaz az Állami Számvevőszék vezetőinek hétfői megválasztásakor.

OLDALTÖRÉS: Államfőjelöltek Magyarországon 1990 óta

Államfőjelöltek Magyarországon 1990 óta

A Fidesz parlamenti frakciója hétfőn ellenszavazat nélkül támogatta Schmitt Pál jelenlegi házelnök köztársasági elnökké választását. Az MSZP-frakció Balogh András történész-diplomata államfőjelöltségét támogatja a keddi parlamenti szavazáson. Az MTI-Sajtóadatbank összefoglalója a rendszerváltás utáni négy államfőválasztáson induló jelöltekről.

Az Országgyűlés 1989. október 20-án - az ún. sarkalatos törvények között - elfogadta a köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvényt, amely szerint az első alkalommal közvetlen elnökválasztást tartanak még a parlamenti választások előtt, a következőkben pedig majd az Országgyűlés választja meg Magyarország államfőjét. Az SZDSZ kezdeményezésére kiírt, és 1989. november 26-án rendezett első országos népszavazáson az állampolgárok amellett voksoltak, hogy csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására. 1990. március 1-jén a még régi összetételű Országgyűlés ismét a közvetlen elnökválasztást iktatta törvénybe, annak időpontját az új parlamenti választások utánra időzítve.

A március-áprilisi választások nyomán felálló új parlament két legjelentősebb politikai ereje, a kormányra készülő Magyar Demokrata Fórum és az ellenzéki Szabad Demokraták Szövetsége 1990. április végén viszont abban állapodott meg, hogy a parlament válasszon államfőt, s megegyezett a leendő államfő személyében is. Ezt követően indult még aláírásgyűjtés a közvetlen elnökválasztás lehetőségéről, de az e tárgyban rendezett, július 29-i újabb referendum az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett.

Ezek után az Országgyűlés 1990. augusztus 3-i ülésén Szabad György, a Ház megbízott elnöke bejelentette, hogy Göncz Árpád írót, szabaddemokrata politikust, addigi házelnököt 143 képviselő jelölte köztársasági elnöknek, és miután más javaslat nem érkezett, ő lett az egyedüli jelölt. A titkos szavazáson a leadott 310 voksból 295 szólt Göncz Árpád mellett, s mindössze 13 képviselő szavazott ellene, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első köztársasági elnöke.

1995 májusában, Göncz Árpád mandátumának lejárta előtt, a kormányzó MSZP-SZDSZ koalíció ismét az író-műfordító-politikust jelölte államfőnek. Vele szemben június 7-én a három ellenzéki párt: az MDF, a KDNP és a Fidesz képviselőcsoportja közösen Mádl Ferenc jogászprofesszort, az Antall-kormány korábbi miniszterét jelölte. A június 19-i titkos szavazáson 259-en (a szükségesnél eggyel többen) szavaztak Göncz Árpádra, Mádl Ferenc 76 voksot kapott, 14 szavazat pedig érvénytelen volt. Ezzel Göncz Árpád lett újabb öt évre a köztársasági elnök.

Mivel egy személy legfeljebb két egymást követő ciklusra választható államfőnek, 2000-ben Göncz Árpád már nem indulhatott a tisztségért, a Fidesz-FKGP-MDF kormánykoalíció pedig ismét Mádl Ferencet javasolta államfőnek. Vele szemben az ellenzék nem állított jelöltet, így 2000. június 6-án Mádl Ferencet - a harmadik fordulóban - 243 igen és 96 nem szavazattal öt évre köztársasági elnökké választották.

2005-ben a kormányzó MSZP az április 15-i kongresszusán döntött a köztársaságielnök-jelölt személyéről. A szavazáson Szili Katalin házelnök 309, Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke 230 szavazatot kapott az 541 érvényes szavazatból. Egy-egy szavazat jutott Horn Gyulának és Bihari Mihálynak, míg Bárándy Péter korábban visszalépett. Az MSZP koalíciós partnere, az SZDSZ nem értett egyet Szili Katalin jelölésével: Kuncze Gábor pártelnök megfogalmazása szerint az SZDSZ ugyan nem tud önállóan jelöltet állítani, azonban ellenzi, hogy pártpolitikust jelöljenek a posztra.

2005 februárjában a Védegylet ökopolitikai civil szervezet kezdeményezésére több mint száz közéleti személyiség, művész, tudós, pedagógus, jogász és más aláíró nyílt levelet intézett az országgyűlési képviselőkhöz az államfőjelölés ügyében, kérve, hogy Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság első elnökét válasszák meg köztársasági elnöknek. Dávid Ibolya, az MDF elnöke bejelentette, hogy alkalmasnak tartja Sólyom Lászlót a köztársasági elnöki tisztség betöltésére. Május 27-én a Fidesz ügyvezető elnöksége Sólyom László jelölését támogatta az államfői tisztségre, majd 30-án a frakció egyhangúan támogatta az ügyvezető elnökség ajánlását.

A 2005. május végi határidőig az MSZP 177 képviselője Szili Katalint, a Fidesz 70 képviselője Sólyom Lászlót jelölte köztársasági elnöknek, utóbbihoz csatlakozott az MDF 8 képviselője. A június 6-7-i elnökválasztás alkalmával az SZDSZ-frakció többsége egyik jelöltre sem szavazott, így Sólyom Lászlót a harmadik fordulóban 185 szavazattal, 182 ellenében öt évre a Magyar Köztársaság államfőjévé választották.

Az ötödik államfőválasztás előtt, 2010. június 6-án az MSZP kongresszusa, majd június 21-én a frakció is egyhangúan Balogh András történész, thaiföldi nagykövet köztársasági elnökké jelölését támogatta. Június 23-án Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök Schmitt Pál házelnököt javasolta államfőjelöltnek a Fidesz-KDNP-frakciónak.

A Lehet Más a Politika június 23-án bejelentette, hogy Sólyom László újabb államfőjelöltségét támogatja. A Jobbik még január 16-án, kampánynyitó rendezvényén Morvai Krisztinát nevezte meg köztársaságielnök-jelöltjének. Mivel mindkét parlamenti csoportnak kevés a képviselője a jelöléshez (50 ajánlás szükséges), ezért a többi frakcióhoz fordultak, hogy támogassák jelöltjeiket.

Sólyom László köztársasági elnök államfői mandátuma augusztus 5-én éjfélkor jár le, az Országgyűlés június 29-én választ köztársasági elnököt.