Megöli a törvény a madárfüttyöt? - Szigorúbb állatvédelem

Maróti Béla, az Ebtenyésztők Országos Egyesülete veszprémi szervezetének elnöke a madarakra vonatkozó szabályozás ellen például kifogással élne. Az ismert szakember kanárikat versenyeztet, melyeket az előírtnál kisebb, húszcentis kalitkában edzenek rövid ideig, hogy szép éneklésre bírják. Ez régi, bevett módszer, amihez a tenyésztők ragaszkodnának.

Az általunk megkérdezett kisállat-kereskedőket felkészületlenül érte a változás, ami nemcsak pluszmunkával, hanem több kiadással is jár. Az állatvédők szerint a törvénynek más, égetőbb problémákkal, mint például a túlszaporodással és a kóbor léttel kellene foglalkoznia. Kinek jó hát a szabályozás?

Megnehezítik a rendelkezések a kereskedők és tenyésztők életét
 
A gömbakvárium és aranyhal kapcsolatáról elhíresült törvény március elsején jelent meg, de rendelkezései júniustól lépnek életbe. Az érintettek szerint számos evidenciát tartalmaz - mint például, hogy automatából nem lehet állatot venni és csomagban sem küldeni -, de nem oldja meg az állattartást feszítő problémákat. Megnehezíti viszont a kereskedők és tenyésztők életét.

Maróti Béla, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete veszprémi szervezetének elnöke meglepő dolgot mond az állatvédelmi törvény kapcsán: tapasztalatai szerint a kutya nem akar futni.

- Fut, persze, mert a gazdi azt várja el tőle - fejti ki nézeteit a szakember -, kis korától arra ösztönzi, hogy fusson, sétáljon. Pedig a kutya nem akar mást, csak a gazdi közelében lenni. Nagy butaságnak tartom, amikor azt hallom: egy nagy testű kutyát ne tartsunk a harmadikon! A nagy testűek főként szeretnek csak úgy heverészni a gazdi mellett. Amelyik kutya szabadon jár ki-be az emeleti lakásból, nem akar mindenáron szaladni.

Maróti Béla vizslákat tenyészt, vadászik is, azt mondja, oda persze szívesen megy vele az eb, de mozgásigénye ennyi. Ezért az állatvédelmi törvény módosításának - mely előírja az állat megfelelő mozgatását abban az esetben, ha az előírtnál kisebb helyen tartják - szerinte nem sok értelme van, bár azzal egyetért, hogy tartósan láncra, szíjra ne kössék a kutyát, inkább építsenek kennelt neki. A tenyésztő szerint a törvény egyéb rendelkezései kézenfekvőek, és aki komolyan vette a szakmáját, eddig is ennek szellemében járt el, az egyes fajok tartási helyének meghatározásával viszont nem minden esetben ért egyet.

- Azt a törvény alkotói talán nem tudták, hogy az énekesmadarak egyes fajai versenyeztetésekor bizony az általuk előírtnál kisebb kalitkát használunk. A kanárikat például verseny előtt húszcentis kalitkában eddzük, így érjük el, hogy a hangjuk, énekük szép legyen. Ez ellen, azt hiszem, kifogással élünk.

Maróti Béla szerint nagyon szükség volna arra, hogy a gyerekeket felkészítsék az állattartásra és az állattal való helyes viselkedés szabályaira, mert így kevesebb gyerek esne kutyatámadás áldozatául.

Az állatvédelmi törvény ilyen gyorsan történő szigorítása meglepetés volt a kisállat-kereskedőnek. Egy  veszprémi állatkereskedés vezetője, Németh Ágnes szerint az országos egyesületük véleményére senki nem volt kíváncsi. A boltvezető több mint húsz éve foglalkozik kisállatok eladásával. Ágnes maga böngészi a közlönyben megjelent jogszabályt, és értelmezi, mi is vonatkozik üzletére. A bolt nagy átalakítást ugyan nem igényel, a változás mégis pluszpénzébe kerül.

- Eddig is volt állatorvosunk - mondta a boltvezető -, aki megnézte az állatokat. Gömbakváriumot eddig sem ajánlottunk aranyhalhoz, csak ha a vevő azt kérte. A többi állatra előírt tartási hely, körülmény nekünk nem probléma, kivéve a halakat. Mi eddig is úgy tartottuk az állatokat, hogy azok jól érezzék magukat. Ez a szigorítás azoknak okoz gondot, akik kis helyen zsúfoltak össze sok állatot. Engem az bosszant, hogy odafönt eldöntenek valamit, az érintetteket pedig meg sem kérdezik. Az ilyen nagy átalakításokhoz állami támogatást viszont nem adnak.

Az állatvédők sem ezt akarták. Az egyik legnagyobb szervezet, az Orpheus közleményben juttatta el számos szerkesztőségbe a kifogásait, melynek lényege, hogy sokkal fontosabb lenne a törvény erejével lesújtani azokra, akik kedvencüknél még a kötelező féregtelenítést, oltást sem végeztetik el, illetve megakadályozni a túlszaporodást.

Dr. Bujáky Miklós kisállat-klinikus, szakállatorvos jó-nak tartja a módosításból azt, mely arról rendelkezik, hogy a kereskedéseknek kötelező állatorvossal szerződniük.

- Ennek helyessége a gazdasági állattartásban már bebizonyosodott - fejtette ki a szakember. - Nem minden kereskedő tudja, miként is bánjon az állatokkal, főleg ha azok egzotikusak vagy veszélyes kategóriába tartoznak. Szükség van a szakértő kontrollra. Fontos, hogy a magánállatorvosi tevékenységnek nincs hatósági árszabása, vagyis megegyezés kérdése a szerződés díja: ne féljenek tehát a kereskedők attól, hogy horribilis összeget kell kötelezően állatorvosra költeniük.

Játékosan, könnyedén

Török László, a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark igazgatója elmondta: felvilágosító, tudományos jellegű előadások, képzések helyszínéül hozták létre a nemrég megnyitott Böbe majom tanodáját. Itt tartják az állatkerti szakköröket gyerekeknek és a nyári táborokat is, ahol a kicsik az állatgondozás, állatvédelem, állattartás fontosabb szabályaival és teendőivel is megismerkedhetnek játékosan, könnyedén.

A jogszabály-módosítás elgondolkodtatott. Nem értem például, hogy a hal miért ne érezhetné jól magát
a gömbakváriumban - persze ha van benne víz...

Mielőtt bárki megróna: tudom, milyen a felelős állattartás, kutyákat, sőt prémgörényeket is tenyésztettem - pár százat. Ezt megelőzően gyermekestől hárman éltünk egy 20,7 négyzetméteres garzonban. És képzeljék, nem fájt! Minden demagógia nélkül mondom: néha azt érzem, állatainkat nagyobb becsben tartjuk, mint az embereket.
Ez állati! Végre egyszer jó lenne a lovon maradni...

Tremmer Tamás