Cafeteria: a tanárok panaszai

Egy hete írtunk arról, hogy parlamenti döntés alapján a polgármesteri hivatalokban és más közhivatalokban foglalkoztatott köztisztviselőknek mostantól kötelező adni a cafeteriaként ismert adó- és járulékkímélő juttatásokból. A melegétkezési utalványra, üdülési csekkre, internethasználatra és más, az szja-törvényben meghatározott kedvezményes adózású szolgáltatásokra fordítható juttatás az idén éves szinten nem lehet kevesebb 193 250 forintnál és nem lehet több 966 250 forintnál.

Egy hete röviden azt is megírtuk, hogy a szintén az adóforintokból finanszírozott másik nagy munkavállalói csoport, a közalkalmazottaké - pedagógusok, egészségügyi és közművelődési dolgozók - kimaradt a kötelező juttatásból.

Nekik, ahogy a magánszférában dolgozóknak is, csupán adható az ilyen pluszfizetés. A közalkalmazotti cafeteria-juttatás nemcsak azon múlik, hogy a vezető akar-e ilyent adni, a kérdés, van-e miből.

- A veszprémi önkormányzat eddig évi 54 ezer forint értékű étkezési hozzájárulást adott a közalkalmazottaknak. Az idéntől ezt 25 százalékos adó terheli a meleg étkezésnél is - tudtuk meg Bán Mihálytól, a Pedagógusok Szakszervezetének veszprémi titkárától.

Mint elmondta, a Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanácsban tárgyalásokkal szeretnék elérni, hogy az eddigi nettó összeget emeljék fel havi ötezer forintra és az önkormányzat vállalja át az idén belépett adóterhet. Így az éves 60 ezer forintos nettó juttatás az önkormányzatnak 75 ezer forintba kerülne egy közalkalmazott után. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, hogy ez a munkavállalói igény, megállapodás nincs. Hosszabb távon szeretnék, ha a közalkalmazottak ilyen juttatása elérné a köztisztviselőkét.

Ehhez a remélt tempóval évtizedekre lehet szükség. Mint egy héttel ezelőtt lapunkban olvashatták, a megyei jogú város köztisztviselői a tervek szerint az idén 340 ezer forint cafeteria juttatást kapnak a fizetésükön felül, ami egy hivatalnok esetében a járulékkal együtt 425 ezer forintba kerül a veszprémieknek. Tehát 5,6-szorosába annak, mint amennyit egy pedagógusra fordítanának, ha a képviselők támogatják a szakszervezeti igényt.

Egyes településeken nem is az a kérdés, hogy a közalkalmazottak megkapják-e a tavalyi összeget, vagy mennyivel tudják csökkenteni a különbséget, mert esetleg már tavaly sem volt náluk ilyen béren kívüli juttatás. Az ősi általános iskolában dolgozó közalkalmazottak is ebbe a körbe tartoznak, sem ruhapénzt, sem étkezési hozzájárulást nem kaptak a múlt évben - tudtuk meg Katona Péter igazgató-helyettestől. Igaz, a helyzetük nem tekinthető általánosnak, a környék iskoláiban általában étkezési hozzájárulás még jutott a közalkalmazottaknak is.

- Az idén abban bíztunk, hogy legalább a melegétkezési utalvány belefér az intézmény költségvetésébe, de a legutóbbi megbeszélés óta attól tartok, most sem lesz. Ebben szerepe van annak is, hogy a köztisztviselőknek kötelezően adni kell. Mivel az önkormányzatok jelentős része nehéz anyagi helyzetben van, a köztisztviselői kötelező juttatás miatt csak a közalkalmazottakon tudnak spórolni. Ez a megkülönböztetés tovább növeli a közszféra dolgozói közötti feszültséget. A finanszírozási különbség eddig is jól érzékelhető volt a fizetéseknél, hiszen az azonos végzettségű, életkorú köztisztviselők eddig is másfél-kétszeres fizetést kaptak. A cafeteria új szabályai a béren kívüli juttatásokra is kiterjesztik ezt a hátrányos megkülönböztetést.

Katona Péter szerint a központi szabályozás még az esélyét is elveszi annak, hogy a két foglalkozási csoport közötti különbséget az önkormányzatok helyben csökkentsék - ha egyáltalán lenne ilyen szándékuk. Véleménye szerint a rendszer alapjaiban igazságtalan, felrúg minden esélyegyenlőséggel kapcsolatos elvet. Miközben más területeken hatalmas összegeket fordítunk az esélyegyenlőség látszatának megteremtésére, a valóban kritikus pontokon inkább ellene teszünk - mondja az igazgatóhelyettes.