Európában csökkent, Magyarországon nőtt az üzemanyag-fogyasztás

A munkacsoport hétfői közleménye éppen ezért sürgeti a kormányt, hogy álljon el a tömegközlekedést és a vasúti teherszállítást sújtó további megszorításoktól, és kiemelten támogassa ezeket a tevékenységeket.
    
A csoport kifejtette azt is, hogy a kormány, ha megkésve is, de helyesen döntött az üzemanyagok adójának július elsejei emeléséről.
    
A dokumentum idézi az Európai Statisztikai Hivatal július elején kiadott jelentését, ami szerint 2008 decembere és 2009 áprilisa között az Európai Unió 27 országában átlagosan 6,9–10,9 százalékkal visszaesett az üzemanyagok felhasználása. Ezzel szemben Magyarországon minden hónapban 0,1-1,8 százalék közötti növekedés volt megfigyelhető.
    
A munkacsoport szerint különösen szembetűnő a változás akkor, ha azt is figyelembe veszik, hogy az elmúlt időszakban a 27-ekben, így Magyarországon is minden hónapban csökkent 1,2-4 százalék közötti mértékben a kiskereskedelmi forgalom.
    
A Levegő Munkacsoport szerint a magyar adatok az adórendszer torzulásait is jelzik: az üzemanyagok jövedéki adóját 2002 óta nem emelték, pedig azóta az infláció 44 százalékos volt. 

Ez azt jelenti, hogy ilyen módon 2002 óta – 2008. évi árszinten számolva – közel 1.000 milliárd forinttal kevesebb folyt be a költségvetésbe a közúti közlekedésnek nyújtott többlettámogatás miatt.
    
A csoport számításai szerint ezt az összeget kapta meg a közúti közlekedés ahhoz képest, mintha a jövedéki adó és a hozzá kapcsolódó áfa reálértéken a 2002. évi szinten maradt volna.
    
A Levegő Munkacsoport figyelmeztetett arra is, hogy üzemanyagárak elkerülhetetlenül emelkedni fognak, hiszen az olaj iránti kereslet növekszik, a készletek pedig egyre apadnak.
    
A csoport úgy véli, az üzemanyagadók rendszeres emelése elősegíti, hogy Magyarország is fokozatosan alkalmazkodjon ehhez a helyzethez, s ne hirtelen zúduljon rá a hatalmas áremelkedés. 

Az olajár növekedését ugyanis nem lehet megállítani a határon. Ezt a magyar kormány már az 1970-es években is megpróbálta, aminek a közlemény szerint a következménye közismert: torz fejlődés, az elavult gazdasági szerkezet továbbélése, óriási pazarlás és hatalmas államadósság.
    
A közlemény szerint az Európai Unió pénzügyi biztosa is megállapította, hogy az üzemanyagadók alacsonyan tartása valójában a külföldi olajtársaságok támogatását jelenti. Ez hibás jelzést küldene a kőolajtermelő országoknak, vagyis azt, hogy az európai országok átvállalják a növekvő üzemanyagárakat.
    
A Levegő Munkacsoport megfogalmazta azt is, hogy az éghajlati válság is elkerülhetetlenné teszi a kőolaj-felhasználás nagymértékű csökkentését: szerinte a növekvő üzemanyagadók éppen erre ösztönöznek.