Problémát jelentenek a külföldiek?

Történt ez annak ellenére is, hogy egészen az ezredforduló utáni első évekig a külföldiek nagy hányada csak egyfajta átszállónak tekintette Csehországot, célja a Nyugatra való kijutás volt. Miután 2004-ben Csehország tagja lett az Európai Uniónak, maga is a migráció célpontjává vált.

Az első, nem hagyományos bevándorlási hullám évének 1993-at lehet tekinteni, amikor Csehszlovákia kettéválását követően majdnem félmillió, korábban szlovák állampolgár vette fel a cseh állampolgárságot. 

Különösebb megrázkódtatást ez nem okozott, hiszen 1918-tól 1992-ig a csehek és a szlovákok közös államban éltek, s azok a szlovákok, akik a válás után a cseh állampolgárságot választották, többnyire már korábban is Csehországban éltek és dolgoztak. Különféle felmérések szerint a csehek továbbra is a szlovákokat tartják a magukhoz legközelebb állóknak, illetve a számukra legrokonszenvesebb népnek. 
    
A másik jól elkülöníthető csoportot a vietnamiak alkotják. A szocialista Vietnam mintegy 5-6 ezer állampolgára, akiket a rendszerváltás Csehszlovákiában ért, többnyire ott is maradt, s vállalkozásra adta fejét. 

Piacokon kezdték, de ma már üzletekben működnek, többnyire olcsó ruhát, cipőt, táskát, élelmiszert, gyümölcsöt árulnak. Többen meggazdagodtak, számuk megtízszereződött. 

Külön világot alkotnak, vannak szervezeteik, újságjaik, könyvkiadásuk, rendezvényeik, de integrálásuk a többségi társadalomba még csak a kezdeténél tart. Főleg a szegényebbeket a csehek továbbra is lenézik, szinte mindenütt letegezik őket. 

Ez fontos mutató egy olyan társadalomban, ahol gyakran még a barátok is egész életen át magázódnak. Hivatalosan nincsenek nemzetiségként elismerve, holott ez évek óta vita tárgya.

A harmadik nagy csoportot a klasszikus vendégmunkások - ukránok, moldovaiak és más volt szovjet köztársaságbeliek - alkotják. Ők a legszegényebbek és a legkiszolgáltatottabbak. 

Az ezredfordulóig zömük feketén dolgozott, gyakran tartózkodási engedélyük sem volt. Csehországnak azonban szüksége volt munkájukra. 

A cseh vízumkiadás különösen Ukrajnában és Vietnamban számított nagy üzletnek. "Bejutni" Csehországba a prágai sajtó szerint átlag mintegy 10 ezer dollárjukba került az érintetteknek, akik tetemesen eladósodtak. Ezen a téren még mindig nagy a maffia szerepe, gyakori az erőszakos számlakiegyenlítés.

Fordított irány 
   
Amíg nőtt a cseh gazdaság, nem voltak különösebb problémák. Tavaly azonban a helyzet megváltozott, a problémák azóta egyre gyülekeznek.
    
Néhány éve még zöldkártya-programot is meghirdetett meg a cseh kormány, amelynek célja a szakképzett, fiatal és lehetőleg többgyermekes külföldiek letelepülésének a megkönnyítése volt. Idén februárban azonban már egészen más természetű program látott napvilágot: bejelentették, hogy a kormány anyagilag is támogatni fogja azokat a külföldieket, akik a hazájukba való visszatérés mellett döntenek. A cseh állam megtéríti az útiköltséget a visszatérőknek, akik 500 eurós támogatást is kapnak. 

Eddig 61 millió koronát költöttek erre a célra; mintegy négyezren - zömmel vietnamiak, mongolok, moldovaiak, ukránok - tértek haza. 

Az újabb repatriálási akciót egy hónapja hirdette meg Prága, azzal a különbséggel, hogy a felére csökkentették a támogatást. Közben Csehország korlátozta a hosszabb idejű tartózkodásra feljogosító vízumok kiadását is egyes országokban. 

A belügyminisztérium kimutatása szerint a gazdasági válság következtében eddig mintegy 12 ezer külföldi állampolgár vesztette el munkahelyét az országban. S ami lényeges: nemsokára mintegy 68 ezer külföldi munkavállaló engedélye jár le. 

Hivatalos adatok alapján tavaly év végén mintegy 267 ezer külföldi dolgozott engedéllyel az országban, az illegálisan dolgozó külföldiek számát pedig több tízezerre becsüli a sajtó. 

A hatóságok attól tartanak, hogy a munka nélkül maradt külföldiek nehéz helyzetbe kerülnek, ami a bűnözés növekedéséhez vezethet. Ugyancsak számolni kell azzal, hogy ebben a helyzetben megemelkednek az állam szociális kiadásai. 

A lakosság hozzáállása a külföldiekhez, különösen a vendégmunkásokhoz, negatív irányba módosult. A legújabb felmérés szerint a csehek több mint kétharmada úgy véli, hogy azok a külföldiek, akik az utóbbi tíz évben telepedtek le, problémát jelentenek az ország számára. Ez a 68 százalék tíz százalékkal több, mint egy éve. 
    
Az emberek 28 százaléka ugyanakkor nem lát problémát a külföldiek bevándorlásában.

Arra a kérdésre válaszolva, hogyan befolyásolják a külföldiek a csehországi valóságot, az emberek 74 százaléka azt válaszolta, hogy jelentősen hozzájárulnak a bűnözés növekedéséhez, 72 százalék szerint növelik a munkanélküliséget, míg 71 százalék attól tart, hogy az országban ismeretlen betegségeket hozhatnak be külföldről. 

Csak a megszólítottak 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a külföldiek hozzájárulnak a cseh gazdaság fejlődéséhez. Érdekes, hogy amikor azt firtatták, gond van-e a külföldiekkel a válaszadók lakhelyén is, csak a megkérdezettek 29 százaléka válaszolt igennel. 

Szociológusok a felmérés eredményének kiértékelésekor azért arra az álláspontra jutottak, hogy a megkérdezettek többsége nem saját tapasztalatai, hanem közvetett módon megszerzett ismeretei, illetve bizonyos előítéletek alapján nyilatkozik a cseh földön letelepedett külföldiekről.