Takarékos a vetés - Műtrágya van elég, de drága

Dr. Radovits Tibor, a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója tájékoztatójában úgy látta, bár a szokásosnál későbbi az idei kitavaszodás, ez nem árt a vetésnek. A növények kedvező körülmények esetén képesek behozni a csúszást, főleg, ha jó minőségű a vetőmag és a talajerőpótlás.

A statisztikai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy hazánk területének döntő hányadán az éghajlati elemek közül a csapadék tölti be a legfontosabb szerepet. 

A szántóföldi növénytermesztés termelékenységét a csapadék mennyisége és megoszlása mintegy 70 százalékban határoz-za meg, míg a többi éghajlati elem együttes hatása a becslések szerint mintegy 30 százalék. 

A tervezett mennyiség és minőség elérése, a termesztés biztonságának növelése a növények optimális trágyázásán, kielégítő tápelem-ellátottságán alapul. 

Az optimális pótlást segítik a laboratóriumi vizsgálatok, melyeket megyénkben több helyen, így például Badacsonytomajon a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézben végeznek el. 

Hazai agroökológiai viszonyok között a szántóföldi növények termésnövekedése a nitrogén hatására a legerőteljesebb.

Azért okozott aggodalmat a veszély, hogy nem lesz elegendő ebből a műtrágyából a vetéshez, de a gyakorlat azt igazolta, hogy műtrágya lenne elég, csak a gazdák egy részének nem jut rá pénze. 

Hitelt nemigen kapnak, és a termények eladása sem gyors folyamat. Ugyanezt mondhatjuk el a vetőmagok kiválasztására. 

Annak ellenére, hogy a gazdák jól tudják: a mennyiség és minőség stabilitásának, a garantált, ellenőrzött minőségű végtermék előállításának alapja az igazolható származású, fajtaazonos, védett mag, azaz a fémzárolt vetőmag használata. 

A vetőmag minősége esetenként nagyobb hatást gyakorol a termésre, mint a fajta. Ennek ellenére előfordul, hogy kényszerből gyengébb minőségű vetőmagot használnak a termelésben.