Már van, ahol tilos a sózás

Az új jogszabály még nem épült be a köztudatba. A múlt év végén megszületett kormányrendeletben többek között az szerepel, hogy járdán síkosságmentesítésre csak olyan anyag használható, amely a környezetében lévő fa vagy cserje egészségét nem veszélyezteti.

Apró lépés ez a zöldek só elleni harcában, de mégis elértünk valamit, mondta lapunknak Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője.

A környezetvédő elmondta: a jogszabály előkészítésében a civil zöldszervezetek is részt vettek, bár igen kevés idő állt rendelkezésükre a tervezet véleményezéséhez. 

Lenkei Péter szerint az utak síkosságmentesítéséhez számos más anyag is jó, melyek minden szempontból alkalmasabbak a feladatra, mint a só. 

A legtöbb helyen mégis ezt használják, aminek a háttérben álló igen erős gazdasági érdek az oka. Vannak azért pozitív példák is, a fővárosban például a hidak síkosságmentesítésére már nem sót szórnak, mivel tapasztalták, hogy mekkora károkat okoz az építményekben a só .

Az új jogszabály a belterületi közterületekre vonatkozik, s így minden ezzel kapcsolatos jogkört a települési jegyzőkre ruház, tudtuk meg a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen.

Ezzel még kevesen vannak tisztában. Az általunk megkeresett kisebb önkormányzatok nem tudtak az új jogszabályról, Veszprémben viszont Károlyi Zoltán környezetvédelmi referens már utánajárt az előírásoknak. 

Mint mondta, 50 ezer forintra büntethető, aki rongálást követ el a fás szárú növényekben, például sózással. A jogszabály azonban nem állapítja meg pontosan, mit tartalmazhat a szóróanyag, így a Veszprémi Közüzemi Zrt. például olyan anyagot használ, melynek fele só, negyven százaléka bazaltzúzalék, tíz százaléka pedig fűrészpor. 

Vannak azonban olyan helyek a városban, ahol egyáltalán nem használhatnak sót, így például a viadukton, a Rákóczi utcában vagy a Szabadság téren. A veszprémi önkormányzat hirdetményben értesíti majd a lakosságot a só használatáról, s a tavaszi módosításkor a jogszabály rendelkezéseit beépítik a helyi köztisztasági rendeletbe.

A jogszabály sajnos nem rendelkezik a külterületekről, így ott továbbra sem várható változás az érdesítőanyagok használatában. 

A Magyar Közút üzemeltetési osztályvezetője, Szabó Bernát tegnap kérdésünkre elmondta: a közút most is dolimitzúzalékot (akkorát, ami nem veszélyezteti az autók épségét), nátrium-kloridot és kalcium-kloridot használ jégmentesítéshez. 

Az üzemeltetési osztályvezető megjegyezte: nem tudnak olyan szabályról, ami korlátozást jelentene számukra nemzeti parki vagy természetvédelmi területen.