Balatonfüredi aukció negyedszer

Jó érzékkel nyáron lép be a műtárgy piacra Balatonfüreden a Pintér Aukciósház, amikor a világban mindenütt szünetel az eladás, holott Pintér Péter szerint a gyűjtőszenvedély ilyenkor is dolgozik az emberekben, nem áll le. Egyébként éppen ennek tulajdonítja sikerüket, külföldről is egyre több az érdeklődő. Az augusztus 16-ára, a füredi Vitorlás étterembe meghirdetett negyedik műtárgy árverésre már most több előjegyzés érkezett, mint tavaly, a legtávolabbi érdeklődő thaiföldi. A Vaszary Villában kiállított alkotásokat sokan megnézik, ami érthető, hiszen ismert nevektől szerethető művek láthatók Balaton, nyár, szerelem tematikában. A legdrágább Hubert Sattlertől a Naplemente a Nápolyi öbölben (1873) című festmény. De ugyanebbe a kategóriába tartozik Egry Józseftől a Napfényes délután című olajkép a festő korai koraszakából. De van Mattis Teutsch-festmény, Szőnyi-akvarell és Barcsay-tusrajz. Tóth Menyhérttől egy szép fehér olajkép és kortársak egész sora Pintér Sonja válogatásában. Ahogyan Pintér Péter mondja, a kortársak, köztük Péterfy Ábel , Verebics Katalin, Szotyory László szinte Ikea-poszter áron kaphatók. velük azokat a 30-40 éveseket kívánják megszólítani, akik láthatóan érdeklődnek a művészet iránt és számukra nem csak a festmények, de a rajzok és grafikák is érdekesek. Nem a legnagyobb nevekre utaznak, hanem a jó minőségre adott kategóriában. Kérdésemre, hogy valóban erősödik-e a kortársak iránti kereslet és végetért-e a válság a művészeti piacon, Pintér Péter kifejtette:

– A válság nem ért véget, de már elindult a kereslet fölfelé. A helyzet normalizálódni látszik, ám úgy tűnik, az aranykor véget ért. Az árak korábban évről évre növekedtek, most ez gyökeresen megváltozott, 2008-ban mintha elvágták volna a korábbi száguldást, amikor a nagyvilágban és itthon is egymást követték az árverési rekordok, ennek köszönhetően a hazai galériákban és az aukciókon megjelentek a magyar festészet minőségi darabjai.

A gazdasági válság előtt ahogy a fejlett világban, úgy nálunk is trendi lett kiállítás megnyitókra, művészeti aukciókra járni és műtárgyakra költeni.

Kortársakat gyűjteni mindig nagyobb kihívás, igazi szellemi teljesítmény – magyarázza Pintér Péter, mert ehhez alaposabb tájékozottság és tudás kell, mint a klasszikusok esetében, ahol beállt életművek és stabil árszintek vannak. A kortárs piacon nehezebb eligazodni, divatok, túlmenedzselt életművek megtéveszthetik a tájékozatlanokat, De ezek idővel mind helyükre kerülnek. A műtárgy olyan befektetés, mellyel türelmesen kell bánni, jó ha van idő elgondolkodni.

S hogy miért vásárol műalkotást valaki? Talán, hogy megmutassa, hogy bármit megengedhet magának. De vannak olyanok is, akiknek az a legnagyobb élvezet, ha olyasmire költhetnek, ami esztétikai élményt nyújt nekik és másoknak is. De vásárolhat az ember üzleti megfontolásból is. Bármi is a magyarázat a műtárgyvásárlásra, kell hozzá valamennyi felesleges pénz, amiről tudni lehet, hogy tíz-húsz évig nem lesz rá szükség. Ebből a pénzből van kevés a gazdasági világválság óta, ám mint Pintér Péter állítja, lassan de biztosan javulni látszik a helyzet, a balatonfüredi aukció iránt megnyilvánuló érdeklődés is erre enged következtetni.