2016.10.11. 07:23
Hangulatos ünnepség egy bájos településen
Meghívott vendégként vettem részt október 1-jén Bakonytamásiban az idősek világnapja tiszteletére tartott ünnepi megemlékezésen. A szép számmal megjelenteket Németh Károly polgármester köszöntötte megható, szép szavak kíséretében.
Kiemelve, hogy a település rengeteget köszönhet a munkában megfáradt időseknek, akik még ma is óvják, szépítik falujukat, példát mutatva a fiataloknak. Az esemény meghívott vendége Bors Richárd író, valamint Lukács László nyugdíjas festő volt. A helyi nagyszülői gyökerekkel rendelkező Bors "Ricsi" eddig megjelent három könyvébe engedett betekintést, melyekből részleteket olvastak fel. A műsor háziasszonya Fenyvesiné Gajdacsik Ildikó volt, aki gördülékenyen vezette a műsort, frappáns kérdéseket intézve az íróhoz, még a vadételek receptjeibe is betekintést nyerhettünk. Jómagam legújabb festményeimet mutathattam be. Mindehhez gesztenyékkel és őszi levelekkel díszített asztalok adtak hátteret. Az alkalomhoz illően saját verseimből is előadtam néhányat, melyek megérintették a hallgatókat.
Ezután a pápai Pegazus Színház művészeinek fergeteges műsora következett. Szebbnél szebb operettdallamok csendültek fel szűnni nem akaró taps kíséretében. Gyorsan telt az idő, mindenki jól érezte magát, feledésbe merültek a gondok, betegségek, az önfeledt vidámságé volt a főszerep.
Vannak települések, melyeken átutazva, nem sok maradandót lát az ember, Bakonytamási nem ilyen, itt illik lassítani, de legjobb megállni és szemügyre venni a változásokat. Tamási a régió egyik legrendezettebb, jó benyomást keltő települése. Nem hiányzik az újgazdagok villasora, egyszerűségével és pedáns tisztaságával emelkedik ki a környék települései közül. A központban ötletes szüreti dekoráció mosolyog ránk. Zirc felől IV. Béla emlékparkja, Pápa felől a 750 éves évfordulóra készített millenniumi park az országzászlóval fogad bennünket. Az utcák aszfaltozottak, az előkertek virágosak, a házfalak frissen színezettek. Mindenütt érzékelhető, hogy a falu jó kézben van, szeretik és nagy becsben tartják az itt élők, és büszkék településükre.
Elégedetten, jóleső érzéssel vesz búcsút az átutazó e bájos településtől és nyugtázza, hogy így is lehet és ilyen szellemben kellene élni másutt is.
Lukács László