Védelemre szorulnak a fecskék

A melegedő időjárással új szúnyogfajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. Az egészségünket veszélyeztető betegségeket terjesztő szúnyogok és a szintén a klímaváltozás hatására érkező újabb kártevő rovarok elleni biológiai védekezésben is óriási szerepük van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek és a denevéreknek, melyek csökkentik ezek számát - derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményéből.

Ezért is aggasztó a hazai fecskeállomány ezredfordulót követő drámai csökkenése. Ennek hátterében egyrészt az élőhelyek átalakítása, fészkelőhelyek és táplálék csökkenése (az állattartás összeomlása, túlzott kemizálás és akár a nem megfelelően végzett szúnyogirtás) áll, másrészt a klímaváltozás (sár, fészeképítő anyag hiánya a szárazodó tavaszokon, vonulási veszteségek), és, ami a legszomorúbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása okozza a problémát.

Molnár- és füstifecskék sarat gyűjtenek. Drámai a csökkenés
Fotó: Orbán Zoltán

A napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építő fecskék védelmében a lakosságnak kiemelt szerepe van. Állománycsökkenésük megállítását, megfordítását mindenekelőtt a meglévő aktív természetes fészkek, fészektelepek fokozott védelmével; az ezek mellé március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel; április közepétől június végéig sárgyűjtő helyek létesítésével és fenntartásával; valamint az ember- fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével érhetjük el.

A partfalakban fészkelő partifecske-kolóniáknak is segíthetnek az emberek, ha a lejtősre erodálódás miatt költésre alkalmatlanná vált, méternyi magas földfalakat családi kalákában, baráti társasági összefogás keretében ásóval függőlegesre faragják - tanácsolja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.