Tojót keresek családalapításhoz - kukac, hernyó, médiaérdeklődés bőviben!

Elég megemlíteni a sivatagi és szaharai sármányt, amelyek a földi élőhelyek legembertelenebbjeit foglalják el. Rokonom továbbá a kucsmás és a sövénysármány, melyek kicsit északabbra, mediterrán macchiabozótban bujkálnak, és erre minden okuk meg is van, tekintettel az olasz vadászati kultúrára, aminek alappillére a mozog = lelőni igepár. Legutóbb déli határállomásunkon 11 668 ismeretlen eredetű madártetemet találtak egy kamionban olasz célállomással, amelyekből ott előkelő éttermekben hosszú nyársakon készülnek el a flambírozott madárfalatkák.

Citromsármányok: télen nagy csapatokban a marhatelepek és gőzölgő trágya körül sertepertélve láthatjuk őket

Igazából ez nem egy természetvédelmi cikk akarna lenni, de meg kell említeni egy szívszorító ír emlékemet, amikor is az aranni rákhalászok a fogott tarisznyarákok ollóit letördelték, és az így megcsonkított állatokat visszadobálták a vízbe, amelyek elég tanácstalanul mászkáltak éhhalálra ítélve az átlátszó víz fenekén. Egyszóval lelketlenek vagyunk a kis állati lelkekkel.

Kerti sármány (hortulana)

Magyarországon télen nagy csapatokban a marhatelepek és gőzölgő trágya körül sertepertélő citromsármányokat láthatunk leginkább, amelyekben - lássuk be - megvan a hajlandóság a potyalesésre. Viszont csapatukban rejtezve találta meg Palkó Sándor egy pajtában a fenyősármányt Zala megyében. Tőlük úriasabb jelenség viszont a bajszos sármány, aki kifejezetten a nyaktörő helyeket kedveli, de hát szárnnyal ez azért nem akkora kunszt, mint, mondjuk, a természetfotósnak utána menni és megörökíteni például a Bélkövön, ahová egyébként rendszeresen hirdetnek hajnalmadártúrát is februárban. A probléma csupán annyi, hogy a hajnalmadárnak felejtenek el szólni, hogy fellépése lesz, úgyhogy nem tudom, hányadik éve már egy redvás hollópárt mutogatnak a nagyérdeműnek.

Törpe sármány

Távolabbi rokon még a nádi sármány, amelyről egy szakkönyv nem felejti el megjegyezni, hogy a poszáta és nádirigó sokkal ügyesebben bujkál a nádszálak között, mintha ez valami tornászverseny lenne, és különben sem látott még az a valaki üstökös gémet, amint csőrrel talajt fog, noha jobb és bal lábával is megmarkolt vagy öt-öt nádszálat.

Erdei sármány

Egyébként, ha valaki több fantáziával és kevesebb szakértelemmel jellemezni akarna minket, azt mondhatná, hogy úgy nézünk ki, mint az álarcosbálba készülő verebek, akik közül ki vörös mellényt húzott, ki Zorro-álarcot kötött fel, vagy álbajuszt ragasztott.

Ha tudnék továbbá olvasni, jó kis cikket találtam volna a Daily Telegraph című lapban, ahol mint ortolan szerepelek, és az angolok vesznek védelmükbe, kéjesen taglalva a franciák teljes utálatosságát, akik, szemben az olaszokkal, sokkal kifinomultabb madárhóhérok. Szakácsfenoménjuk, Alain Ducasse egyenesen a francia parlamentnél lobbizik, hogy legalább néhány jelesebb alkalomkor meg lehessen enni engem, felidézve a régi jó tanyasi ízeket - a mogyoróét, az édes húsét, a fügéét, amivel megtömnek, hogy aztán egészben kisüssenek, mint egy 30 000 forint körüli fogást. Maga Mitterrand elnökük is boldogan ment a halálba, miután osztrigákat, libamájat evett néhány nappal korábban, desszertként két ortolánnal - így szólnak az asztali krónikák.

Úrias bajszos sármány, amely kifejezetten a nyaktörő helyeket kedveli

Természetesen persze az angolok sem mindig voltak ilyen szentimentális úriemberek, elég csak az 1600 körüli oly népszerű medveheccekre utalni, ahol is a medvére négy-öt pitbullt uszítottak, és lehetett fogadni mind a két félre, valamint az utolsó kutya agyoncsapásáig eltelt időre, illetve a medve elvérzésének hosszára is. Valószínűleg innen nőttek ki a mai napig híres angol fogadóirodák, ahol mindenre lehet tippelni, beleértve a trónörökös nevét is, mivel valamiért betegesen érdeklődnek az uralkodócsalád egyébként emberi ésszel nehezen megmagyarázható dolgai iránt.

Apácatorna amúgy szimpatikus hely számomra, nem messze a Somló, mint vulkáni tanúhegy, köves szőlőivel, bazaltorgonáival és ég felé hallgatózó kis templomaival. Lábánál pedig szántás közben kecskekörmök, Congeriák fordulnak ki a földből, élből cáfolva a vízbe fúlt kecskenyáj és királylány balatoni történetét. Szép pannon táj szántókkal, határvédő szentek kis kőoszlopaival, nem túlzásba vitt láprétekkel és erdőkkel, valamint folyóval, ami csak errefelé lehet folyó, nálunk az ilyesmiket könyörtelenül lepatakozzák.

Nádi sármány

Egyedül Vasuta Gáborral nem számoltam, aki kis családját levegőztette a szokásos délutáni bringázás keretében, és füle legott derékszögben kifordult hallgatózni, amint észlelte strófáimat. Mikor másnap reggel újból meglátogatott, már egy kanadai, de hazánkban élő madarász után érkezett, majd szépen sorban jöttek Balmazújvárosból, Sopronból, Csongrád megyéből és a Hortobágyról is, valamint többek között Szemadám György író is feleségestől, mert az asszonyok, legyen a nevük áldott, szó nélkül viselik férjük elmebaját. (Mint például az enyém is, aki mocsarakban kutat gumicsizmában teljesen egyformán kinéző sások után, és boldog mosollyal hozza ugyanazt a közönséges fajt ötödször is, és hát persze én minden alkalommal nagyon megdicsérem, hogy majdnem eltalálta - a szerző.)

Kucsmás  sármány, amely kicsit északabbra, mediterrán macchiabozótban bujkál, tekintettel az olasz vadászati kultúrára

Egyébként a körülöttem lábatlankodó tvícserektől megtudtam, hogy adataim vannak 2005-ben a Fertő mellékéről, 2006-ból Gyula határából, 2010-ben pedig a szentbékkállai szőlőhegyen találtak meg, továbbá azt, hogy fokozottan védett vagyok, úgyhogy a franciák elmehetnek a búsba a kis serpenyőikkel.

A jövő Magyarországé, úgyhogy jelenleg tojót keresek családalapításhoz-kukac, hernyó, médiaérdeklődés bőviben!