2015.01.23. 18:15
Énekes hattyúk érkeztek Nagypiritre
Nagypirit! Ha meghallom ezt a szót, mindig egy érintetlen világ képe ugrik be, egy szeletnyi abból, ami már sok helyen eltűnt.
A tájátalakító ember talán hagy néhány szeletet abból, ami őrzi az ősi táj egyedi hangulatát. Bár sokat változott gyerekkoromhoz képest ez a vidék is, a kis egysávos utak mentén eltűntek a hatalmasra nőtt nyárfák, amelyek régen mennyi itt elhaladó szekérnek nyújtottak árnyékot, eltűntek a nagy legelő tehéncsordák, amelyek taposásukkal egy sajátságos élőhelyet tartottak fenn. Bár csapadékos tavasszal csodás e vízi világ, de olyan seregnyi madárcsapatokat már nem látok, mint huszonöt évvel ezelőtt. A Marcal-medence magasabb pontjain a sok magára hagyott gémeskút árulkodik a jobb időkről Itt-ott egy-egy hatalmas körtefa mennyi pásztornak, gulyásnak adott lédús gyümölcsöt a nagy melegben, vagy lombkoronája árnyat adott a delelésen. Ezek eltűntek, de kisebb foltokban még megmaradtak. Tudják ezt a madarak is, illetve, ahol még valamelyest természetközeli a táj, ott több mindent láthatunk.
Három öreg énekes hattyú telelése során a mindentől távol eső Marcali-réteket választotta Nagypirit határában. Talán több éve visszajárnak ide, csak hol itt, hol ott bukkannak fel a területen (Fotó: ifj. Vasuta Gábor)
Nem hiába választotta három öreg énekes hattyú (Cygnus cygnus) telelése során a mindentől távol eső Marcali-réteket Nagypirit határában. Talán több éve visz-szajárnak ide, csak hol itt, hol ott bukkannak fel a viszonylag nagy területen. Északi hazájában az erdős tundrán, erdők közé ékelt tavak szigetein évente csak egyszer költ. A közismertebb bütykös hattyútól, amelyet leggyakrabban a Balaton-parton láthatunk, a csőre tövénél lévő élénksárga szín különbözteti meg. Szigeteken, mocsarakban, lápokon, folyók és tavak mentén a párok közösen építik meg a nagyméretű, nádszálakból, mohából, hínárból és a környéken található különböző növényi részekből fészküket. A hím a fészekanyagot hordja, a tojó elrendezi azt. A fészekalj 4–7 sárgásfehér tojásból áll, a tojó egyedül kotlik. A fiatalok kilenchetes korukban válnak röpképessé. Az itt telelő madarak sokkal bizalmatlanabbak, mint fajtársaik, a bütykös hattyúk, így fényképezni is csak nagy távolságból sikerült őket, némi fedezéket kihasználva az amúgy sík területen.
Az énekes hattyú fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.