Ritka téli vendégünk

A hajnalmadár (Tichodroma muraria) a magas hegyek költőfaja, tengerszint szerint 1000 méter felett költ függőleges sziklafalakon, kőfalak üregeiben, mindig olyan helyen, ahol még a rendkívül ügyesen kapaszkodó nyest sem tudja elérni. Ázsiában a Himalájában 3600–5100 méteres magasságig is költ. Évente csak egy fészekalj fiókát nevel. Fészekanyaga moha, juhgyapjú, növényi szálak, vékony gyökerek. Béléséhez szőrt, tollakat és finom mohaszálakat használ fel. Fészekalja 4–5 fehér alapon rőtesen pettyezett tojásból áll.

A magas hegyek költőfaja (Fotó: Ifj. Vasuta Gábor)

A hazánkban ritka téli vendég október és március között figyelhető meg. Legtöbbször kőbányákban, természetes sziklafalakon, várromokon és nagyobb épületeken, templomokon tartózkodnak általában magányos egyedei. Többször figyelték meg a pannonhalmi apátság és az esztergomi bazilika épületén is. Tizennyolc centiméter hosszú, kecses madár. Szárnyai a válltollakkal, szárnyfedőkkel és az elsőrendű evezők nagy részével hajnalpirosak, innen ered a madár elnevezése. A begy és torok a költési időszak alatt fekete, télen fehér színű. Hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke tízezer forint.