Szekszárdi borutazás

Szekszárd talán bor nélkül is izgalmas város lenne, de az az igazság, hogy ókori római források szerint a Dunántúli-dombságnak ezen a részén már a harmadik században művelték a szőlőskerteket és bort is készítettek, méghozzá Marcus Aurelius Probus római császár utasítására. A borvidék történelmi mivoltához kétség nem fér, de még azt sem lehet kizárni, hogy Kelet-Közép-Európában a kelták és a balkáni trákok hatására ennél már jóval korábban meghonosodott itt a szőlőtermesztés. Az viszont tény, hogy a római birodalom bukása után a betelepedő avarok sem hagytak fel a szőlőműveléssel, s aztán a honfoglaló magyarok nemcsak nagyot lendítettek, hanem a mai napig tökélyre fejlesztették a szőlőkultúrát. Kellettek ehhez közben persze a rácok is, akik a törökök mellett harcoltak a 16. században, majd a hódoltság idején kiváltságként szőlőültetvényeket kaptak. Nekik köszönhetjük a kadarkát és ezzel együtt a vörösbor készítéséhez szükséges héjon erjesztési technológiát. Hazánkban mindaddig csak fehér szőlőből készült bor. A 17. századtól kezdve viszont a megmaradó törkölyből már pálinkát is készítettek. A történelem viharos évszázadai a szekszárdi borvidéken is hol kedvező, hol kevésbé nyugalmas helyzetet teremtettek a szőlőműveléshez, a 18- 19. században már mindenesetre komoly területet foglaltak el az egyre bővülő ültetvények, és a borkészítés - jobbára a betelepült németek szorgalmának eredményeként - a térség vezető megélhetési forrásává vált. Szekszárd pedig a Dél-Dunántúl jól prosperáló mezővárosává nőtte ki magát.

A környéken borházak, vendégházak, panziók, éttermek boros programjai, borutak sora közül válogathat a borszerető közönség. A Szekszárdi Bornapok mindig sok látogatót vonz

Érthető tehát, hogy a szekszárdi szőlészeti és borászai tradíciókat generációkon át magas szinten ápoló családok - ahogy megnyíltak a piaci lehetőségek - ismét a minőségi borkészítés felé fordultak. A Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekvő történelmi borvidékhez 14 település és 2600 hektár szőlőterület tartozik. Ma már a városban és a környező domboldalakon korszerű pincészetekben nemzetközileg is versenyképes tudással és technológiával készülnek az egyre több elismerést és nagyobb tekintélyt kivívó borok.

Érdemes egy őszi napsütéses hétvégén felkerekedni és felfedezni a különleges borvidék értékeit. Kezdjük az ismerkedést a nemes nedűvel a város központjában, Szekszárd legújabb létesítményében, amely egyébként több száz éves. A Garay Élmény Pince új és a maga nemében egyedülálló bemutatóhely az országban: a laikus és a hozzáértő(bb) fogyasztókkal élvezetes kiállítás keretében ismerteti meg a borokat és a szekszárdi borászat egyedi kultúrtörténetét. Döbbenetes élmény, hogy az ember a 13. században létesült pince bolt-ívei között sétál és olyan speciális illatkapszulákat szagolgat, amelyek segítségével a borokra jellemző egyedi illatokat külön-külön is érzékelheti.

Ma már a városban és főleg a környező domboldalakon korszerű pincészetekben nemzetközileg is versenyképes tudással és technológiával készülnek az évről évre több elismerést és nagyobb tekintélyt kivívó borok

Ez persze csak a kiindulási pont, a borkedvelőknek illik egy tisztelgő gyalogtúrát is tenni a szekszárdi szőlők között. A meglepően harmonikus, gyönyörű táj és a fantasztikus kilátás mellett nézzünk be a Remetedűlőben az 1750-es években épült gyönyörű barokk kápolnába is.

A gemenci táj csodálatos természeti képpel várja a látogatókat

Szekszárd belvárosa bejárható gyalogszerrel, a város szíve a Béla tér az 1805-ben épült copf stílusú templommal, amely Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. A pestisjárvány emlékét őrzi a Szentháromság-szobor, a tér nyugati oldalán a Városháza, keleti végén a régi Vármegyeháza áll. A látnivalók között ne feledkezzünk meg Babits Mihályról, akinek szülőháza különleges irodalmi emlékeket rejt. Garay Jánosra, a szekszárdi hírlapíróra a róla elnevezett téren álló szobra emlékeztet. Ezen a téren található az ország egyetlen német nyelvű színháza.

Ha több napot szánunk a városra, tegyünk kirándulást a gemenci erdőbe: Szekszárdtól hat kilométerre a Duna -Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Gemenci Szabadidő Központnál a Bárányfok tanösvényen mindössze 2,3 kilométeres jelzett útvonalon megismerkedhetünk a gemenci táj élővilágával. A Nyéki holt-Dunai tanösvény pedig izgalmas ártéri életet tár elénk.

Szekszárd neve állítólag I. Béla királyhoz köthető, aki a legenda szerint barna bőrű és kopasz volt. Régi magyar nyelven e két jelző így hangzott: szög, szár. Ebből lett Szegszárd, majd Szekszárd. I. Bélát az általa alapított bencés apátságban temették el.