Németh Nóra civil munkája mellett végzi az állatmentést

- Országos híre lett, amikor az országos állatvédőrség helyi képviselőjeként a pusztulástól megmentett kutyákat, ezzel szörnyű állatkínzásnak vetett véget az ajkai gyepmesteri telepen. Miért tették?

- Évek óta figyeltem a korábbi gyepmester munkáját, a telep sorsát, kollégáimmal rendszeresen mentettünk kutyusokat onnan. Tudtuk, hogy a telepen nincs minden rendben, sokszor nem kaptunk információkat a körülményekről, a kutyákról. Utólag derült ki, jóval több kutya halt meg a telepen, mint gondoltuk. Az állatvédőrség régóta törekszik arra, hogy a hagyományos, régi, állati jogokat semmibe vevő gyepmesteri telepek országos szinten megszűnjenek, és a telepeket vagy állatvédők üzemeltessék, vagy a gyepmesterek működjenek együtt a helyi állatvédőkkel, és szűnjenek meg az értelmetlen altatások. A korábbi ajkai gyepmester ellen is naponta érkeztek a panaszok az önkormányzathoz, de sokáig nem történt változás. 2012 karácsonyán sikerült lebuktatnunk a gyepmestert, engedélyével bementünk a telepre, mert kölyökkutyákat dobtak be, őket akartuk kimenteni, ő viszont nem volt hajlandó kinyitni a kaput. Ekkor láttuk meg a két rossz állapotban lévő, még élő németjuhászt, a szörnyű körülményeket. Mentést szerveztünk, ez lett országos hírű. Sajnos, elkéstünk. A két németjuhász már halott volt. Szörnyű, de az ő haláluk hozta meg a változást és mentett meg többtucatnyi életet a jövőben.

Németh Nórának nemcsak munkája, szenvedélye is a védelem (Fotó: Kovács Erika)

- Példaértékű, amit végeznek, mi történt eddig?

- A telep felszámolása után az állatvédőrség javaslatot tett az önkormányzatnak az új gyepmesterre, amit el- fogadtak, így lett Antal Laura állatvédő a gyepmester, aki azóta is gondosan üzemelteti a telepet. Egy helyi támogatónknak köszönhetően új kennelek épültek. Változott az állatorvosi protokoll is. A telep kutyái minőségibb ellátásban részesülnek, megkapnak mindent, védőoltásokat, vitaminokat, kezeléseket, így megszűntek a betegségek és egyetlen kutya sem halt meg nálunk.

- Mire a legbüszkébb?

- Az elmúlt négy évben közel 300 állatot sikerült maroknyi csapatommal örökbe adnunk, illetve, hogy január óta hivatalos egyesületként működünk, tervekkel és sikerekkel.

- Milyen célokat tűzött ki?

- A Bakonyi Állat- és Természetvédő Egyesületünket minél többen megismerjék, így segítve a nálunk élő állatokat. Kiemelten kezeljük a rendezvényeket, a jótékony-sági programjainkat, az adománygyűjtést. Képezzük magunkat, újabb eszközöket vásárolunk, bővítjük csapatunkat, ideiglenes gazdikat keresünk, célunk, hogy újabb kennelek épüljenek.

- Hogyan él egy állatvédő? Néhány mentett jószág maradt otthonában.

- Egy állatvédőnek nincs szabadnap, ha bajban van egy állat, akkor megyünk, segítünk bármikor, a családom is ilyen. Mindannyian civil munkánk mellett végezzük az állatmentést, én állateledel- és felszerelési üzletben dolgozom, így bőven ad feladatot a napi szervezés. Hajnalban megyek ellátni a kutyákat, utána munka, este ismét várnak a kutyusok. Minden állatvédőn ragad kutya, nálam is ez történt.

Az állatvédelem sokat fejlődött az elmúlt években, de még mindig nagy a szervezetlenség, sok a viszály. Sajnos, együttműködés helyett egymással vitáznak az állatvédők, ezen jó lenne változtatni. Még mindig gyengék az állatvédelmi törvények, hosszú és nehézkes az ügymenet, az illetékesek nem mindig tudják, mi a feladatuk.